149571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tekercselt kondenzátor önműködő és folyamatos előállítására

149.571 88 csúszó panelre vannak szerelve és azzal együtt mozdulnak el a szalagok előtolásának irányára merőlegesen. Ebben az ütemben tehát a 98—101 görgők, továbbá a 103 tartón levő 104—106 görgők s végül a 108 tartón levő 109—111 görgők a szalagok közé hatolnak. A III. munkaütemben (9. ábra) elfordul a 102 csuklópont körül a 103 tartó, majd ez után a 107 csuklópont körül 108 tartó és a 96 csuklópont körül a 95 tartó., Eközben a 112 olló a 88 panelre merőlegesen addig mozdul el, hogy a szalagköteget közrefogja. A munkadarab kapacitásának mérése, illetve a fordulatszám számlálása alapján — az előbbi példában ismertetett módon — először megtörténik a kivezetések felhegesztése, majd az előírt érték elérése pillanatában a 93 szorító megfogja és a 112 olló levágja a szalagköteget. A leghosszabb 89 szigetelő végét a 113 ragasztoző henger ragasztó anyaggal keni be. A 114 nycrnógörgő szerepe megegyezik az előző példában tárgyalt 42 nyomógörgővel. Az ütem végén a kész munkadarabot a forgatófej elengedi és az kiesik a gépből. A IV. munkaütemben (10. ábra) a 103 tartó a 102 csuklópont körül és a 108 tartó a 107 csuklópont körül eredeti helyzetébe fordul vissza (ez a 8. ábrán látható). A 88 csúszó panel a síkjára merőleges mozgást végez és ezáltal eltávolítja a szalaghosszak beállítására szolgáló görgőket a szalagok útjából. Miután a szalagok útjából valamennyi görgő kitért, a 86 görgő és a 112 olló közötti, különböző hosszúságú szalagvégek a 86 görgőről szabadon aláfüggenek. A 80 billenőasztal előbb a 88 panel síkjára merőleges mozgással a szalagok közé hatol, majd a 115 csap körül elfordul (v. ö. a 7. ábrával) és a szalagköteget vízszintes helyzetbe emeli. Ezzel egy teljes munkaciklus befejeződött és ismét az I. munkaütem következik. A szalagok feszítésére és az üzemzavar jelzésére szolgáló berendezések az előző példában már ismertetve lettek. A kondenzátor-tekercselő automata egy harmadik példaképpeni kiviteli alakja a kisméretű kondenzátorok' gyártására szolgál. Ezeknél a fegyverzetek hossza oly csekély, hogy a kivezetők felhegesztését végző berendezés elhelyezésére nincs hely. Ebben az esetben az első példa szerinti eljárás annyiban módosul, hogy a fóliára ki vezetőket a hegesztő automata a tekercselés helyétől távolabb, sorban előre felhegeszti. A kivezetők egymástól mért távolsága akkora, hogy a fegyverzet előforduló legnagyobb hosszát — a szórás figyelembevételével — kiadja. A kondenzátor tekercselő automatának ezt a kiviteli alakját és működését, valamint ezzel párhuzamosan az eljárás foganatosítási módját a 6. ábra oldalnézetben mutatja, csupán az első példához képest alkalmazott módosítások feltüntetésével. A munkadarab tekercselése a 9 féltükre történik. A fegyverzet-fóliára a 47 és, a 48 hegesztő berendezések előre felhegesztik a .116 és 117 ki vezetőket. Egy előre meghatározott kapacitás érték elérése pillanatában a 118 és a 49 ollók a 4 és a 8 fegyverzet-fóliákat levágják. Tekintettel a fegyverzetek hosszának a tűrésen belüli ingadozására, feltehető, hogy a leszabási hosszak az előre felhegesztett kivezetők közötti távolsággal nem egyeznek meg, aminek az lenne q követkP7ménye, hogy a kivrzpícl: r fegyverzeten minden darabnál más-más helyen lennének, vagy pedig a fegyverzet két kivezető közötti szakaszából kerülne ki és így kivezetése nem lenne. Ezért az első műveletben a 118 és a 49 olló a 4 és a 8 fegyverzet-fólia végéből akkora darabot csíp le, hogy a 1L6 és a 117 kivezetések a 4 és a 8 fóliák kezdetétől előírt távolságra essenek. Ezt a műveletet önmagában ismert automatikus (pl. elektronikus, fotocellás stb.) berendezés végzi oly módon, hogy amikor a kivezetés előre meghatározott helyére ér, valamennyi szalag megáll és a 118, illetve a 49 olló működésbe lép. A kondenzátor-tekercselő automata egy negyedik példaképpeni kiviteli alakja a rendkívül kisméretű kondenzátorok tekercselésére vonatkozik. A berendezésnek ezt a kiviteli alakját és működését, valamint az eljárás foganatosítási módját oldalnézetben, négy ütemre bontva a 11—14. ábrák mutatják. Ez a megoldás kerül alkalmazásra abban az esetben, amikor a helyszűke miatt az előző sem alkalmazható. A berendezés főrészei: a 122 önmagában ismert hegesztő automata, továbbá a 124 és 125, valamint a 129 és 130 pofapárok. Az I. munkaütemben (11. ábra) a 119 fegyverzet-fólia a 120 szalagdobról lecsavarodik és a 121 görgő mellett a 122 hegesztő automatába lép. amelyik felhegeszti rá a 123 kivezetőt. A 119 fóliának a 122 hegesztő automatából kiálló végét a 124 és 125 pofapár közrefogja. A II. munkaütemben (12. ábra) a 124 és 125 pofapár balra mozdul el, eközben a rajtuk elhelyezett 126 és 128 kefék leseprik a 129 és 130 pofapár egymás felé néző felületeit. Ezt követően a 129 és 130 pofapár összezárul ezt a helyzetet mutatja az ábra. A felső 129 pofa 135 gumibetétje és a 130 pofa fémes felülete közrefogja a 119 fóliát. Ugyanekkor a 124 pofa 127 vágóéle és a 130 pofa vele szemben álló vágóéle lecsípi a 119 főiiának a 124 és 125 pofapár közötti darabját s ezzel biztosítja, hogy a 123 kivezetés a fólia mellső végétől megbatározott távolságban legyen. Ugyanekkor a 133 és 134 vágóélek lecsípik a fegyverzetként felhasználásra kerülő fóliadarabot a 11:9 fóliából. A III. ütemben^ (13. ábra) a 124 és 125 pofapár szétnyílik és visszafelé mozog, miközben a 129 és 130 pofákon elhelyezett 131 és 132 kefék leseprik szorító felületeikről az esetleg megtapadt fóliadarabkákat. Közben a 129 felső pofa balra mozdul el a 130 alsó pofa pedig helyben marad. Ezáltal a 129 és 130 pofapár között levő, ki vezetővel ellátott fóliadarab, mely a munkadarab belső fegyverzetét fogja képezni, ugyancsak balra mozog, mert a 129 felső pofa 135 gumibetétjéhez hozzátapad, a 130 alsó pofa fémes felületén viszont könnyen csúszik. A fegyverzet előretolt végét a 9 féltűk az első kiviteli példában már ismertetett módon befogják és a tekercselés megkezdődik. A IV, ütemben (14. ábra) az előírt kapacitásérték elérésekor a 138 vágókés lefelé mozdul el és a fegyverzet felesleges darabját lecsípi. Közben a