149535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fázisszögmodulációs kettősjelek, különösen távírójelek adására és vételére

2 149.535 tele céljából jelentős járulékos költségtöbblet szükséges. Továbbá az amplitúdómoduláció következtében a jel/zaj viszony a két kettős állapothoz nem egyforma, illetve az egyik állapothoz kisebb. E hátrányok kiküszöbölése céljából a találmány szerint úgy járunk el, hogy az adóoldalon mindig egy pár szomszédos csatornához az összes csatornák közös alapfrekvenciájával azonos frekvenciájú feszültséget vezetünk, amelyet pl. frekvenciaosztással egy anyagenerátorból nyerünk, egy automatikus szintszabályozó feszültséggel ellátott modulátorban a valamennyi csatornapárhoz rendelt vezérlőfeszültséget moduláljuk, úgyhogy a két szükséges vivőfeszültség a két csatornára jellemző frekvenciával az alsó és felső oldalsávból van nyerve. A találmány szerint továbbá a két jelfeszültség által létrehozott fázismoduláció utáni vivőfeszültséget a vezérlőfeszültséggel együtt fázisban állandóan az adószűrőn keresztül adjuk. A vevőoldalon minden csatornának egy koincidenciakapcsolása van, amelyben a mindenkori helyi vivőfeszültség differenciált nuli-pont áthaladása és a beérkező vezérlőfeszültség differenciált riull-pont áthaladása a fordított tizem felismerése érdekében úgy van egybeesés-kimutatás alá vonva, hogy a mindenkori vivőfeszültség által létrehozott mindenkori koincidenciakapcsolás kétpólusú differenciaimpulzusa és vezérlőfeszültség által létrehozott egypólusú differenciaimpulzus mindkét koincidencia-kapcsoláshoz közösen van vezetve. A differencia-impulzusok koincidenciájánál, amelyet egy helyi vivőfeszültség és a vezérlőfeszült-Bég hoz létre, a megfelelő koincidencia-kapcsolást a vevőoldalon minden csatornához hozzákapcsolt relékapcsolás befolyásolja, amely a maga részéről egy érintkező segítségével a vevőmodulátorhoz veze^ebb neiyi vivOi-eszun,seg poiusss- megváltoztatja. A fázisállandóság elérése érdekében az alsó oldalon a mindenkori vezérlőfeszültség a valamennyi csatornára közös alapfrekvenciával, vagy ennek többszörösével van szinkronizálva. Ekkor a vezérlőfrekvenciát úgy választjuk meg, hogy az a két szomszédos csatornafrekvenciának számtani közepe legyen. A vevőoldalon a jelek — ismert módon — a a vevőoldalon újonnan létrehozott vivővel vannak demodulálva. A keltett vivő szinkronizálására a jelek ismert módon egy kétutas egyenirányító segítségével vannak mentesítve a fázisszögváltozástól. Mind a vezérlőfeszültség, mind a helyi generátor által keltett vivőfeszültség önmagában ismert eszközök segítségével van differenciálva. A vezérlőfeszültségből származó differenciaimpulzusoknál az egyik polaritású impulzusok ismert módon vannak kioltva. Azután a vivőfeszültség differenciaimpulzusai és a vezérlőfeszültség a megfelelő koincidenciafokhoz van vezetve. A helyi generátor „0" vagy „r" fázishelyzetétől függően a vevőoldalon a koincidenciafok bejövésére két kritérium van megállapítva, éspedig az időpontra, amikor a két (vezérlő és hordó) feszültség ciklikusan együtt halad át a null-ponton. A helyi vivőgenerátor fázishelyzetétől függően ezeken a különleges pontokon vagy koincidencia, vagy antikoincidencia lép fel. Ezek a kritériumok lesznek kiértékelve és mindig az elrendezés szerint a helyi vivőgenerátor helytelen fázishelyzete esetén a helyi vivőgenerátor vivőfrekvenciájának fázispólusváltását okozzák, amely a jel demodulációs fokozatához van vezetve. A találmány részletesen egy kiviteli példával kapcsolatban van ismertetve. Az 1. ábra az adóelrendezés blokk-kapcsolási vázlata, a 2. ábra a vevőelrendezés blokk-kapcsolási vázlata, a 3. ábra egy példaképpeni frekvenciaséma, a 4. ábra egy impulzusdiagram. Az 1. ábra szerinti, kétcsatornához alkalmas adóelrendezésben az MG alapgenerátorban nagy pontossággal, 960 Hz frekvencia van előállítva, amely az összes csatornák közös szinkronizáló frekvenciájának többszöröse. A 120 Hz szinkronizál ó-frekve^cia, amely ugyanakkor a csatornafrekivenciaköz, az összes csatornára közös 60 Hz-es alapfrekvenciából frekvenciaosztással van nyerve. A frekvenciaosztás céljaira a T8 és T2 osztók szolgálnak. A PG1, PG2, . . . vezérlőgenerátorok a 120 Hz-es frekvenciával vannak szinkronizálva. Két-két szomszédos csatornának egy vezérlőgenerátora van. A vezérlőfrekvencia és a kibocsátandó csatornafrekvencia közötti fázisállandóság elérése céljából a találmány szerint a vivőfeszíiltségek a csatornák részére egy Ml, M2, . . . modulátorban vannak előállítva, amely modulátorokban a vezéríőfeszültség az alapfrekvencia feszültségével van modulálva. E moduláció után az alsó és felső oldalsávból egy-egy szelektív SV1, SV2, . . . erősítőben végrehajtott leválasztás és erősítés segítségével vannak a vivőfeszültségek előállítva (a példában 420 Hz, 540 Hz). Az egyes vezériőfeszüitségek frekvenciái mindig két-két szomszédos csatornafrekvencia számtani közepei. Ezeket mindig egy egyszerű sávszűrőn keresztül tápláljuk a vezetékre. A csatornafrekvenciák a szelektív erősítők után ismert módon egy-egy PhMl, PhM2, . . . fázismodulátorban a kettős jelzésekkel az Oksl, Oks2, .. .-en vannak letapogatva, éspedig TC értékű fázisszögváltozással. A letapogatott vivők az elegendő szélességű SF1, SF2, ... sávszűrőkön keresztül vannak a vezetékre adva. A jobb szemléltetés céljából a 3. ábrában az adóoldal frekvenciasémája van ábrázolva. A további csatornák hasonlóan vannak felépítve. A 2. ábrában megfelelően ábrázolt vevőberendezésbe belépő frekvenciakeverékből a vezérlő-és csatornafrekvenciák az EF1, EF2, EPF1, sávszűrők segítségével megfelelő szélességre vannak kiszűrve. A sávszűrők után célszerű Bl, B2, B3 amplitudókorlátozókat alkalmazni. A VI erősítőben végbement elegendő erősítés után a vezérlőfrekvencia null-ponton való áthaladásai a D2 berendezésben vannak, — pl. telített mágnesgyűrűmaggal — differenciálva. Az adódó bipoláris impulzussorozatból »az egyik polaritás a Grl egyénirányítóval van kioltva, úgyhogy a KI, K2 koincidencia-kapcsolásoknál azonos polaritású impulzusok vannak. A modulált csatornafrekvenciák az amplitúdó-