149535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fázisszögmodulációs kettősjelek, különösen távírójelek adására és vételére
149.535 3 korlátozás1 után egy DM1, DM2 ... demodulátor, hoz vannak vezetve és az EGl, EG2 generátorban keltett helyi vivőfrekvenciával ismert módon Ezinkrondemodulációk segítségével az O'kel, Oké2 kimeneteken vannak kiértékelve, miután ezek a demoduláció után fellépő kettős jelek a GV1, GV2 egyenáramú erősítők segítségével elég nagy teljesítményre lettek hozva. Az EGl, EG2 helyi generátorok szinkronizálására a fázisszögváltozástól kettőzéssel mentesített belépő modulált csatornafrekveneia van használva. A helyi generátorfrekvencia az A/B relékapcsolás b2 érintkezőjén keresztül arra a kimeneteli pontra jut, amely a vezérlőjel helyes demodulálására mértékadó. A két kimeneteli pont mindegyikén feszültség van. Ezek a feszültségek egymáshoz képest 180°-ban eltolt fázisúak. A b2 érintkezőn keresztül a DM1, illetve DM2 demodulátorhoz vezetett mindenkori feszültség a vezérlőfeszültséghez hasonló módon a Dl, illetve D3 berendezések egyikében lesz differenciálva, a keletkező bipoláris impulzusok pedig a KI, illetve K2 koincidencia-kapcsolások egyikéhez vannak vezetve. A vezérlőfeszültség által létrehozott unipoláris impulzusok és a helyi vivőfeszültségek által létrehozott bipoláris impulzusok a KI, illetve K2 koincidenciakapcsolások egyikében össze vannak hasonlítva abból a célból, hogy az EGl, illetve EG2 helyi generátorok frekvenciájának valódi fázishelyzetét összehasonlítsuk a beérkező vivőfrekvenciával, valamint hogy adott esetben az A/B relékapcsolást befolyásoljuk és a fázis polaritását a b2 érintkezők segítségével megváltoztatva a helyes fázist állítjuk ismét vissza. Ez a helyzet fordított üzemnél. Ennek a berendezésnek működési módját a 4. ábrán látható diagram világítja meg. Mint ebből a diagramból látható, az xl helyiken, amelyeken az impulzusok időleges találkozása bekövetkezik, az íp és ft frekvenciájú két feszültség helyes fázishelyzeténél mindig két impulzus lép fel, amelyek polaritás szempontjából egymással szemben vannak és ezáltal a mindenkori koincidenciaikapcsolást nem befolyásolják (antikoincidencia). A helyi vivőfeszültség fordított fázishelyzeténél azonban az x2 pontokon két hasonló polaritású impulzus lép fel, úgyhogy a megfelelő koincidenciakapcsolás hatáshoz jut (koincidencia). A két impulzus minden fellépő koincidenciájánál azután az A/B relékapcsolás befolyásolva van, amely a bl érintkező segítségével a demodulator számára helyes fázishelyzetét állít elő. "• I Mivel a vivőfrekvencia és a vezérlőfrekvencia közel azonosak, ebből következik, hogy a két koincidenciapont közötti idő olyan kicsi, hogy a helytelen fázishelyzet megállapítása és kijavítása a választott példánál oly rövid idő alatt következik be, hogy egy zavarás után pl. csak maximum két kettősváltozást lehet helytelenül átvinni. A relékapcsolás, amely a megfelelő koincidenciakapcsolással van befolyásolva, a következő. A 2. ábrában látható relékapcsolás lényegében az A és B relékből áll. A hasonló polaritású impulzusok koincidenciája esetén (fordított üzem) a koincidenciafokozatban a ki érintkező bezárul. A B relé gerjesztve van és a bl érintkezővel előkészíti az áramkört az A relé számára. A B relé maga is a bl érintkezőn keresztül tartja önmagát. Az EGl helyi generátor frekvenciájával 180°-ra átpolarizált feszültség a b2 érintkezővel a DM1 demodulátorra van vezetve, úgyhogy az átvitel ismét helyes állapotba jut. Ezáltal a koincidencia fokozatokiban ellenpólusú impulzusok jönnek létre és a koincidenciafokozat ki érintkezője ismét kinyílik. Ezáltal az A relé eddigi rövidzárása megszűnik, az A relé működni kezd, az al és a2 érintkezőit nyitja es előkészíti a B relé rövidrezárását. Az ismét fellépő „fordított üzemnél" a koincidenciafokozat ki érintkezője ismét zárul. Ezáltal a B relé rövidrezáródik és horgonya leesik. A generátor fázishelyzetét a b2 kontaktus ezáltal ismét átpolarizálja és ismét visszaállítja a helyes üzemi állapotot. Az A relé először akkor lesz árammentes, amikor a ki érintkező ismét kinyílik. Ezután a kapcsolás működésfolyamata a vázolt módon megismétlődik. Szabadalmi igénypontok: l.i Eljárás fázisszögmodulációs kettős jelek, különösen távírójelek adására és vevésére, azzal jellemezve, hogy az adóoldalon minden pár szomszédos csatornához (420 Hz, 4ff Hz) egy, az összes csatornákkal (420—3, 180 Hz-ig) közös alapfrekvenciájú (60 Hz) feszültséget vezetünk, amelyet pl. frekvenciaosztással egy anyagenerátorból (960 Hz) nyerünk, amely feszültség egy modulátorban (Ml) egy vezérlőfeszültséggel egy, az egyes csatornapárokhoz vezetett vezérlőfrekvenciával (480 Hz) van modulálva, úgyhogy a két szükséges vivőfeszültséget a két csatornára jellemző frekvenciával (420 Hz, 540 Hz) az alsó és a felső oldalsávból nyerjük és hogy a két nyert vivőfeszültséget a két jelfeszültség (Oksl, Oks2) segítségével végzett fázismoduláció (PhMl, PhM2) után a vezérlőfeszültséggel együtt fázisállandóan az adószűrőkön (SF1, SF2, PSF1) keresztül a kivezetéshez juttatjuk és hogy a vevőoldalon minden csatornához egy koincidenciakapcsoláist (KI, K2) alkalmazunk, amelyben a mindenkori helyi vivófeszültség differenciált null-pont áthaladását és a beérkező vezérlőfeszültség differenciált null-pont áthaladását a „fordított üzem" felismerése céljából egy egybeesés-ikimutatáshoz úgy vonjuk be, hogy a mindenkori koincidenciakapicsolás (KI vagy K2) kétpólusú differenciaimpulzusát, amelyet a mindenkori vivőfeszültség hoz létre, és az unipoláris differenciaimpulzust, amelyet a vezérlőfeszültség hoz létre, egyidejűleg mindkét koincídenciakapcsolás (KI és K2) vezetjük. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a helyi vivőfeszültség és a vezérlőfeszültség által létrehozott differenciaimpulzusok koincidenciájánál, a megfelelő koincidenciakapcsolással az egyes vevőoldali csatornákhoz alkalmazott relékapcsolást (A, B) befolyásoljuk, amely relékapcsolás a maga részéről érintkező (b2) segítségével a vevőmodulátorhoz (DM1 és DM2) vezetett helyi vivőfeszültség polaritását megváltoztatja. 3. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás