149535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fázisszögmodulációs kettősjelek, különösen távírójelek adására és vételére

149.535 3 korlátozás1 után egy DM1, DM2 ... demodulátor­, hoz vannak vezetve és az EGl, EG2 generátor­ban keltett helyi vivőfrekvenciával ismert módon Ezinkrondemodulációk segítségével az O'kel, Oké2 kimeneteken vannak kiértékelve, miután ezek a demoduláció után fellépő kettős jelek a GV1, GV2 egyenáramú erősítők segítségével elég nagy teljesítményre lettek hozva. Az EGl, EG2 helyi generátorok szinkronizálá­sára a fázisszögváltozástól kettőzéssel mentesített belépő modulált csatornafrekveneia van használva. A helyi generátorfrekvencia az A/B relékapcso­lás b2 érintkezőjén keresztül arra a kimeneteli pontra jut, amely a vezérlőjel helyes demodulá­lására mértékadó. A két kimeneteli pont mind­egyikén feszültség van. Ezek a feszültségek egy­máshoz képest 180°-ban eltolt fázisúak. A b2 érintkezőn keresztül a DM1, illetve DM2 demodu­látorhoz vezetett mindenkori feszültség a vezérlő­feszültséghez hasonló módon a Dl, illetve D3 berendezések egyikében lesz differenciálva, a ke­letkező bipoláris impulzusok pedig a KI, illetve K2 koincidencia-kapcsolások egyikéhez vannak vezetve. A vezérlőfeszültség által létrehozott unipoláris impulzusok és a helyi vivőfeszültségek által létre­hozott bipoláris impulzusok a KI, illetve K2 koin­cidenciakapcsolások egyikében össze vannak ha­sonlítva abból a célból, hogy az EGl, illetve EG2 helyi generátorok frekvenciájának valódi fázis­helyzetét összehasonlítsuk a beérkező vivőfrek­venciával, valamint hogy adott esetben az A/B relékapcsolást befolyásoljuk és a fázis polaritását a b2 érintkezők segítségével megváltoztatva a he­lyes fázist állítjuk ismét vissza. Ez a helyzet for­dított üzemnél. Ennek a berendezésnek működési módját a 4. ábrán látható diagram világítja meg. Mint ebből a diagramból látható, az xl helyi­ken, amelyeken az impulzusok időleges találko­zása bekövetkezik, az íp és ft frekvenciájú két feszültség helyes fázishelyzeténél mindig két im­pulzus lép fel, amelyek polaritás szempontjából egymással szemben vannak és ezáltal a minden­kori koincidenciaikapcsolást nem befolyásolják (antikoincidencia). A helyi vivőfeszültség fordított fázishelyzeténél azonban az x2 pontokon két ha­sonló polaritású impulzus lép fel, úgyhogy a meg­felelő koincidenciakapcsolás hatáshoz jut (koinci­dencia). A két impulzus minden fellépő koinci­denciájánál azután az A/B relékapcsolás befolyá­solva van, amely a bl érintkező segítségével a demodulator számára helyes fázishelyzetét állít elő. "• I Mivel a vivőfrekvencia és a vezérlőfrekvencia közel azonosak, ebből következik, hogy a két koincidenciapont közötti idő olyan kicsi, hogy a helytelen fázishelyzet megállapítása és kijavítása a választott példánál oly rövid idő alatt követ­kezik be, hogy egy zavarás után pl. csak maximum két kettősváltozást lehet helytelenül átvinni. A relékapcsolás, amely a megfelelő koinciden­ciakapcsolással van befolyásolva, a következő. A 2. ábrában látható relékapcsolás lényegében az A és B relékből áll. A hasonló polaritású impulzusok koincidenciája esetén (fordított üzem) a koincidenciafokozatban a ki érintkező bezárul. A B relé gerjesztve van és a bl érintkezővel előkészíti az áramkört az A relé számára. A B relé maga is a bl érint­kezőn keresztül tartja önmagát. Az EGl helyi generátor frekvenciájával 180°-ra átpolarizált feszültség a b2 érintkezővel a DM1 demodulá­torra van vezetve, úgyhogy az átvitel ismét he­lyes állapotba jut. Ezáltal a koincidencia foko­zatokiban ellenpólusú impulzusok jönnek létre és a koincidenciafokozat ki érintkezője ismét kinyílik. Ezáltal az A relé eddigi rövidzárása megszűnik, az A relé működni kezd, az al és a2 érintkezőit nyitja es előkészíti a B relé rövidrezárását. Az ismét fellépő „fordított üzemnél" a koinci­denciafokozat ki érintkezője ismét zárul. Ezáltal a B relé rövidrezáródik és horgonya leesik. A generátor fázishelyzetét a b2 kontaktus ezáltal ismét átpolarizálja és ismét visszaállítja a helyes üzemi állapotot. Az A relé először akkor lesz árammentes, amikor a ki érintkező ismét kinyílik. Ezután a kapcsolás működésfolyamata a vázolt módon megismétlődik. Szabadalmi igénypontok: l.i Eljárás fázisszögmodulációs kettős jelek, kü­lönösen távírójelek adására és vevésére, azzal jellemezve, hogy az adóoldalon minden pár szom­szédos csatornához (420 Hz, 4ff Hz) egy, az összes csatornákkal (420—3, 180 Hz-ig) közös alapfrek­venciájú (60 Hz) feszültséget vezetünk, amelyet pl. frekvenciaosztással egy anyagenerátorból (960 Hz) nyerünk, amely feszültség egy modulátorban (Ml) egy vezérlőfeszültséggel egy, az egyes csa­tornapárokhoz vezetett vezérlőfrekvenciával (480 Hz) van modulálva, úgyhogy a két szükséges vivő­feszültséget a két csatornára jellemző frekvenciá­val (420 Hz, 540 Hz) az alsó és a felső oldalsáv­ból nyerjük és hogy a két nyert vivőfeszültséget a két jelfeszültség (Oksl, Oks2) segítségével vég­zett fázismoduláció (PhMl, PhM2) után a vezérlő­feszültséggel együtt fázisállandóan az adószűrő­kön (SF1, SF2, PSF1) keresztül a kivezetéshez juttatjuk és hogy a vevőoldalon minden csator­nához egy koincidenciakapcsoláist (KI, K2) alkal­mazunk, amelyben a mindenkori helyi vivófeszült­ség differenciált null-pont áthaladását és a be­érkező vezérlőfeszültség differenciált null-pont áthaladását a „fordított üzem" felismerése céljá­ból egy egybeesés-ikimutatáshoz úgy vonjuk be, hogy a mindenkori koincidenciakapicsolás (KI vagy K2) kétpólusú differenciaimpulzusát, amelyet a mindenkori vivőfeszültség hoz létre, és az uni­poláris differenciaimpulzust, amelyet a vezérlő­feszültség hoz létre, egyidejűleg mindkét koincí­denciakapcsolás (KI és K2) vezetjük. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a helyi vivőfeszültség és a vezérlőfeszültség által létrehozott differenciaimpulzusok koincidenciájá­nál, a megfelelő koincidenciakapcsolással az egyes vevőoldali csatornákhoz alkalmazott relékapcso­lást (A, B) befolyásoljuk, amely relékapcsolás a maga részéről érintkező (b2) segítségével a vevő­modulátorhoz (DM1 és DM2) vezetett helyi vivő­feszültség polaritását megváltoztatja. 3. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás

Next

/
Thumbnails
Contents