149432. lajstromszámú szabadalom • Vontatószerkezet különösen bányabeli csillékhez

Megjelent: 1962. június 15. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •ír ••«> SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.432 SZÁM 47. d. 10—12. OSZTÁLY—6E—311. ALAPSZÁM Vontatószerkezet különösen bányabeli csHlékhez Gerey László gépészmérnök, Veszprém A bejelentés napja: 1959. augusztus 17. A találmány csilléknek lejtős pályán végtelení­tett vonókötéllel való továbbítására szolgáló von­tatószerkezetre vonatkozik. Ilyen vontatószerke­zetek különösen bányákban alkalmazhatók, de felhasználhatók más területen alkalmazott szállító­berendezéseknél is, mint például üzemiek belső anyagmozgató berendezéseinél. A találmánnyal kapcsolatban vontatószerkezet alatt a vonókötél­hez csatlakozó lakatot, e lakat, valamint a csille közötti összeköttetést létesítő csatlókötelet és tar­tozékait kell érteni. Az ismert és elterjedten használt vonta tószetrke­zetek legfőbb hibája, hogy lakatjaik a vonóköte­let hajlító nyomatékkal is terhelik .minek folytán a vonókötél a lakat mellett megtörik s ennek kö­vetkeztében rövid idő alatt tönkremegy. További hátrány az ismert vontatószerkezeteknél, hogy a lakat és 'a vonóikötél között nem biztosítható a szükséges mértékű súrlódó erő. Sok esetben az ismert lakatok alkalmazásakor a vonókötél és a lakat között nem is áll elő súrlódó erő, hanem a lakat az általa megtört vonóikötél öblébe kapasz­kodik s így adja át a vonóerőt. Ezeken túlmenően még több hiányosság jellemzi az ismert vontató­szerkezeteket. Így nehéz, nagy lakatjuk van, keze­lésük emiatt körülményes. A csillékkel előforduló karamboloknál (kisiklás, elakadás stb.) a vonó­kötélre tetemes többletigénybevételt adnak át, ez­által nemcsak a vonókötél élettartamát csökken­tik, hanem a szállítólberenidezés gépeire, a pályára és a csillékre nézve is káros hatással vannak. A találmány szerinti vontatószerkezet mentes a fenti hiányosságoktól, így alkalmazása esetén nem lépnek fel a felsorolt hátrányos körülmé­nyek. A találmány szerinti vontatószerkezet alapgon­dolatát az 1. ábrával kapcsolatban magyarázzuk, míg a 2. ábra a találmány szerinti vontatószerkezet lakatjának egy példák énti kiviteli alakját tünteti fel metszetben, mely metszet a 3. ábra ÉF vonala mentén értendő, a 3. ábra pedig a 2. ábra szerinti lakat ABCD vonal menti metszetét mutatja. Az 1. lábra a) képén egy 8 vonókötélhez 12 la­kat segítségével és 13 csatlókötél révén kapcsolt csille van vázlatosan bemutatva, míg a ib) képen a 12 lakat és környezete van nagyabb léptékben feltüntetve a csille vontatásakor fellépő 'erők meg­jelölésével. A vízszinteshez képest « szög alatt hajló pályán a 14 nyíl szerinti vontatás esetén a vontatott csille Q súlya által meghatározott ter­helésből a 8 von ököléire P erő, a 13 csatlókötélre pedig Pft erő jut. Egyszerű mechanikai meggon­dolás szerint a 12 lakat akkor nem terheli nyoma­tékkal a 8 vonókötelet, ha a 13 csatiókötélben éb­redő P/£ kötélerő hatásvonala a 12 lakaton belül — ideális esetiben) a lakat 16 középrészén — met­szi a 8 vonókötél tengelyét. A P/c erőnek a 8 vo­nókötél 12 lakaton belüli szakaszára merőleges Pn összetevője is lesz, amely erő a 8 vonókötelet kismértékben lehúzza. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a P„ erő hatására is előáll a 8 vonókötél kismértékű hajlítása, az ismert von­tatószerkezetek esetében azonban ezen túlmenően fellép még a korábban említett és a vonókötél nagymérvű törését eredményező nyomaték is. A 12 lakat és 8 vonókötél közötti olyan kapcso­lat, mim ellett a lakat nem ad át nyomatékot a vonókötélnek, a vonókötél és a csatlókötél közötti ß szögre, valamint az L csatlótávolságra nézve egyértelmű összefüggéslben meghatározható köve­telményt támaszt. Eszerint az L csatlótávolság a csillén levő 17 kapcsolási hely 8 vonókötéltől való H távolságának és a ß szög sinusának hányado­sával egyenlő (L = — A ß szöget természe­sin P). tesen úgy kell megválasztani, hogy a 13 csatlókö­tél a csille első kerekeit ne emelje meg. Az L csatlótávolság természetesen ezen értéktől kissé

Next

/
Thumbnails
Contents