149324. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony szénhidrogének átalakításához használatos katalizátorok aktív timföldhordozóinak előállítására
149.324 3 séges, ihogy ipari felhasználásra alkalmas mechanikai és dörzis-áilékonyságú katalizátorokhoz juthassunk. A különböző kicsapási eljárásokkal nyert, nem peptilizált termékek megállapított Texturjai és ezzel az aktivitásuk is (lásd 1. táblázat), ibár savhozzáadással bizonyos határokon belül változtathatok, mégis alapvető befolyásolásuk nem lehetséges, vagyis a peptilizálás segítségével nem lehetséges a kevésbé hatásos B és C hordozókat, az A hordozó hatására emelni. A peptilizálás jelentősége főleg a mechanikai szilárdság emelkedésében mutatkozik. A későbbá felihasználásnak megfelelően lehetséges,, a (hordozók peptilizálását, — amelyet célszerűen híg salétromsavval végeznek — fémek, vízben oldódó vegyületek formájában való hozzáadásával eszközölni, amelyek az aktív timföld hordozóval együtt a végleges katalizátort adják. A találmány szerinti termék peptilizálását, annak 400—500 C° közötti hőkezelése után is végezhetjük. A peptilizálással, — amelyet célszerűen dagasztógépben végzünk —• plasztikus anyagihoz jutunk, amely jól alakítható. A későbbi felhasználási cél ezerint, az ismert alaknyomó automatákat használjuk és bizonyos nagyságú golyókat, vagy hengerformájú alakokat vagy kockákat kapunk. Amennyiben a golyók 5 mm-nél kiseífab átmérőben szükségesek pl. üzemanyagok platönatartalmú reformáló-katalizátorainál, úgy célszerűen vegyi alakformáló eljárást használunk. Ezen esetben a találmány szerinti eljárással készült 100— 150 C°-on megszárított és őrölt aktív timföldport, — kötőanyagul alumíniumoxidsolt és hexametiléntetramint használva — forró olajba csepegtetjük, hexametiléntetraminoldatfoan öregbítjük és mossuk. Bármely formázást ismert módon egy ismételt szárítási eljárás és egy utólagos hőkezelés követ. Amennyiben a hordozó készítés előző munkameneteiben, a katalizátor további alkatrészét vagy részeit nem adtuk hozzá, úgy 'ezeket ismeri eljárással itatással, szárítással és izzítással biztosítjuk. 1. példa: Egy fűthető, V2 A acélból készült kb. 20 lit. űrtartalmú keverővel és szivornyával ellátott edényben 30 C0-on és 7 pH-értékű, 10 liter, ,310 g AljA/lit. és 326 g NaOH/lit. töménységű (AbO., : NaOH = 1 : 2,68 mol. aránynak felel meg) íiátriuimalumiinátlúgiból, 9 lit. HN03 >(fs.: 1,310) és 24 lit. deszt. víz egyenletes nozzáf olyasával, 2 óra alatt az alumíniumoxidlhidrátot kicsapjuk. A nátriumaluminátlúg-salétromsav cserebomlásából keletkező nátriumnitrát töménysége literenként 200 g NaNO;i. A kicsapódó terméket egy szűrőprésen desztillált vízzel mossuk és 110 C°-on szárítjuk. Az így nyert kiindulási hordozóanyag 59,3% Al2 0 3 Ht és Al 2 0 3 -ra vonatkoztatva 17% NQ 3 -t és 0,03% JíasO-t tartalmaz. A finomra őrölt terméket egy dagasztógépben egy kg kiindulási hordozóanyagra vonatkoztatva, 750 cm3 vízzel pásztázzuk, 2 cm3 50%-os salétromsavval, mint peptizációsanyaggal plasztifikáljiük, egy golyóképző berendezésiben 5 mm-es golyókká formáljuk, szárítjuk és 450 C°-on hőkezeljük, (Katalizátor A.) A hordozó röntgenvizsgálat és Textur analízis után az 1. táblázatban megadott értékeket adja. Normálbutannak ibuténná történő déhidrálásánál a katalizátor készítésénél az A hordozót K2 Cr20 7 és Gr0 3 oldatával itatjuk, szárítjuk és ismételten 450 C^on hőkezeljük, úgy, hogy a kész katalizátor —* 5—7% Cr2 0. r t .és 1,5% KüO-t tartalmaz (1. katalizátor). Azonos előállítási 'eljárással, de az aluminátlúg, salétromsav és víz 90 C° roakciósihőfoka és 8,0 pH-értéke mellett nyert hordozó-kiindulási termék C vízmentes anyagra vonatkoztatva 71,2% ALCX-t, valamint 2% NOr t és 0,05% Na?0-t tartalmaz. A »hordozó röntgenvizsgálata és Texituramaíízise után az 1. táblázatban' ímegadott értéikeket adja. A katalizátor-hordozó C-t, hasonlóan, mint az A-hcrdozót, azonos összetételű butándehidráló katalizátorrá dolgoztuk fel (2-es számú katalizátor). Az így nyert l-es és 2-es katalizátorokat 2—3 mm nagyságú szemcsékké aprítjuk és 25 om'-t kísérleti kemencébe helyezünk. 550 C° hőmérsékleten óránként 17,2 liter n.butánt vezetünk a katalizátoron keresztül, ami 6,17 cm/sec áramlási sebességnek felel meg. Egy vizsgálati periódus 2 órát tartott. Minden vizsgálati periódus után a lerakódott korom eltávolítása céljából a. katalizátort nitrogén-levegő keverékkel lepörköltük és a kísérletet folytattuk. Analízisre a 4-es kísérleti periódus átlagát használtuk fel (6—8 óra). A következő értékeik et kaiotuk: 2. táblázat: keletkező termékek 1. sz. 2. sz. súlyszázalékban katalizátor katalizátor Ha 1,51 1,57 CH4 1,03 1,26 CA 0,98 2,92 CA 0,39 0,45 C3 H 8 0,69 2,00 C3 H ( . 0,52 0,00 ^4-H.K) 51,20 56,10 C4 H 8 39,40 31,50 C4 H (i 4,28 4,20 átalakult n-bután % 48,8 43,9 bután kihozat % 39,4 31,5 katalizátor szelektivitása íbután képződés %-iban 80,7 71,8 átalakult bután % betáplált butáin mennyiség, az átalakult termék bután levonásával betáplált ibutánmennyiség •100 %-iOS butánkihozat = képződött Ibután betáplált butánmennyisé£ •100
