149208. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bauxitok minőségének megjavítására a Bayer-eljárással történő kezelés során

149.208 5 dozatok célszerűségét az ásvány összetételének függvényében kell kiértékelni. Pl. a vasnak vas­pentakarbon.il alakjában történő eltávolítását gaz­daságosan csak abban az esetben lehet keresztül­vinni, amikor legalább 20% vasoxidot tartalmazó bauxitokat kívánunk kezelni. Ugyanakkor a szi­liciumdioxid különálló elkülönítése gazdaságosan csak 5%^nál magasabb sziliciumdioxid-tartalom esetében valósítható meg. A találmány szerinti eljárás előnyei világosan kitűnnek az alábbi kiviteli példákból. A példák­ban felsorolt eredményeket olyan bauxitból ki­indulva kaptuk, amelynek átlagos összetétele a következő volt: Nedvességtartalom 1,2% Izzítási veszteség 10,6% Fe2 0 3 30,3% SiO? A12 Ö 3 Egyéb komponensek 50,1% 2,2% 1. példa: Egy bauxitmintát függőleges kvarccsőbe helyez­tünk. A csőben a bauxitot egy szinten kvarcból készült porózus lemez tartotta, amelyen gázt ára­moltattunk keresztül. Ez a gázáraim fluidizálta a szilárd anyagot, amelynek szemcseméretét őrlés­sel megközelítőleg 150 /* közepes értékre állítottuk be. A kvareesövet csöves elektromos kemencébe helyeztük, és a mintát ebben hevítettük. A szilárd anyag turbulens rétegének hőmérsékletét olyan hőelemmel ellenőriztük, amely a kvarclemeztől 1 cm távolságig merült bele az ágyba. Ennek a berendezésnek a segítségével a bauxi­tot 550 C° hőmérsékleten bevitettük levegőáram­ban. Két óra eltelte után mintát vettünk. Az elem­zés eredménye szerint nem tartalmazott 0,2%-nál több vizet. B. E. T. módszerrel meghatározott fajlagos felülete 60 m2 /g volt. Ekkor a levegő­áramot hidrogén árammal cseréltük fel, és a hő­mérsékletet további két órán keresztül 550 C°-on tartottuk. Új .mintát vettünk, amelynek fajlagos felületére vonatkozólag 62 m2 /g értéket kaptunk, ás összetételét az alábbinak találtuk: H-,0 0,1% Fe 24,8% Fe3 ö 4 2,9% SiO? 7 % A1,03 63.1%, Egyéb komponensek 2,1% 2. példa: <;,+ r Ve. "*• , jTM ' V T- .-e^1 ^< 6" HIPI >S 'r -> ' i > J -< -• i "ÍT ( •" ' t »'< e L1 !C dc-f ' i "i5 "•> !-> i •• i H *^ F-h» r, f\ 1 o -t- 1 ,t( - lV T jobban megközelítő extrakciós hozamokat adott, mint a kezdeti bauxit. A kapott fekete iszapok de­kantálási sebessége a szokásos körülmények mel­lett lényegesen nagyobb volt, mint a vörösiszapo­ké. Mosás és szárítás után fémvastartalmuk meg­közelítőleg 50% volt. 3. példa: Egy olyan bauxitmintát, amelyet a 2. példában leírt módon 550 C° hőmérsékleten redukáltunk, hidrogónáram segítségével egy olyan függőleges hengeres csőbe vittünk, amely nyomásálló volt. Az anyag ebben a csőben porózus fémlapon, he­lyezkedett el, amelyen keresztül gázt cirkuláltatva lehetővé vált a szilárd anyag fluidizálása. A re­akciőcsövet kemencébe helyeztük. A szilárd anyag örvénylő rétegébe merülő termoeleni lehetővé tet­te a hőmérséklet pontos ellenőrzését. A redukált bauxitnak a csőbe történő bevitele után a hidro­gént szivattyú segítségével kiszívattuk és szén­monoxidárammal pótoltuk. A nyomást 27 kg/cm2 értékig növeltük, és a cső hőmérsékletét 100 C°­ra állítottuk be. A vaspentakairbonilt a reakciócső végén hűtőben fogtuk fel. Három óra hosszat tar­tó kezelés után a 'készülékben levő szénmomoxidot evakuáltuk, és 'enyhén szürke színű bauxitot nyel­tünk ki. Az anyag elemzési eredménye alapján ki tudtuk, számítani a vaspentakarbon.il alakjában eltávolított vas százalékos mennyiségét. Az alábbi összetétel: H2 0 0,lo/0 • Fe 5,4% Fe3 0 4 4 % Si<32 8,8% A12 0 3 78,4% egyéb komponensek 3,3% 82% vaseltávolítási hatásfoknak felelt meg. Az olyan termék autoklávozása során, amelyet sziliciummentesítés céljából nem vetettünk alá ba­gózásnak, szürkés színű maradékot adott, amely­nek nátriumszilikoaluminát 3 (AI2O3, 2 Si02 , Na 2 0) 2 NaOH tartalma mosás és szárítás után 60 és 65% között mozgott. Az ilyen termék elég kevés vasat és elég sok aiuroinátsailikátot tartalmaz ahhoz, hogy gaz­daságosan lehessen kezelni lúg és alu.rninium.oxid visszanyerése céljából. 4. példa: Egy bauxitimiíriitát 'két árén keresztül 'késeltünk 550 C° hőmérsékleten, az 1. példa elején leírt mó­don. •""• ' 1 -1 o > p w ß p^( c«n kPTvs'tul A- 5% 1 " t.'? l ^ V f T i '^-.''ii 1 iemtc"i^h?bL r ei 1 ^f " H" 1 V'f s 1 ( / rrn Ír ii'ii > Imo b fi, 1 ' 1-0+ ' 1, >' -rí" 1 t I ' f / J o 1 1 - - ] r 1 1- / Pd ' 1J ' "u f e ' ' "•'V ' "'t ^ ' \ 1~ 1 1 Ur I i ' * 1 J_ '1 I v r ^ ' ni nf 3 c "j i 1 n 1 ' ' u "• ii '" ^ <->ot t '-> II - ] te -i i ' n jr 'i r1 i ( ' 1 "i 1 ! - 'n1 ' 1 j nf T" uTtír 1- "0 i er+ ( el c 1 ti -i \ 1 '

Next

/
Thumbnails
Contents