149203. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőanyagadalék motorok égési terében keletkező lerakodások kiküszöbölésére

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.203. SZÁM 46. a. 6. OSZTÁLY — EE—703. ALAPSZÁM Tüzelőanyag-adalék motorok égési terében keletkező lerakódások kiküszöbölésére Ente Nazionale Idrocarburi-E. N. I. San Donato Milanese A bejelentés napja: 1959. szeptember 17. Olaszországi elsőbbsége: 1958. szeptember 18. Általában ismert tény, hogy a hajtóanyaghoz (tüzelőanyaghoz) különböző funkcionálás csopor­tokat tartalmazó szerves anyagokat szoktak hoz­záadni abból a tapasztalatilag többé-kevésbé alá­támasztott célból, hogy kiküszöböljék azokat a hátrányokat, amelyek a tüzelőanyagoknak a mo­tor égési terében égés folyamán keletkező égési maradékok és lerakódások következtében állnak elő. Ezek a lerakódások túlnyomóan széntartalmú, fém- vagy gumiszerű anyagokból állnak, amelyek­nek összetétele a hajtóanyag összetételétől és az alkalmazási körülményektől függően változik. Közismert az is, hogy a lerakódások jelenléte egy sor hátrányt von maga után, amelyek közül a legfontosabbak a következők: 1. A. hőátadás erős csökkenése, aminek követ­keztében (megváltoznak a motor üzemi • körülmé­nyei. 2. Túlhevült helyek képződése, ami időelőtti égést idézhet elő. 3. A robbanó tér térfogatának csökkenése, ami­nek következtében nagyobb oktánszám alkalmazá­sa szükséges. 4. A gyújtógyertyák rövidzárlata, aminek foly­tán megváltozik a motor szabályos működése. A szabadalmi leírásokból és a megfelelő szak­irodalomból' azonban nem tűnik ki mindig világo­san, hogy miiyen specifikus szerepe van a java­solt adalékanyagoknak, amelyeknek rendszerint olyan sajátosságokat tulajdonítanak, amelyekkel néha csak bizonytalanul rendelkeznek és amelye­ket nem mindig lehet teljesen ellenőrizni. Különböző osztályba tartozó vegyületek vannak, amelyeiket arra használnak, hogy teljesen vagy részben kiküszöböljék a fent említett hátrányo­kat. A kereskedelmi forgalomban levő főbb adalék­anyag típusok fizikai és kémiai hatású adalékok. A fizikai hatású adalékok közül megemlítjük pl. azokat az aromás szénhidrogén vegyületeket, amelyekben a hidrogén atomok helyett halogén atomok szerepelnek. A kémiai hatású adalékokat két csoportra oszt­juk: -— az égést katalizáló anyagok. — a lerakódást módosító anyagok. Az égést katalizáló adalékok közé tartoznak pl. a kobalt és a króm acetilacefenáíjai.; a lerakódást módosító adalékok között megemlíthető a trikre­zilfoszíát stb. Az égési térben képződő lerakódások teljes ki­küszöbölésének vagy megakadályozásának problé­máját azonban, ez ideig még »era. sikerült kielégí­tő módon rnegoMani. E problémát vizsgálataink és kutatásaink alap­ján most sikerült gyökeresen megoldani. A szerves vegyületeknek egy olyan osztályát sikerült felfedezni, amely, hajtóanyaghoz, adalék­ként alkalmazva, ebben a tekintetben nemcsak a fékpadon végzett rövid ideig tartó vizsgálatnál adott teljesen kielégítő eredményeket, hanem a hosszú ideig végzett országúti próbáknál is. A találmány szerinti adalékok a szerves savak­ból és a harmadrendű alkoholokból származó ész­terek. Nevezett észterek, amelyek szénhidrogének­ben oldódnak és amelyeik standard körülmények között és a tüzelőanyagba történő adagolás és a tárolás hőmérsékletén állandóak, a motor égési terében, uralkodó hőmérsékleten elbomlanak, mi­közben olyan termékek képződinek, amelyek töb­bé-kevésbé kiküszöbölik a kérdéses lerakódásokat vagy lehetetlenné teszik ezek keletkezését. A le­rakódást gátló adalék koncentrációja elérheti az 5 térfogat %-ot, azonban igen ki mennyiségben

Next

/
Thumbnails
Contents