149188. lajstromszámú szabadalom • Önbeálló hajtómű

Megjelent: 1962. március 31. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG #*% SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.188. SZÁM 47. h. 6-8. OSZTÁLY — ME—410. ALAPSZÁM önbeálló hajtómű Feltaláló: Melles Gyula oki. gépészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1960. március 26. Ismeretesek azok a nehézségek, melyek oly közlőműveknél állanak elő, ahol hajtó és hajtott részek egymáshoz képest relatív elmozdulásra kényszerülnek és ahol ezeket a dinamikus löké­sektől tehermentesítem kell. Járműveknél, külö­nösen vasúti mozdonyoknál, pl. villamos- vagy Diesel^mozdonyoknál, rendszerint jelentékeny tel­jesítményeket és ezeknek megfelelő nyomatéko­kat kell átvinni olyan körülmények között, ami­dőn a hajtott kerékpár a vasúti sínen halad, míg a hajtó berendezés a kerekekhez képest rugózott kocsiszekrényen van elhelyezve, ez elrendezés pedig bonyolult szerkezetekre vezet.- Az eddig ismert hajtóművek használatánál, pl. tramway hajtás, hajtórudas hajtás, keretes megoldás stb. alkalmazásánál a nagy sebességeknél igen ked­vezőtlen körülmények állanak elő, a nagy osto­rozó erők miatt a hajtórudas szerkezeteket túl kell méretezni a kifáradás veszélyének elkerülé­sére, "a kiegyensúlyozás körülményes, a gyártás költségei nagyok. További hátrányokat jelent úgy a hajtórudas, mint a tramway-hajitásoknál, a rugózatlan, tömeg — mely hajtórudas hajtás esetén az egész hajtó­művet jelenti, tramway-hajtásnál pedig a motor­súly felét —, mert e tömeg a pályát gyorsan megrongálja, a jármű mozgása nyugtalanító rázá­sokra vezet, hiszen a rugózatlan tömeg a rugó­zotthoz képest igen jelentékeny és így a kocsi­szekrény egész berendezése rázkódtatásoknak van kitéve. A találmány kiküszöböli e hátrányokat és le­hetővé teszi, hogy a rugózott kocsiszekrényen levő hajtó berendezés és a síneken futó hajtott berendezés egymáshoz viszonyított relatív hely­zete a rugózás mértékének megfelelően megvál­tozzék anélkül, hogy a szerkezetben bármilyen járulékos erőhatások keletkezzenek a rugózás kö­vetkeztében. A hajtó és hajtott tengely között a kapcsolat állandó, s így a nyomatékátadás a két tengely között szögsebességváltozás nélkül következik be, függetlenül a két tengely egymás­hoz viszonyított térbeli helyzetétől. A találmány oly önbeálló hajtómű, melynek a hajtó tengelyére felékéit hajtókereke és ezzel kapcsolódó oly hajtott kereke van, melynek kerékagyát, illetve üreges csapjait kívülről támasztó csapágyai ugyanahhoz a tartóhoz vagy tartó­rendszerhez vannak erősítve, mint a hajtótengely csapágyai és e hajtott kerék üreges agyán, illetve csapjain általa kényszewnozgáS'úan forgatott, kü­lön csapágyazott oly hajtott tengely halad át, mely a hajtott kerékhez képest, annak szimmetria­síkjában kitérhet, tehát a hajtott kerékre annak középpontjában merőleges szimmetriatengelyhez képest elmozdulhat vagy kitérhet, minthogy a közöttük levő kapcsolat olyan, mely szerint a hajtott tengelyre mereven erősített, egymáshoz 180° alatt álló csapok — előnyösen a hajtott ten­gelyre ráhúzott agyba erősített és a hajtott kerék síkjában fekvő csapok — oly ugyancsak a hajtott kerék szirnimetriasíkjában levő gyűrű koszorújá­nak furatain haladnak elmozdítbatóan át, mely gyűrű az előbbi csapok irányára merőleges, axiá­lisan eltolható, egymáshoz képest ugyancsak 180° alatt álló csapjaival a hajtott kerék koszorú­részébe illeszkedik. A találmány szerinti önbeálló hajtómű egyik kiviteli alakja járműveknél, különösen vasúti jár­műveknél való alkalmazásra olyan, hogy a hajtó kereket hordozó tengely csapágyai, valamint a hjtott kerék agyát, illetve üreges csapjait tartó csapágyak a kocsiszekrény alvázára vannak me­reven erősítve, míg a kocsiszekrény az alvázára erősített rugórendszer közbeiktatásával a futó­kerekeket is hordozó hajtott tengelyre külön csapágyak úján nehezedik. A találmányt közelebbről a rajz ábrái alapján is magyarázzuk, melyek annak példaképpeni ki­viteli alakját szemléltetik. Az 1. ábra az önbeálló hajtómű vázlatos el­rendezési rajza, vasúti kocsiszekrényen,

Next

/
Thumbnails
Contents