149108. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses hajtású viteldíjmutató készülék

Megjelent: 1962. március '15. ,1 MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG •r ^ SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.108. SZÁM 42. p. OSZTÁLY — A A—4&J. ALAPSZÁM Elektromágneses hajtású viteldíjmutató készülék VEB (K) Apparatebau cég, Potsdam-Babelsberg (Német Demokratikus Köztársaság) Feltaláló: Ilosmislowsky Heinz mérnök, Potsdam-Babelsberg (NDK) A bejelentés napja: 1960. június 15. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1959. június 17. A találmány olyan viteldíjmutató készülékre (taxaméter) vonatkozik, melynél a hajtás közbe­iktatott fordulatszámcsökkentő áttételezés nélkül történik, továbbá, melynél a kapcsolás menete elektromágnessel ellátott vezérléssel mégy végbe. Ismeretesek már olyan viteldíj mutatók, melyek­nél a hajtás, erős hajtótengellyel rendelkező köz­benső hajtás útján történik és a menetdíj kap­csolása egy, vagy több rugó megfeszítésével jön létre. Ezeknél a várakozási időmérő óra felhúzása kézzel eszközlendő. A fent említett készülékek lényeges hibája az, hogy terjedelmes méretük és súlyuknál fogva a mai korszerű technikában már idejét múlt szerkezeteknek bizonyulnak. Ehhez hasonló szerkezeteknél a viteldíjmutató hajtásá­nak közbenső hajtásánál alkalmazott vastag ten­gely gyakori meghibásodásokat okozott. E készü­lékelmek a gépkocsikra való felszerelése terje­delmes voltuk és súlyuk miatt csak különleges tartókkal történhetett. Ezáltal az első ülés hasz­nálata igen kényelmetlen és hátrányos volt. A találmány célkitűzése olyan szerkezet léte­sítése, melynél a közbenső hajtás kiküszöbölésé­vel a menetdíj mutató hajtása a, hajtóműről köz­vetlenül történik, továbbá a sebességmérő a me­netdíj mutató szerkezetről hajtódik meg és a menetdíj-elektromágnes szakaszos továbbítását működteti, mimellett a gépkocsi akkumulátora energiaforrásként szolgál. Hasonlóképpen az idő­mérő felhúzását a menetdíj szakaszos továbbítá­sával összekapcsolva, automatikusan működteti. További célkitűzés az, hogy a készülék méretei olyan kicsinyek legyenek, hogy annak a szerel­vényfalba való beépítése minden nehézség nélkül megtörténhessen. A találmány szerint a feladatot óly módon oldjuk meg, hogy a r netdíjmutató hajtását a hajtóműről közvetlen igy normál tahóméter hajtótengelyéről eszközöljük. A sebességmérőt a menetdíjmutatóval kapcsoljuk össze. A hajtó­tengelynek még az a feladata, hogy egy menet­díj hajtáson keresztül az impulzuskereket működ­tesse és ezzel az elektromágnes szakaszos továbbí­tására hasson. Az időmérő hajtásának megváltoz­tatásával, valamint a működtető csoport építő­szekrényszerű kapcsolásával lehetővé válik a külső méretek jelentős csökkentése. A találmány példaképpeni kiviteli alakját a raj­zok alapján közelebbről ismertetjük: Az 1. ábra: A menetdíjmutató készülék hát­oldalát nyitott hajtószekrény mellett ábrázolja. A hajtószekrény —1— hajtócsonkból, —2— haj­tott csonkból, —3— csavarhajtásból, —4— váltó­kerékből áll. A 2. ábra: A menetdíjmutató készülék mellső oldalát szemlélteti menetszabályozóval, tarifahaj­tással és elektromágneses kapcsoló szerkezettel, ahol —5—• fordulatátvitel, —6— tarifahajtás, —7— menetszabályozó, —8— impulzuskerék, —9— mozgó érintkező, —10— érintkező, —11— tolórúd, —12— mágnes. A találmány szerinti készülék a következőkép­pen működik: I A hajtómű irányából jövő meghajtótengelyt az —1— méghajtócsönkra csavarjuk fel. . A —2— meghajtott csonkra a meghajtott tengelyt erősít­jük fel, melyet a másik oldalon a sebességmérő­höz vezetünk. Végül a szerkezetet dugaszolóalj segítségével a jármű áramkörébe kapcsoljuk. A mozgásban levő jármű a meghajtótengelyt forgó­mozgásba hozza. A meghajtótengely a forgómoz­gást kúpkerekek közbeiktatásával, 1 :1 áttételi viszony mellett a sebességmérő készüléknek adja át. Az —1— meghajtócsonk végén csigahajtás van elhelyezve, mely a —3— csigakerékbe kapcsoló-

Next

/
Thumbnails
Contents