149041. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a B12 vitaminnak mikroorganizmustenyészetekből való feltárására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 149.041. SZÁM 30. h. OSZTÁLY — Cl—343. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás a B12 vitaminnak mikroorganizmus tenyészetekből való feltárására Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára, Budapest Feltalálók: Balázs Ákos oki. vegyészmérnök, Bella László oki. vegyészmérnök, Piukovics Sándor oki. vegyészmérnök, Zeller István oki. vegyészmérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1960. július 26. Ismeretes, hogy a természetes anyagokban, így mikroorganizmus-tenyészetekben, fermentációs ol­datokban található B12 vitamin és analogonjai, a kobalaminok, nem szabadom, hanem túlnyomórészt proteinekhez vagy peptidekhez kötve, protein­illetve peptid-konjugáltjaik tormájában vannak jelen. A kobalaminok kinyeréséhez azokat ezen kötött formából fel kell szabadítani. A B12 vitaminnak és analógjaiknak a természe­tes anyagokból történő felszabadítása többféle módon végezhető el: proteolitikus enzimek segít­ségével, hőkezeléssel és savas behatással. A 338,2:00 számú német szabadalom niiájextrakítumotk pepszinnel vagy tripszinnel és erepszinnel kombi­nált feltárását írja le. A hőkezeléssel való feltárásnál denaturálódás következik be és a fehérjék koagulálnak. Egyes esetekben a hőkezelést gyengén savas behatással kombinálják. A hőkezeléssel kiváltott hidrolízis azonban nemcsak a nemkívánatos ballasztanyago­kat hasítja le, hanem kisebb-nagyobb mértékben maguk a kobalaminok is bomlanak. Különösen a hidroxokobalamin instabil a hőkezeléssel széniben és a feltárt B12 vitamin általában hidroxo- vagy aquo^komplex formájában kerül az oldatba. A bomlékony kobalamin-komplexeket tehát stabi­labb komplexekké kell átalakítani. A B12 vitamin kinyerésénél előnyös komplexképzőként a cianid­ionok használata. Az egyes kobalamin-féleségek cianidos kezelés­sel könnyen átalakíthatók cianokobalaaninná, vagyis B12 vitaminná, másrészt ez az átalakítás a stabilitás jelentős mértékű megnövekedését is eredményezi (lásd pl. a 2,530,416 és 2,650,896 szá­mú amerikai, 693,125 számú angol, 932,981 számú német szabadalmi leírásokat). A cianhidrogén vagy az ionizáló cianidok hasz­nálatának nagy hátránya azok rendkívül mérgező volta. Ez a mérgező tulajdonság különösen na­gyobb térfogatoknál és főként magasabb hőmér­séklet alkalmazásakor jelent veszélyt és tesz szük­ségessé különleges óvintézkedéseket, amelyek a gyártást nehézkessé teszik. Ezen a hátrányon kí­ván segíteni a 939,108 számú német szabadalom azzal, hogy a mikroorganizímus tenyészetekhez a fermentációs folyamat befejezése után kevésbé mérgező cianid-komplex vegyületeket (pl. kálium­kobalticianid, káliumferrocianid stb.) vagy nitri­teket (pl. glikolsavnitril, benzonitril stb.) adagol. Ezekből a veszélytelenebb, de sokkal drágább ve­gyületekből azonban viszonylag nagyobb mennyi­ségek kellenek és így a gazdaságosság erősen rom­lik. Amennyiben viszont stabilizálószert a feltá­rásnál nem aikalmazurik, a kitermelés csökken. A 967,663 számú német szabadalom szerint a fel­tárást szulfit-ionok jelenlétében végzik és ciani­dos kezelést a feldolgozásnak csak egy későbbi, olyan fokán alkalmaznak, amelynél a térfogatok már jóval kisebbek és a feldolgozandó anyag már könnyebben kezelhető. Mind a szulfit-ionok jelen­létében képződő szulfitokobalamin, mind a ciano­kobalamin hőkezelésekor bizonyos fokú bomlást szenved. Azt találtuk, hogy a hő-okozta bomlással széni­ben mind a cianid- mind a szulfit-ionoknál na­gyobb védettséget biztosít, ha B12 vitamint tartal­mazó mikroorganizmus tenyészeteket, illetve az ezekből különféle eljárásokkal * (lecsapószerekkel vagy azok nélkül végzett szűréssel, ülepítéssel

Next

/
Thumbnails
Contents