149018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fentiazinszármazékok előállítására
2 149.018 — e képletben X és Y jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — valamely alábbi (V) általános képletű vegyülettel reagáltatunk /CH^ Z--A-—NC \CM CM, — e képletben A jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szeritivei, Z pedig valamely reakcióképes észter-maradékot, mint pl. halogénatomot vagy kénsav- vagy szulfonsav- (metánszulfontsav-, p-toluolszulfonsav-) maradékot jelent. E reakció során, amennyiben az X acilgyökot képvisel, célszerű ezt előzőleg megvédeni, anilvagy acetál-csoporttá történő átalakítás útján. Az eljárás befejeztével azután az acilgyökot a szokásos módszerek alkalmazásával szabadíthatjuk fel ismét. A reakciót oldószer alkalmazásával vagy oldószer nélkül, valamely kondenzálószer jelenlétében vagy éneikül folytathatjuk le. Előnyösen aromás oldószer (pl. toluol vagy xilol) alkalmazásával és kondenzálószer jelenlétében dolgozunk; különösen alkalmas kondenzálószerek erre a célra az alkálifémek és származékaik (mint pl. amidok, hidridek, alkoholátok, fém-alkilok és -arilok), elsősorban pedig a fém-nátrium, nátriumamid, litiumhidrid, nátrium-iterc.-butilát, butillitium és fenillitium. A reakcióit előnyösen az oldószer forrpontjának megfelelő hőmérsékleten folytatjuk le. Az (V) képletű reakcióképes észtert előnyösen a szabad bázis benzolos, toluolos vagy xilolos oldata alakjában alkalmazzuk és ezt az oldatot adjuk a többi reagáló anyag oldatához, ill. elegyen ez, amelyben a fentiazin már, legalább részben, alkálisó alakjában lehet jelen. Lefolytathatjuk a reakciót az (V) képletű vegyület valamely sójával is, ebben az esetben azonban a kondenzálószer nagyobb mennyiségére van szükség, a sóképző sav semlegesítése céljából. 2. Valamely (VI) általános képlető fentiazinszármazékot — e képletben A, X, Y és Z jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — az alábbi (VII) képletű azetidinnel reagáltatunk My XU, -CM/ E reakció kivitelezése oly módon történhet, hogy a reagáló anyagokat, előnyösen valamely szerves oldószer, mint pl. alkohol vagy aromás szénhidrogén (pl. benzol vagy xilol) jelenlétében 30 és .120 C° közötti hőim érseki étre hevítjük. Adott esetben valamely saviékötőszer, mint pl. alkálifémkarbonát vagy tercier amin (pl. trietilamin vagy piridin) jelenlétében dolgozhatunk; az azetidin feleslegét is felhasználhatjuk savlekötőszerként. 3. A találmány szerinti új vegyületek előállítása oly módom is történhet, hogy valamely alábbi (VIII) általános képletű vegyületet CHé — e képletben az egyes általános jelek jelentése megegyezik a fentebbi •meghatározások szerintivel — hőhatás segítségével elbontunk. Ez a reakció a (VIII) képletű vegyület 100 C° feletti, általában 150 és 220 C° közötti hőmérsékletre való felhevítése útján vitelezhető ki; a hevítést a szénhidroxid-fejlődés megszűnéséig folytatjuk. A reakciót hígítószer nélkül vagy valamely, a reakció .szempontjából közömbös, magas forrpontú szerves hígítószer, mint pl. difenil, difeniloxid, o-diklórbenzol, kinolin vagy egyéb gyenge bázisok jelenlétében folytathatjuk le. Azok az (I) általános képletű vegyületek, amelyek képletében Y az SO vagy S02 csoportot képviseli, előállíthatók a .megfelelő oly vegyület oxidációja útján, amelyben az Y kénatomot vagy SO csoportot képvisel. Ezt az oxidációt általában hidrogénperoxid segítségével folytathatjuk le. Az optikailag aktív (I) általános képletű vegyületek előállítása vagy oly módon történhet, hogy optikailag aktív kiinduló vegyületeket alkalmazunk a fentebb ismertetett előállítási módszerekhez, vagy pedig a megfelelő racém termékeket bontjuk fel optikailag aktív összetevőikre. Az (I) képletű vegyületek érdekes farmakológiai tulajdonságokat mutatnak; e vegyületek elsősorban neuroleptikus hatással, antihisztaminhatással, valamint antiemetikus (hányási inger ellenes) és narkózis-fokozó hatással rendelkeznek. Az (I) általános képletű vegyületek közül elsősorban azok a legfontosabbak gyakorlati szempontból, amelyek képletében az A trimetiléncsoportot, X pedig klóratomot, metoxi-, eia.no-, metiltio- vagy dimetilszulfamil-gyököt képvisel. Az (I) általános képletű vegyületek ismert módszerek alkalmazásával alakíthatók át savakkal képezett addíciós sókká vagy kvaternér ammónium-származékokká. Eljárhatunk például a sók előállítása céljából oly módon, hogy a szabad bázist — szükség esetén valamely hígítószer jelenlétében —• egyenértékű mennyiségű savval elegyítjük, majd a képződött sót elkülönítjük. Az