149018. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új fentiazinszármazékok előállítására
149.018 3 előállítható ilyenfajta sók példáiként az alábbiakat említhetjük meg: hidrokloiridok, egyéb hidrohalogenidek, foszfátok, nitrátok, szulfátok, acetátok, szukcinátok, benzoátok, maleátak, fumarátotv, teofillinaoetátok, szalicilátolk, feinol-ftaleinátok, "metilén-bisz-foéta-oxinaftoátok. A kvaternér ammónium-származékok előállítása szintén egyszerű módon történhet, az (I) képletű vegyületnek valamely szerveis halogeniddel (metil- vagy etiljodid, -bromid vagy -klorid; allil- vagy benzilklorid vagy -bromid) vagy pedig valamely egyéb reakcióképes észterrel (pl. -. szulfát vagy szulf onát, mint p-toluolszulfonát vagy metánszulfonát) való reagáltatása útján; a reakció lefolytatása adott esetben valamely szerves oldószer jelenlétében történhet. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módjait közelebbről az alábbi példák szemléltetik; megjegyzendő azonban, hogy a találmány köre egyáltalán nincsen ezekre a példákra korlátozva. 1. példa; Egy rozsdamentes acélból készült autoklávban 8,3 g 9-oxo-10-(2'-(klóreitil)-fent;iazin és 5,7 g azetidin 75 ml vízmentes benzollal készített oldatát 4 óra hosszat 70—80 C° hőmérsékleten tartjuk. Lehűlés után a reakcióé] egyet 150 ml etilacetáttal hígítjuk. A szerves fázist elkülönítjük és 350 mi vízzel mossuk, majd 0,3 n sósav oldattal extraháljuk. A savas vizes fázist elkülönítjük és káliumkarbonát hozzáadása útján meglúgosítjuk; az ily módon felszabadított bázist etilacetáttal extraháljuk, a szerves kivonatot vízmentes káliumkarbonáton, szárítjuk, maid az oldószert csökkentett (kfo. 20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt elpárologtatjuk. A fenti módon 8,2 g 9-oxo-10-(2'~azetkiino-etil)~ -fentiazint kapunk,' amelyet, etilacetátból kétszer átkristályosítunk; fehér kristályos port kapunk, amely 157—158 C°-on olvad. A kiinduló anyagként alkalmazott azetidint (íp. 764 = 61—61,5 C) Howard és Marcfcwald (Ber., 32, 2032 [1399]) módszere szerint állíthatjuk elő. 2- példa: 22,8 g 3-rnetoxi-10-(3'-p-toluolszulfonüoxi-2'~metil-p'ro'pil)-fentia'zm és 8,5 g azstidm 100 ral vízmentes benzollal készített oldatát rozsdamentes acélból készült autoklávban 4 óra hosszat 60 C° hőmérséklet en tart j uk. Lehűlés után a reakcióelegyet 150 ml aülaeetáttal hígítjuk. A szerves fázist összesen 350 ml vízzel mossuk, majd 150 ml n-sósavoldattal extraháljuk. A savas vizes fázist elkülönítjük és 50 g káliumkarbonát hozzáadása útián megiúgosítjuk, az ennek hatására felszabadult bázist etilacetátfal extraháljuk, a szerves oldószeres oldatot vízmentes káliumkarbonáton szárítjuk, majd az oldószert csökkentett (kb. 20 mm Hg-oszlop) nyomás alatt elpárologtatjuk. Ily módon 10 g 3-metoxi-10-(3'-azetid:ino-2'-rneítil-propil)-fentiazint kapunk, amelyet iaopropiloxidfoól és etilacetátból kétszer átkristályosítunk; fehér kristályos port kapunk, op. 126-127 C°. 3. példa: •„ 12.4 g 3-klór-10-(3'-klór-propil)-fentiiazin és 5,7 g azetidin 100 ml vízmentes benzollal készített oldatát rozsdamentes acélból készült autoklávban 4 óra hosszat 70—80 C° hőmérsékleten tartjuk. Lehűlés után a reakcióelegyet 100 ml benzollal hígítjuk. A szerves fázist összesen 400 ml vízzel mossuk, majd két ízben extraháljuk 75—75 ml n-sósavoldattal. A savas vizes fázist elkülönítjük és '50 g káliurnkarbonát fokozatos hozzáadása útján meglúgosítjuk. Az ily módon felszabadított bázist etilacetáttal extraháljuk, az etilacetátos oldatot vízmentes káliumikarbonáton szárítjuk, majd az oldószert csökkentett (kb. 14 mm Hgoszlop) nyomáson elpárologtatjuk. Ily módon 5 g 3-Mór~10-(3'-azetidino-propil)fentiazint kapunk, amelyet petroléterből kétszer átkristályosítunk; az így kapott termék 61—63 C°-on olvadó fehér kristályos por. 4. példa: 42.5 g 10-(3'-p-toiluolszulfoniloxi-2'-propil)-fentiazint és 17,1 g azetidint 200 ml vízmentes benzolban oldunk és az oldatot 2 óra hosszat forraljuk vissza csepegő hűtő alatt. Lehűlés után a szerves oldószeres oldatot dekantáiással elkülönítjük, majd 125 nil n-sósavoldattal extraháljuk. A savas vizes fázist elkülönítjük és 12,5 ml nátriumhidroxioldat .(is. ~ 1-33) hozzáadásával meglúgosítjuk. Az. ily módon felszabadított bázist éterrel extraháljuk, az éíeres oldatot vízmentes káliumkarbonáton szárítjuk, majd az oldószert csökkentett .(kfo. 15 mm Hgoszlop) nyomás alatt ledesztilláljuk,. A kapott olajos maradékot ciklohexánban oldjuk és az oldatot 200 g kromatográfiai alumíniumoxidot tartalmazó oszlopon bocsátjuk keresztül, maid az oszlopot ciklohexánnal elnálíuk. Az oldószer elpárologtatása után 14,5 g 10-(3'-azetidino-2'-m.ei il-'pro'pii)íentiazm i t kapunk, amelyet petroléterből kétszer átkristályosítunk. Az így kapott fehér kristályos por 63—65 C'-ai olvad. 5. példa: '] ^ 0 ' p i t ' i i iil,k *i il e J < i c1 im 200 ni m J ~> ts i ii n i„ l -i ' d i i i < ' o / f ^'te / p t~ -f 1 |t \ i ^ t ' i i 1 /t •--> -I } ^ í n ^ * 5 r -j *- -í j \ t-i1 - n' i fi', " ]i <2 ^" \i c i p1 ' in ti) J \ et J H r\ ' n '-. 1(1 i -.1 a u 1 \ ' Ll ^J + f -i r Pt j< ' 1 t 61 r v - n r , 1 6. példa: 22.6 g 3-eti3-10-(3'-p-toluolszulfori.iloxi-2'-rnetil-'-P'"opi!)-.fentiezirit és 8.6 g azetidint 100 ml benzolban oldunk, majd az oldatot 2 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt. A nyers bázis elkülönítése és tisztítása a 4. példában leírt módon történik. Ily módon 7,6 g 3-etil-10-(3'azetidino-2'-metil-propii)-fentiazint kapunk, tiszta sárga olaj alakjában.
