149007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vörösbor önműködő erjesztésére

2 149.007 —- ha a képződő széndioxid réteg védi is a mustot az oxidálódástól — szennyeződéinek van kitéve. A tartályok működése az erjedés alatt csak külsőleg figyelhető meg. (A felső tartályban fel­nyomott must mennyisége, visszaáramlásai sebes­ség.) A töüköly'kalap öntözésének imiértéke és ál­talában a zárt tartályban lefolyó folyamatok nem ellenőrizhetők. A törkölykalap öntözésének sűrűsége (az öntö­zések száma) nem szabályozható, ennek"' követ­keztében a must cukortartalmától függően az erjedés alatt bizonyos számú öntözés bekövetkezik, függetlenül attól, hogy mennyire lett volna szük­ség. Az öntözések számának megállapítására szám­láló berendezéssel nem rendelkeznek. Üzembeheiyezésük előtti kipróbálásra nincs lehetőség, tehát csak a szüret kezdetén állapít­ható meg, hogy az erjesztőberendezés mechani­kailag működik-e, zárőszeiepei, tömítései rendben vannak-e? A találmány" szerinti eljárás a fenti hibáktól mentes, célja az ismert szerkezet tökéletesítése, melyet az alábbiakkal ér el: 1. Az öntözőcsöve állítható fojtószeleppel van ellátva, melynek segítségével a mustharang sugara (nagysága) beállítható, úgyhogy a törkölykalap teljes felületét öntözi a must. Ennek következtében olyan területeken, ahol kevesebb a vörösbort adó szőlők színanyaga, jobb színanyag kioldás érhető el. 2. Az összekötő elemek kiszerelhetek és a nyílások lezárhatók. Az alsó, zárt tartály a be­töltőcső felé emelkedik, így az teljesen kitölt­hető. E célból még zárható kitöltő esővel is el van látva. így az erjesztőtartályból a szüret után eltávolítható, és a tartályok az egész év folyamán bortárolásra használhatók. 3. A hűtőcsőköteg befolyó és kifolyó nyílása felül van elhelyezve, ezáltal a hűtőcsőköteg felül­ről kiszerelhető még üzem közben is. 4. A felső tartályt könnyű keretbe foglalt át­látszó műanyag lemez fedi, mely a szennyeződés­től az erjedő mustot óvja és a működési folya­mat mégis megfigyelhető. Az alsó, zárt tartály megfigyelő ablakkal van ellátva és az erjesztőtér meg van világítva, így az erjedés alatti belső megfigyelés lehetővé van téve. Az erjesztőberendezés nyomásszabályozó sze­leppel van ellátva, melynek segítségével a törköly­kalap öntözésének számai szabályozhatók. Ezáltal az erjedés menetét tetszés szerint szabályozhatják időben, mindenkor az erjesztett bor minőségének megfelelően. Ugyancsak el van látva öntözés-számláló be­rendezéssel, mely az öntözések számait és a felső tartályban felnyomott must mennyiségét rögzíti. A találmány eljárás vörösbor önműködő be­rendezésben való erjesztésére, ahol a törkölyös must zárt erjesztő tartályban erjed, a törköly­kalapot változtatható nagyságú mustharang ön­tözi. Az öntözések száma a szín- és cserzőanyag alakulása szerint változtatható, illetőleg szabá­lyozható. Az erjesztés beindítására megfelelő túl­nyomás állítható elő, így a fajélesztő bekeverése, a must levegőztetése (esetleg melegítése) automa­tikusan végezhető. A találmányhoz tartozó berendezés ismérvei. Az erjesztőberendezés kettős tartályból áll, az alsó, nagyobb tartály zárt, a felső, kisebb tartály nyi­tott, de lefedhető. A zárt tartály mennyezete a betöiíőcső felé emelkedik, ezáltal teljesen kitölt­hető. A tartályban, az erjesztést folyamat (és a működés) megfigyelhető átlátszó ablakon keresz­tül, a tartály belseje meg van világítva. Az er­jesztő tartály összekötő elemei (öntözőcső, hőköz­lést szolgáló csőköteg, hidraulikus szelep) kiszerel­hetek, ezek nyílásai záróéi emekkel fedhetők. Ennek következtében az erjesztőtartály bortáro­lásra is használható. Az öntöző csöve fojtószeleppel van ellátva, mely a szükségnek megfelelően állítható, ezáltal a mustharang nagysága — mely a törkölykalapot öntözi — tetszés szerinti nagyságben állítható. A hőközlést szolgáló csőköteg befolyó és ki­folyó nyílása felül van elhelyezve. Ennek követ­keztében a csőköteg — még telt tartálynál is — felülről kiszerelhető. Az erjesztőtér felső részén nyomásszabályozó szeleppel van ellátva, aminek segítségével az ön­tözések száma szabályozható. Ez egyben a túl­nyomást szolgáltató készülék csatlakozó szervéül is szolgál. Az öntözések számát számláló készülék regiszt­rálja, így — pl. éjjeli műszaknál — a felügyelet munkáját megkönnyíti. A találmány szerinti berendezés kiviteli formá­ját rajzok szemléltetik, ahol az 1. ábra az erjesztőtartály metszete, a 2. ábra a hidraulikus szelep .metszete, a 3. ábra az öntözőcső metszete, a 4. ábra a hűtőcső metszete. Az 1. ábra a találmány leírását ábrázolja. Az erjesztőtartály 1 vasbeton, fala 2 üvegcsem­pével bélelt. Alul az erjesztőtartály 3 zárt felül, úgynevezett 4 „felső tartály" van kiképezve. A felső tartály keretbe foglalt, átlátszó 5 műanyag lemezzel lefedhető. Az erjesztőtartály homlok­falán található a 6 betöltő cső. A betöltő cső a zárt tartály felső részén van elhelyezve 4'5°-os szögben, a zárt tartály 7 'mennyezete a cső felé emelkedik. Ez által teljes kitöltés biztosítható. A betöltő cső csavarmenetes 8 záróikupakkal van ellátva. A zárókupakban van elhelyezve a burá­val védett, 24 V feszültségű 9 villanyégő. A villanyégő így megvilágítja a törkölykalap felü­letét és az erjesztőteret, miáltal az öntözés mű­velete ellenőrizhető. Ez különösen abból a szem­pontból fontos, hogy a törkölykalap teljes felü­letét öntözze az öntözőcsövön lezúduló must. A hőközlés céljait szolgáló 10 csőköteg alul és felül nyitott 11 csőben (a felfej tő-csőben) van elhelyezve. A cső felső része a felső tartályban a kiszámított folyadékmagasságig nyúlik ki, hogy a visszaáramlásnál a must teljes mennyisége az öntözőcsövön és ne a hűtőcsövön keresztül ke­rüljön az alsó, zárt tartályba. A 4 felső tartály minden oldalról a középpont felé lejt. (A lejtés 2%.) A tartály középpontján van a 12 öntözőcső elhelyezve. Az öntözőcső felső 13 rögzítő karimái a cementbe vannak süllyesztve, ezáltal a felső tartályból a teljes mustmennyiség lefolyása biztosítva van. A 14 hidraulikus szelep a felső tartály sarká­ban különállóan kiképzett 15 kis tartályban foglal

Next

/
Thumbnails
Contents