148995. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új pirrolidinszármazékok előállítására észterezés útján

4 148.995 különítjük és kiontjuk, a benzolos fázist pedig csökkentett nyomás alatt be tömény ítj ük. A bepárlás során további 'mennyiségű víz válik ki a benzolos oldatból, ezt szintén eltávolítjuk. Ezután a benzolos oldatot 13,5 g nátrium 2600 ml tercbutanollal készített és visszaesepegő hűtő alatt forralt oldatához adjuk hozzá, olyan sebességgel, hogy az elegy visszacsepegő hűtő alatti forralását állandóan fenntartsuk. A benzolos oldat hozzáadását és egy oldhatatlan szilárd termiek kiválását követően az elegyet további 2 óra hosszat forraljuk visszacsepegő hűtő alatt, állandó keverés közben; ezután l'O—15 C° hőmérsékletre hűtjük le a reakcióelegyet. A kapott kristályos terméket leszűrjük, majd éter és terc.-butanol elegyével mossuk; ily módon 148—151 C° olvadáspontú 3-amino-4-cián-l ,2-dimetil-3-pirrolidint kapunk. 713 g így kapott terméket 25 perc alatt hozzáadunk 2300 ml tömény sósavhoz, állandó keverés és oly mérvű hűtés közben, hogy az eredetileg 12 C° hőmérsékletű elegy hőmérséklete kb. 30 C°-ig emelkedjék. Ezután az elegy hőmérsékletét 21 C°-ra csökkentjük és az elegyet hőszigetelés mellett 20 óra hosszat állni hagyjuk; ezalatt az elegy hőmérséklete kb. 34 C°-ra emelkedik, majd ismét csökken. Az oldatot keverés közben fokozatosan, 90 perc alatt forrásig hevítjük, majd 30 percig visszacsepegő hűtő alatt forraljuk, hogy a széndioxidfejlődés teljesen lefolyhasson. Ezután az elegyet 30 C° hőmérsékletre hűtjük le és az eközben kivált ammóniumkloridot kiszűrjük. Az amimóniumkloridot oldószerrel mossuk és az egyesített szűredéket és mosófolyadékokat csökkentett nyomás alatt kis térfogatra pároljuk be, majd lehűtjük, 750 ml 10 n nátriumhidroxid-oldattal és ezen felül CO g szilárd nátriumhidroxiddal kezeljük. Az oldatból egy szilárd és egy olajszerű termék válik ki. Az elegyet leszűrjük és 6 adag, összesen 900 ml éterrel extraháljuk. Az egyesített éter es kivonatot vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, betöményítj ük és frakcionált desztillációnak vetjük alá; ily módon l,2-dimetil-3^pirrolidont kapunk, amelynek forrpontja 21 mm Hg-oszlop nyomás alatt 52 C°; n 20 = 1;

444o. 2. példa: 99,7 g l,2-dimetil-3-fenil-3-pi:rrolidinolt (amelyet az 1. példában leírt módon állítottunk elő) 1 liter vízmentes éterben oldunk és az oldathoz keverés közben hozzáadunk 200 'ml frissen desztillált propionilkloridot. Az ©legyet ezután éjjelen át állni hagyjuk, majd a propionilklorid és az éter elegyét desztilláció útján eltávolítjuk. A maradékot vízben oldjuk és az oldatot híg káliumkarbonát-oldattal kezeljük, majd az elegyet ötször 150 ml éterrel extraháljuk. Az éteres kivonatokat egyesítjük, szárítjuk és bepároljuk, a maradékot vákuum alatt desztilláljuk; ily módon 1,2--dimetil-3-f enil-3-<propioniloxHpirrolidint kapunk, amelynek forrpontja 1,5 mm Hg-oszlop nyomás alatt 117—130 C°; n go = 1,5145-Az l,2-dimetil-3-fenil-3-propioniloxi-pirrolidin hidrokloridja oly módon állítható elő, hogy a fent leírt eljárással előállított szabad bázist éterrel oldjuk, majd a kapott oldatot száraz klórhidrogéngázzal kezeljük. A szilárd állapotban kiváló hidrokloridot etanol-éter elegyefcből történő átkristályosítás útján tisztítjuk; ily 'módon 190—191 C° olvadáspontú terméket kapunk. Ha a fenti eljárásban hidrogénklorid helyett száraz hidrogénbramidot alkalmazunk, termékként az éterben oldhatatlan hidrobromidot kapjuk. 3. példa: 500 g metilmetakrilát-monomérit 440 ml metanolban oldunk, majd az oldatot cseppenik ént, 3 óra alatt hozzáadjuk 310 g metilamin 33%-os etanollal készített, 10—15 C° hőmérsékleten keverés alatt tartott oldatához. Ezután az elegyet szobahőmérsékleten éjjelen át állni hagyjuk, majd az alkoholt elpárologtatjuk és a maradékot vákuum alatt frakcionáltan desztilláljuk. Ily módon metil-(a-metil-/>'^metilamino)-propionátot kapunk, amelyamelynek forrpontja 20 mim Hg-oszlop nyomás ' alatt 66 C°; ngo = 1,4235 (Howton, J. Org. Chem. 1945, 10, 277). 307 g etil-iklóracetátot cseppenként, 3 óra alatt hozzáadunk 656 g metiH^metil-^-metilatnino)propionáthoz, az elegy állandó keverése közben. Ezután az elegyet szobahőmérsékleten éjjelen át állni hagyjuk, majd 1 liter éterrel hígítjuk és leszűrjük; a szűrőn maradó oldhatatlan anyagot éterrel többször mossuk. Az étert desztilláció litján eltávolítjuk és a maradékot vákuum alatt desztilláljuk; ily módon N-(karbetoximetil)-N-(/í-karbometoxipropil^metilamimt kapunk, amelynek forrpontja 89,5 C° (1,0 mm Hg-oszlop nyomás alatt); n 2°= 1,4352. 15 g nátriumiból és 300 ml absz. alkoholból „habosított" nátriuimetilátot készítünk, majd ehhez 146 g N-^kar'betoximetil)-N-(/?-karbo'metoxipropil)metilamiin 950 ml vízmentes benzollal készített oldatát adjuk hozzá. Az így kapott szuszpenziót keverés közben visszacsepegő hűtő alatt forraljuk, miközben a gőzöket egy 30,5 cm-es Fenske-oszlopon vezetjük keresztül. A képződő benzol-alkohol azeotro'pot felfogjuk; ezután a benzol egy kis része desztillál át, amelyet szintén felfogunk. A maradékot lehűtjük, 500 ml jeges vízzel kezeljük, majd további kétszer 200 ml jeges vízzel extraháljuk és mossuk. Az egyesített vizes kivonatokat kongóvörös indikátor alkalmazásával megsavanyítjuk, majd káliumkarbonáttal meglúgosítjük és négyszer 100 ml kloroformmal extraháljuk. Az egyesített kloroformos kivonatot négyszer 100 ml állandó forrpontú sósavval extraháljuk, az egyesített sósavas kivonatot visszacsepegő hűtő alatt forraljuk 2 óra hosszat, majd szilárd anyaggá töményítjük be, amelyet etanolfoól átkristályosítunk. Ily módon l,4^dimetil-3-pirrolidon-hidrokloridot kapunk, amelynek olvadásponja 123—124 C°. 1,44 g lítiumból és 16 g brórnibenzolból készített fenillitium éteres oldatához keverés közben, cseppenként hozzáadjuk 8,7 g l,4-diímetil-3-pirrolidon benzolos oldatát (az l,4-dimetil-3^pirrolidont a hidrokloridból készítjük a szokásos módon). A hozzáadás befejezte után (ami kb. másfél óra