148976. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-trifluormetil-7-szulfamil 3, 4-dihidro-1, 2, 4-benzotiadiazin-1, 1-dioxidok előállítására

Megjelent: 1962. február 28. MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 148.976. SZÁM 12. p. 6—10. OSZTÁLY — KU-308. ALAPSZÁM Eljárás 6-trifluormetil-7-szulfamil-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxidok előállítására Krnid Abildgaard trading as Lovens kemiske Fabrik ved A. Kongsted, gyáros, Baílerup (Dánia) Feltalálók: Lund Frantz, Kongens Lyngby és Godtfredsen Wagn Ole, Kopenhagen-Bronshoj (Dánia) A bejelentés napja: 1959. augusztus 12. Nagy-Britannia-i elsőbbsége: 1958. augusztus 13. Azt találtuk, hogy az eddig még nem ismert -alábbi (I) általános képletű , 6-triiluormetil-7-szulfamil-3,4~dihidro-l,2,4-benzo­tiadiazin-l,l-dioxidok — a fenti képletben R hidrogénatomot vagy alkilcso.portot, rnonoeiklu­sos árucsoportot vagy aralkilcsoportot jelent — orális vagy parenteráiis alkalmazás esetén erélyes sókiválasztó diuretikus (szalurétikus) hatást mu­tatnak és ezért igen értékes gyógyszerek. A találmány tárgyát oly eljárás képezi az (1) általános képletű új 6~trifluormetii-7-szulfamil­-3,4-dihidro-l,2,4-benzotiadiazin-l,l-dioxidok elő­állítására, amely lényegében abból áll, hogy 5-trifluormetil-2,4-diszulfamil-anilint valamely RCHO általános képletű — a képletben R jelentése meg­egyezik a fentebbivel — aldehiddel reagáltatunk. Aldehid helyett e reakcióhoz valamely reakció­képes aldehidszármazék, mint pl. acetál, a-halo­génalkiléterí vinilészter vagy viniléter vagy vala­mely olyan vegyület is alkalmazható, amely a fennálló reakciókörülmények között valamely ilyen aldehidet vagy reakcióképes aldehidszárma­zékot szolgáltat, ilyen utóbbi vegyületként pl. valamely aldehid polimérje, hidroszulfitja vagy ciánhidrinje jöhet tekintetbe. Aldehid helyett al­kalmazhatunk továbbá ehhez a reakcióhoz vala­mely olyan egyéb vegyületet is, amely egyéb­ként is az aldehidekkel analóg módon reagál, mint pl. az 1,1-dijód-alkánok, A találmány szerinti eljárás során ezt az em­lített reakciót, annak meggyorsítása érdekében célszerűen, valamely sav jelenlétében, pl. valamely erős sav. mint sósav, kénsav vagy p-toluolszulfon­sav katalitikus mennyiségének jelenlétében, foly­tathatjuk le. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kiviteli módját közelebbről az alábbi példák szemléltetik. 1. példa: 6-trifluormetil-7-szulfamil-3,4-dihidrorl,2,4-benzo­tiadiazin-l,l-dioxid, 0,33 g paraformaldehidet 25 ml etil „cellosolve" oldószerben (2-etiloxi-etanol) oldunk, ehhez az oldathoz katalitikus mennyiségű p-toluolszulfon­savat és 3,2 g 5-trifluor:metil-2,4-diszulfamilanilint adunk, majd ezt az elegyet 5 óra hosszat forral­juk visszacsepegő hűtő alatt. Ezután az oldószert vákuum alatt ledesztilláljuk és a maradékot 30 ml etilacetáttal dörzsöljük. Ennek során a reakció­termék kikristályosodik. Metanol és víz elegyéből való átkristályosítás útján kapjuk a kívánt ter­méket tiszta állapotban, olvadáspontja 272— 273 C°. 2. példa: 6-trifluormetil-7-szulíamil-3,4-dihidrd-l,2,4-benzo~ tiadiazin-l,l-dioxid. 3,2 g , 5-trifluormetil-2,4-di:Szulfamilanilint 25 ml 99%-os etanol és 10 ml formaldehid-dietil-acetál elegy ében oldunk. Katalitikus mennyiségű p-toluol­szulfonsavat adunk az oldathoz és éjszakán át visszacsepegő hűtő alatt forraljuk. Ezután az oldó­szert vákuum alatt eltávolítjuk. A nyers mára-

Next

/
Thumbnails
Contents