148929. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új szerves vegyületek előállítására
148.929 általános képletű vegyületet — ahol Rí, ~R2 és R3 jelentése a fentivel azonos és R9 valamely reaktív helyettesítő — ammóniával vagy a reakcióközegben ammónia lehasítására képes vegyülettel reagáltatjuk. Megjegyezzük, hogy a kiindulási anyagot akként választjuk, hogy az Rj, R2 és R3 gyökök ne cserélődjenek ki a folyamat során. Az Rg reaktív helyettesítő lehet halogén, pl. brotnidgyök és az eljárást a kiindulási anyagnak ammóniával való reakciójával foganatosítjuk 100 és 250 C° között, hígítószer vagy oldószer, pl. /?~etoxi-etanol jelenlétében. A találmány szerinti vegyületek különféle gyógyhatást mutatnak fel. Így a hörgőkre tágítólag hatnak, a légzést könnyítik és ezért az asztma és légzőszervi zavarok gyógyításában hasznosak. A vegyületek baktericid hatást is mutatnak. Gátolják a gennygócok keletkezését és ezért a reumás izületi gyulladás esetén is hatásosak. Ezenkívül csillapító és vérnyomás csökkentő tulajdonsággal is rendelkeznek. A találmány körébe tartoznak azok a gyógyászati készítmények, amelyek nem mérgező hatású gyógyászati hordozókhoz, vagy hígítószerekhez hozzáadva aktív anyagként a fenti képletű pirimidinszármazékok egyikét vagy többjét tartalmazzák. Különösen hasznos készítményeknek mutatkoztak a szájon át adagolható szerek szilárd, pl. tabletta, pirula vagy kapszula alakban, vagy folyékony alakban, pl. oldat- vagy szuszpenzió alakjában. Az említett készítményeiket előnyösen úgy állítjuk össze, hogy hörgőtágítókként való alkalmazáskor az egység 1 mg és 5O0 mg közötti mennyiségű, előnyösen 10 mg és 100 rag közötti mennyiségű aktív hatóanyagot tartalmazzon, míg ha a készítményt reumás izületi gyulladás gyógyítására használjuk, az aktív hatóanyag mennyisége adagonként 10 mg és 750 mg, előnyösen 200 mg és 500 mg között legyen. A találmányt az alábbi példák szemléltetik anélkül, hogy annak tárgyát ezekre korlátoznák. A példákban a részek súlyrészeket jelentenek. 1. példa: Klórcián áramát, amelyet előzőleg vízzel mostunk, 2,5- rész 4-metil-6-hidrazino-pirimidin 20 rész etanolban való oldatán buborékoltatjuk át, miközben a hőmérsékletet 25—30 C°-on tartjuk. E műveletet mindaddig végezzük, amíg 1,4 rész gáz el nem nyelődött. A kapott oldatot lezárjuk és 1 órán át 18—22 C°-on tartjuk. Ezután a reakcióelegyet csökkentett nyomáson, 30 C° alatti hőmérsékleten szárazra pároljuk, a szilárd maradékot 10 rész vízben feloldjuk és 5 rész kristályos nátriumacetáttal kezeljük. Az elegyet 1 órán át 0 C°-on tartjuk, majd megszűrjük. A szilárd maradékot vízzel gondosan kimossuk, 60 C°-on megszárítjuk és etanolban átkristályosítjuk. Tly módon színtelen kristályos anyag alakjában a 2-amino-7Hmetil-s-triazolo-[2,3-c]-pirimidinhez jutunk, amelynek olvadáspontja 160 C°. 2. példa: 6,9 rész 2,4-dimetil-6-hidrazino-pirimidint 25 C°-on 50 rész vizes sósavban feloldunk. Az oldaton előzetesen vízzel mosott klórcián áramot buborékoltatunk át 25—30 C°-on, míg 3,5 rész gáz el nem nyelődik. A kapott oldatot lezárjuk és 1 órán át 18—22 C°-on állni hagyjuk. Ezután a reakeióelegyet 1 órán át 0 C"-on tartjuk, majd megszűrjük. A szilárd maradákot 50 rész vízben feloldjuk és az oldat pH-ját kristályos nátriumacetát hozzáadásával 7-re állítjuk be. Az elegyet ezután 1 óra hosszat 0 C°-on hűtjük, majd megszűrjük. A szilárd maradékot vízzel gondosan kimossuk, 60 C°-on megszárítjuk, majd etanolban átkristályosítjuk. Ily módon a 2-arnino-5,7-di'metií-s-triazolo-[2,3-c]-pirimidinhez jutunk színtelen kristályos anyag alakjában,, amelynek olvadáspontja 252 C°. 3. példa: 38 rész 2-etil-4j metil-6-hidrazino-piriimidint 237 rész n vizes sósav oldatban 25 C°-on feloldunk. Előzetesen vízzel mosott klór cián áramot buborékoltatunk az oldaton át, amelynek hőmérsékletét 25—30 C°-on tartjuk. E műveletet mindaddig folytatjuk, amíg 16 rész gáz el nem nyelődött. A kapott oldatot lezárjuk és 1 órán át 18—22 C°-on állni hagyjuk. A klórcián felesleget ezután csökkentett nyomáson, 18—22 C°-on végzett párologtatással eltávolítjuk. Az elegyhez 100 rész kristályos nátriumacetátot adunk és azt 1 órán át 0 C°-on tartjuk, majd szűrjük. A szilárd maradékot vízzel gondosan kimossuk és 60 C°-on megszárítjuk. Etanolban átkristályosítjuk, amikor is 2-amino-5-etil-7-metil-s-triazolo-[2,3í -e]~pirimidint kapunk színtelen kristályos anyag alakjában, amelynek olvadáspontja 197 C°. Az anyag infravörös abszorpciós spektrumával jellemezhető (melyet nátriumbrornid sajtolt pasztilla technikával veszünk fel). A spektrum kifejezett abszorpciós sávokat mutat 3320, 3150, 2950, 1630, 1550, 1525. 1500, 1430, 1350, 1320, 1206, 1170, 1118, 1032, 985, 970, 862, 844, 802, 775, 767, 751- 738 cm_ '-n. A kiindulási anyagként használt 2-etil-4-metil-6-hidrazino^pirimidint az alábbi módon állíthatjuk elő. 57 rész 2-eti]-4-metil-6-!klór-pirimidint 160 rész etanolban 18—22 C°-on feloldunk és az oldatot cseppenként 49 rész hidrazinhidrátnak 160 rész forró etanolban való oldatához adjuk. Az elegyet ezután visszafolyatás mellett 15,5 órán át hevítjük, majd 0 hőfokra hűtjük. Az elegyet szűrjük és a szűredéket 80 rész benzollal felhígítjuk, majd szárazra pároljuk. A szilárd maradékot 250 rész etilacetáttal forraljuk és a szuszpenziót megszűrjük. A szűrletet 1 órán át 0 C°-on tartjuk, majd szűrjük. A szilárd maradékot hideg etilacetáttal kimossuk, 60 C°-on megszárítjuk. majd etanolból átkristályosítjuk. Ily módon a 2-etil-4-metiI-6-hidrazino-pirimidinhez jutunk színtelen kristályos anyag formájában, melynek olvadáspontja 150 C°. A kiindulási anyagként használt 2-etiI-4-meti3--6-klór-pirimidin forráspontja 93 C°/2Ö mm és a 4. példa végén leírt módszerrel állítható elő. 4. példa: 5 rész 2-n-propil-4-metil-6-hidrazino-pirimidint 30 rész n-sósavban 25 C°-on feloldunk. Előzetesen
