148882. lajstromszámú szabadalom • Hordozható drótkötélpálya
2 148.882 görgőről. Az ismert vonókötéltartó a kötél leugrását nem tudja megakadályozni. Az ismert drótkötélpályáknál abban az esetben, ha a két állvány közötti útszakasz hosszú, a vonókötél lelóg a földre. Ez a vonókötél súrlódása következtében a kötél gyors elhasználódására vezet, azonkívül a növényzetbe beleakadva a pálya alatti növényzetet, pl. gyümölcsfákat, szőlőt, stb. rongálja. A találmány célja olyan drótkötélpálya létesítése, amely hordozható, két állvány között nagy távolságok (esetleg többszáz méter) áthidalására alkalmas, egy nyomvonalon váltakozó föl-le szállításra, vagy két nyomvonalon egyidejű le- és felszállításra egyformán alkalmas, a két nyomvonalon való szállítás esetén erőgép vagy villanymotor nélkül működtethető, üzembiztosan működik, azonkívül a pálya alatti növényzetet eltávolítani nem kell és üzem közben, az alatta levő növényzetben semmiféle rongálódást nem okoz. A találmányt részleteiben egy a rajzokon ábrázolt példaképpeni kivitellel kapcsolatban ismertetjük. Az 1. ábra a találmány szerinti hordozható drótkötélpálya egynyomvonalas üzemi kivitelének vázlata. A 2. ábra a drótkötélpálya kétnyomvonalas üzemű kivitele felső végének vázlata. A 3. ábra összeszerelt tartóállvány nézete. A 4. ábra összeszerelt kötélsarú oldalnézete. Az 5. ábra összeszerelt kötélsaru elölnézete. A 6. ábra futómű oldalnézeti vázlata. A 7. ábra automatikus csilleürítőszerkezet oldalnézeti vázlata. A 8. ábra horgos szállítókeret oldalnézete. A 9. ábra láncos rakonca elölnézeti vázlata. A 10. ábra láncháló elölnézeti vázlata. A 11. ábra két dobos vitla oldalnézete. A 12. ábra a vitla felülnézete. A 13. ábra függesztett vonókötéltartó elölnézete. A 14. ábra földre telepíthető vonókötéltartó elölnézete. Az egynyomvonalas üzem (1. ábra) 1 tartókötélének két vége a 2 horgonyokkal van a talajhoz erősítve. Az 1 tartókötél talajhoz erősítésekor a kötél laza és az állványok a talajon íeküsznek. Ezután a 3 állványok felemelésével és talajrahelyezésével részlegesen megfeszítjük az 1 kötelet. A 3 állványok magasságát teleszkopikusan - egymásba tolható rudak segítségével úgy állítjuk be, hogy az 1 kötél lehetőleg egy függőleges síkban és egy vonalban legyen. Az 1 kötél végleges megfeszítését a 2 horgonyok mellett az 1 kötélre szerelt 4 feszítőberendezésekkel végezzük. Az 1 kötelet a 3 állványokra önbeállóan erősített 5 kötélsaruk tartják. A 6 vonókötél részben a 3 állványokra felerősített 7 tartókkal, részben a talajba telepíthető 8 vonókötéltartókkal van alátámasztva. A talajba telepíthető 8 vonókötéltartókat olyan pályaszakaszokon alkalmazzuk, melynél két 3 állvány egymástól mért távolsága olyan nagy, hogy a 6 vonókötél laza állapotában a talajra lógna. A 7 és 8 vonókötél tartók az 1 tartókötél függőleges síkjában vannak. A 6 vonókötél a pálya felső végén az 1 tartókötélre erősített 9 terelőcsigáh közel 90°-ra el van fordítva és az elektromotorral vagy erőgéppel meghajtott 10 cfiörlőhöz van csatlakoztatva. A 6 vonókötél másik vége a 11 futóműhöz van erősítve. A 11 futómű kerekei az 1 tartókötélen futnak. A terhet szállító csille vagy egyéb szállítószerkezet a 11 futóműre van függesztve. Az 1 tartókötélre erősített 12 ütköző a tartókötélről leszerelhető, illetve annak bármelyik részére helytállóan felerősíthető. A 12 ütköző a futómű meghatározott helyen történő leállítására, illetve a csillében szállított anyag kiborítására szolgál. A két nyomvonalas üzemnél (2. ábra) is az egy nyomvonalas üzemhez használt szerkezetelemeket használjuk azzal az eltéréssel, hogy egymással párhuzamosan két db 1 tartókötél van kifeszítve és a 6 vonókötél két kötéldobos, fékkel ellátott 13 vitlához van erősítve. Mindkét 1 tartókötélen egy-egy 11 futómű közlekedik. A 6 vonókötél két ágának végei a 11 futóművekhez vannak erősítve. A 13 vitla kötéldobjai mindig egy irányban forognak. Forgás közben az egyik kötéldobra a 6 vonókötél egyik ága fölosavarodik, másik ága pedig — ezzel egyidejűleg — a másik dobról leosévélődik. A berendezés működtetéséhez elektromos vagy egyéb energia nem szükséges, mert a pályán teherrel együtt lefelé haladó futómű forgatja a vitla megfelelő kötéldobját, aminek eredményeként a teher nélküli vagy kisebb súllyal terhelt 11 futómű 6 vonókötélága a másik dobra felcsavarodik és a teher nélküli futómű felfelé halad. A 13 vitla két kötéldobja a pálya beállításához tengelykapcsoló segítségével egymástól különválasztható. A 13 vitla fékberendezése a teherszállítás sebességének szabályozására szolgál. A találmány szerinti 3 tartóállvány (3. ábra) két szárból és a szárakat fölül összekapcsoló kötőelemekből áll. Az állvány szárai a teleszkopikusan egymásbatolható 14, 14a és 14b rudakból vannak összeállítva. A 14a rudakat csak akkor szereljük be, ha az 1 tartókötél egyenesvonalúságának elérése céljából az állvány magasságát növelni kívánjuk. A 14, 14a és 14b rudakban egymástól meghatározott távolságba lyukak vannak fúrva. Két-két rúd megfelelő lyukjait egymással fedésbe hozva és a lyukakba a 15 csapokat betolva a rudak egymáshoz képesti helyzete rögzíthető. A 14b rúd aljára a 16 támasztótányér és a 17 szeg van erősítve. A 16 tányér megakadályozza az állvány talajbasüllyedését, a 17 csap pedig az állvány két szárának szétnyílását ill. szándékolatlan össze záród ás át. A 14 rudak felső végére a 18 karok vannak erősítve, amelyeket a 19 csap fog össze. A 18 karok a 19 csap körül elfordíthatók. A 19 csapra van felfüggesztve a 20 tartólemez is, amely a 21 függesztőhorogba vízszintes és függőleges tengely körül elfordíthatóan erősített 22 láncszem segítségével a kötélsarut tartja. A 14 rudak belső oldalára erősített 23 kampók a 7 vonókötéltartók felfüggesztésére szolgálnak. A kötélsaru (4. és 5. ábrák) a 21 függesztőhorog alsó végén kialakított 24 szorítópofa-félből és az ehhez hozzáhúzható 24a szorítópofa-félből áll. A 24a szorítópofát a 21 függesztőhorogba forgathatóan beerősített 25 orsó vége tartja. A 25 orsó menetes szára a 26 anyamenetes alkatrészben a 27 rúd segítségével forgatható. Mivel a 26 alkat-