148803. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz termék előállítására

Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.803. SZÁM 12. c. OSZ :ÄLY — HO—636. ALAPSZÁM Eljárás száraz termék előállítására F. Hoffmann—La Roche & Co. AG. cég, Basel, Svájc Feltaláló: Kläui Heinrich kémikus, Riehen, Svájc A bejelentés napja: 1960. április 15. Svájci elsőbbsége: 1959. április 17. A találmány eljárás száraz termék előállítására, melyet akként állítunk elő, hogy gél alakba hozható filmképző kolloidot tartalmazó oldatot finom cseppecskékre osztunk és ezeket a cseppeket apró száraz részecskékké alakítjuk. • A legtöbb effajta ismert eljárásnál szilárd felfogószert, mint pl. keményítőt vagy búzalisztet, vagy folyékony íelfogószert, mint pl. olajat alkalmaznak avégett, hogy a permetezett részecskék összeraigadását megakadályozzák. Az ilyen felfogószerek alkalmazása a termelés menetiét mind gazdasági, mind pedig munkatetinnikai szempontból terheli, mert a félfogószereket mindig viszonylag nagy feleslegben kell alkalmazni, így keniényítőszármazék alkalmazásánál, lehetőleg gazdaságos eljárás megvalósítása végett, 'szükséges, hogy a keményítőt a száraz terméktől 'elkülönítsük avégett, hogy szárítás után újból felhasználhassuk. Ha olajat alkalmazunk feifogószerként, a részecskéket az olajfázistól ugyancsak el kell különíteni, mely célra rendszerint szerves oldószereket használunk. A felfogó olajnak a regenerálása a szerves oldószer ledesztillálásával ebben az esetben is gazdasági szükségszerűség. E regeneráló rendszabályok ellenére a felfogószerben veszteségek adódnak, melyek por alakú felfogószer esetében, a szilárd részecskék felületére tapadó résszel még növekszenek. Ezek az ismert eljárások mind arra törekednek, hogy különböző felfogószerek használatával a szol állapotban levő részecskéknek- az összetapadását megakadályozzák. Nyilvánvalóan az a nézet uralkodik, hogy az effajta összeragadást másképp nem lehet elkerülni. Meglepő módon úgy találtuk, hogy a jelen eljárás értelmében effajta felfogószerek alkalmazása nélkül is gél alakba hozott, alakálló kis részecskékhez juthatunk. A találmány szerinti eljárás abban vain, hogy kolloid oldat felosztásával kapott finoim cseppecskéket gáz alakú közegben oly hosszú ideig tartjuk egymástól elkülönítve, míg gélképződés be nem következik és a gél alakba hozott részecskéket ezután, a gélállapot fenntartása mellett, önmagában ismert módon szárítjuk. Az eljárásnak az előnye a fent említett ismert eljárásokkal sze'mben abban van, hogy felfogószert nem kell alkalmazni és ezáltal a termelés menete gazdaságosabbá válik. Ugyancsak ismeretes, hogy gélállapotba hozható kolloidot tartalmazó oldat porlasztásos szárításával porokat állíthatunk elő. Ennél az eljárásnál a szárítást közvetlenül a finom cseppecskék képződése után végezzük. Zselatin használatánál azonban, különösen nagyobb töménységek mellett, a permetezésnél technikai nehézségek, mint pl. szálképzés léphet fel. A szárításnak ez oknál fogva nem szabad a cseppecskék képződésének befejezte előtt megkezdődni. A szárítás minden esetben pl. forró levegővel az ismert porlasztásos szárítási eljárásoknál közvetlenül a szol állapotból történik. Ez az eljárási mód, a szárító levegő szükséges hőmérséklete mellett, igen finom részecskéket eredményez, melyeknek viszonylag nagy a felületük és ezáltal nagyobb mértékben érzékenyek a nedvességgel, a légköri behatásokkal és ásványi sókkal szemben. Az ismert porlasztásos szárítási eljárásokkal szemben a találmány szerinti eljárásnál az apró részekre osztott oldatot gél állapotba hozzuk, mely állapotban a részecskék alaktartók. Csak a gélképződés után és a gélszerkezet fenntartása mellett szárítjuk a gél alakba hozott részecskéket. A gél alakba hozott és alakálló részecskéket célszerűen előbb kíméletesen szárítjuk, mert azok teljes mechanikai szilárdságukat csak a szárítás után érik el. A találmány szerinti eljárásnál tehát nincs szükségünk magas hőmérsékletekre és a részecskéknek a nagysága a gyakorlatban megfelelő termékre való tekintettel tág határok között változhat. Ezenkívül megállapítottuk, hegy a találmány szerinti eljárással előállított termékek jobb mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek, mint azok, melyeket a porlasztó szárítási eljárással állítottak elő. A kolloid oldatnak finom cseppecskékké való elosztása önmagában ismert művelettel, pl. szórás-