148677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás keramikus testek előállítására, ehhez való berendezés és ily módon készült test
2 148.677 kuli eltávolítást biztosítja. Ezen gyakorlati felismerések egyébként elméletileg is indokolhatók. A találmány szerinti eljárás ezek szerint azzal van jellemezve, hogy a kötőanyaggal elkevert melegen folyós keramikus maísszát a kívánt testnek megfelelő alakú hideg présformába atmoszférikusnál nagyobb nyomáson belesajtoljuk, majd a testté dermedt és a formából kivett masszából a kötőanyagot eltávolítjuk, végül a testet kiégetjük. I A por alakú kerámiai anyagokat azok összeőrlése után, de kötőanyaggal való elkeverésük előtt felületi védőbevonattal látjuk el. A kötőanyagot a találmány értelmében a testté dermedt massza keramikus porba való ágyazott állapotában hőkezeléssel távolítjuk (párologtatjuk) el. Kiindulási anyagként a következő anyagok legalább kettőjének egymásközött, vagy más anyagokkal való keverékét alkalmazzuk: alumíniumoxid, talkum, kaolin, földalkáli — (beleértve magnézium) — karbonátok, ill', oxidok, kovasav, dolomit, bentonit, földpátok, tűzállóoxidok (titándioxid, círikonoxid, tóriumoxid, berilliumoxid, stb.) foszfátok (pl. Al,Mg-ícszfát) fluoridok (Al,Mg-fluoridok). Kötőanyagként szobáhőfokon szilárd szénhidrogéneket, előnyösen gyantákat, viaszokat, célszerűen pl. paraffint, sztearint, cerezint alkalmazunk. A kötőanyag eltávolítását célszerűen alumíniumoxid, előnyösen izzított timföldpor, vagy talku mp or jelenlétében végezzük, ily módon, hogy a préselt testet a porba ágyazzuk és kb. 250—300 C°-ra melegítjük, amikor is e por a kötőanyagot felszívja és így a test daformálását megakadályozza. A keramikus porszemcséket alános őrlés után, (amint ez általában szokásos) előizzítjuk, pl. kb. 500 C°-ig terjedő hőmérsékletre hevítjük és így víztelenítjük. Az így felhevített port azután lehűlni hagyjuk, de mielőtt 100 C°-nál alacsonyabb hőmérsékletre hűlne le, kevés olajsav és paraffin keverékével elkeverjük. Kb. 1—2%-nyi ily keveréket alkalmazva ez a por még meleg állapotában a szemcséket be fogja vonni és megakadályozza a teljes lehűlés utáni vízfelvételt. Az ilyen anyag a szokásos légnedvességnél is szárazabb lesz. Az így előkészített port kb. 10—17%-nyi kötőanyaggal keverjük el és a még szilárd anyagot zárt edénybe helyezzük és célszerűen 60—80 C°ra melegítve állandó keverés közben tartósan (pl. 1—4 óráig) vákuum alatt tartjuk. Ily módon a masszában levő levegőbuborékok eltávoznak. A meleg massza már folyós és így öntésire, ill. préselésre alkalmas. A préselést kb. 1,5—6 atm. nyomással végezzük éspedig az anyagot hideg (célszerűen hűtött) préstszerszámba sajtoljuk be. Ha a présszerszám 20 C°-nál hidegebb, akkor a massza a szerszámot teljesen kitölti és abban rögtön megdermed. Utána ragadás nélkül kivehető. A végső égetés hőmérséklete a kiindulási anyagtól függően kb. 1200—1800 C°. Az eljárást célszerűen oly berendezéssel foganatosítjuk, amely a préselendő masszát befogadó fűthető edénnyel, ezen edénybe benyúló és az edényből kiálló végén golyós szeleppel rendelkező csővezetékikei van ellátva, továbbá az edény massza tartalmának nyomás alá helyezésére alkalmas eszközökkel és az edény említett kiömlőnyílásához csatlakoztatható, szétszedhető és hűthető legalább egy présszerszámmal (öntőformával) rendelkezik. A nyomás alá helyezést szolgáló eszközök célszerűen egy az edényhez csatlakozó további csővezeték, egy ehhez csatolt atmoszférikusnál nagyobb nyomású tér és a kettő között elhelyezett vezérelhető szelep lehetnek. Lehet azonban az edény fedelét dugattyúként is kiképezni. A berendezés lehet oly automata is, amely léptethető tartósorra, pl. egy körforgóra, vagy szalagra szerelt több présiszersaámmal, ezek automatikus léptetésére, becsukására és kinyitására alkalmas eszközökkel és a massza nyomás alá helyezését a léptetés ütemébén végző eszközökkel rendelkezik. Az anyag előkészítése és a kötőanyag eltávolítása, majd az égetés ismert edényékben történhet, melyek hern képezik jelen találmány tárgyát, A találmány szerinti berendezés ezek szerint magára a. melegöntő berendezésre van korlátozva. A találmányt az alábbiakban részletesen egy kiviteli példa kapcsán ismertetjük, melyre azonban az semmiképpen korlátozva nincs. Példa: Összekeverünk: 5 súlyrész talkumot 27,7 súlyrész zettlitzi kaolint 3 súlyrész k:alciu:mkarbonátot 8 súlyrész bárium'karbonátot 66 súlyrész izzított timföldet (AI2O3) és 66 súlyrész izzított mosonmagyaróvári timföldet. Ezen anyagokat a szokásos előkészítés után bensőségesen elkeverjük. Ezután az anyagot samott tálcákra helyezzük és !kb. 500 C°-on 1 órán át izzítjuk. Az anyagot hűlni hagyjuk és kb. 100 C°^ra hűlt állapotában golyós malomba helyezzük és 1%-nyi mennyiségű olajsavat, valamint 1%nyi mennyiségű paraffint adunk hozzá és két órán keresztül őröljük. Ily módon a porszemcsék felülete bevonódik és nedvszívó képességük lecsökken. Az ily módon preparált porkeverékhez 14%-nyi mennyiségű kemény paraffint adunk hozzá (olvadáspontja 55 C°). E keveréket lezárható edénybe helyezzük, mely váikuumcsatlakozással rendelkezik. Felmelegítjük kb. 80 C°-ra és állandó keverés közben vákuumszívással levegőtlenítjük. E kezelés időtartama klb. 2 óra. E meleg masszát az öntőtartályba helyezzük. Ez a tartály (edény) célszerűen rozsdamentes acéltartály, melynek fedele gumigyűrűvel tömíthető. A fedél közepén egy cső nyúlik a tartály fenekéig. E cső külső vége golyós szeleppel van elzárva az egyes öntések utáni massza visszahúzódás megakadályozása céljából. Az . edény melegítését egy azt körülvevő vízfürdő biztosítja. Az edényen levő másik nyíláson keresztül levegőt, vagy semleges gázt nyomunk az edénybe 2—4 atm. közötti nyomással, minek következtében a massza az öntőnyíláshoz csatlakozó formába nyomódik. A nyomást néhány másodpercig tartjuk fenn. E szerszámot pneumatikus lefogó szorítja az öntőnyílásra. *