148660. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a központi idegrendszerre ható aromás savamidok előállítására

Megjelent: 1961. december 31. _ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.660 SZÁM 12. p. 1—5. OSZTÁLY — Rí-209. ALAPSZÁM Eljárás a központi idegrendszerre ható aromás savamidok előállítására Richter Gedeon Vegyészeti Gyár R. T., Budapest Feltalálók: Földeák Sándor (Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Intézete), Szeged, dr. Matkovics Béla (Szegedi Tudományegyetem Szerves Kémiai Intézete), Szeged és dr. Pórszász János (Szegedi Orvostudományi Egyetem Élettani Intézete), Szeged A bejelentés napja: 1960. március 5. A korábbi szakirodalomban (Einhorn, Ann., 343, 233 (1905.) említés történt már az N-piperidil-metilén-benzamidról '/ \-CO — NH — CH2 — N

\ \ valamint e vegyület előállítási módjáról, piperidin, formaldehid és benzamid, vagy piperidin és metilolbenzamid kondenzációja útján. Ismeretesek voltak már [Hellmann és Haas, Ber., 90, 50 (1957.)] N-dialkilamino-metil-benzamidok is. E vegyületek farmakológiai tulajdonságaira vonatkozó utalás azonban az eddigi irodalomban nem található. Azt találtuk, hogy e vegyületeknek a benzamidrész gyűrűjében helyettesített új, az eddigi irodalomban nem említett származékai — amelyeket az alábbi (I) általános képlettel jellemezhetünk, R, __ CO — NH — CH? — N ' (I) ahol R< egy vagy több halogénatommai, hidroxil-, metoxi-, nitro- vagy amino-csoporttal helyettesített fenilgyököt, vagy pedig ugyanilyen helyettesítőket hordozó vagy helyettesítettem difenilmetil-csoportot jelent, az R2 és R3 pedig egyforma vagy különböző szénhidrogén-gyökök, amelyek heterociklusos (pl. piperidin- vagy pirrolidin-) gyűrűvé is záródhatnak, esetleg még egy további hetero-atom (N, O, S) közbeiktatásával — igen értékes farmakológiai tulajdonságokat mutatnak. így elsősorban a halogénnel helyettesített származékok a központi idegrendszerre gyakorolt nyugtató (trankilláns) hatásukkal tűnnek ki; e hatás erőssége a halogénatomnak a gyűrűn elfoglalt helyzetétől is függ, így a monohalogénszármazékok közül a p-helyzetben helyettesített vegyületek mutatják a legerősebb trankvilláns hatást. Hasonló jellegű, bár kisebb mértékű hatás tapasztalható a fenilgyökben a nitro-csoporttal helyettesített származékok esetében is. Ezzel szemben a fenilgyökben hidroxilesoporttal helyettesített (I) általános képletű vegyületek igen határozott- izgató hatást gyakorolnak a központi idegrendszerre; ez a hatás többszörösen meghaladja a pentametiléntetrazol-típ'Usú ismert vegyületek ilyen jellegű hatását. Azok az (!) általános képletű vegyületek viszont, amelyek képletében az RÍ helyettesítetlen. vagy helyettesített difenilmetilcsoportot képvisel, a központi idegrendszer kezdeti izgatottságának kiváltása után narkotikus és erős trankvilláns hatást mutatnak; e vegyületekgyenge , atropinszerű tulajdonságokkal rendelkeznek. Mindezek a vegyületek előnyös kémiai és fizikai tulajdonságaiknál fogva igen alkalmasak a gyógyászati felhasználásra. Az (I) általános képletű vegyületek előállítása a találmány értelmében oly módon történhet, hogy valamely (II) általános képletű savamkiot Rí—CO —NH2 (II) — ahol Rí jelentése azonos a fentebbi meghatározás szerintivel — formaldehiddel vagy valamely formaldehidet leadó vegyülettel és valamely (III) általános képletű szekundér aminnal — e képletben R2

és R3 jelentése szintén megegyezik a fentebbi meghatározások szerintivel — vagy annak valamely sójával vagy más reakcióképes származékaival kondenzáltatunk, az ilyen reakciók során szokásos reakciókörülmények között. A fenti reakcióhoz (II) általános képletű savamidként pl. o-bróm-benzoesav-amid, p-bróm-