148535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a levegő párologtató képességének mérésére

Megjelent: 1961. november 30. ORSZÁGo» TALÁLMÁNYI HIVATAL S / A K A I I A I VI I 1 In. I K /\ kJ i-j Jr\. 13 il U í\ ÍJ if 11 iJlJlIlii 148.535. SZÁM 42 e. 23. OSZTÁLY — RO—219. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés a levegő párologtató képességének mérésére Feltaláló: Rosner Miklós mérnök, Budapest A bejelentés napja: 1958. szeptember 3. A levegő párologtató képessége teszi lehetővé a különféle ipari anyagok, mezőgazdasági termények, a szabad vízfelszín, iaz élő szervezet, a talajok és más tárgyak azon nedv-vesztését, melyet párolgásnak, evaporációnak nevezünk. Minthogy az említett folyamatok ipari, agrotechnikai, hidrológiai, biológiai stb. jelentősége, nagyon számottevő, különféle eljárások és berendezések ismeretesek azon céllal, hogy az evaporációt mérhetővé tegyék. Oly eljárás azonban, mely az evaporációt létrehozó fizikai törvényszerűséget, azaz másszóval a levegő párologtató készségét, mint a levegő hőmérsékletének, nedvességének és sebességének komplex eredőjét közvetlenül mérné, eddig nem volt ismeretes. Az evaporációt, kipárolgást vagy nedv-vesztést mérő eljárások vagy berendezések még sajátos feladatukat is csak részben és csak megközelítően tudják ellátni. Amelyikkel pl. a szabad vízfelszín kipárolgásai kívánják mérni, csak helyi, nem általánosítható értéket s ezt is mindössze a fagymentes évszakban és a mérést követő bonyolult számítások kiindulási alapja erejéig szolgáltat. Ugyanezzel ipari szárítások, biológiai vizsgálatok, talajpárolgás stb. céljára azonban még csak kiindulási támpontot sem lehet nyerni. Egyetlen mérőeljárás vagy berendezés sem képes jellemezni magát a levegőt, ill. annak párologtató képességét — a már említett okokon felül — azért, mert eddig nem volt lehetséges kiküszöbölni azon zavaró tulajdonságukat, hogy az eljárások ill. berendezések maguk is befolyásolják a levegő említett 3 állapotjelzőjét (paraméterét). A párolgásmérő kádaknál pl. a tároló víz hőfoka lényegesen eltér a bemérni kívánt természetes vagy mesterséges vízmedence hőfokától, de még jobban a medencék párolgását létrehozó szabadlevegőétől. A mérőkádak szegélye, karimája megváltoztatja a felette áthaladó levegő mozgássebességét, a talajhoz kötöttsége folytán pedig eltérő relatív nedvességű levegővel érintkezik, mint amely ugyanott a meteorológiai légállapotmeghatározás tárgya. Mindezen felül az evaporiméterek költséges vagy körülményesen használható, működtethető eszközök s nem alkalmasak a dolgozók javát, azok széles körében egyszerű módon szolgálni. A találmány egyszerű, olcsó megoldást kíván a legszélesebb körű és tudományosan egybevethető méréseredményeket nyújtó eljárás és berendezés céljára megvalósítani. A találmány a levegő említett 3 állapotjelzőjét eredőjükben méri ill. határozza meg. A kapott méréseredmény a levegő párologtató (szárító-) képességét fejezi ki, amely földünkön bárhol és bármikor ugyanannyi, ha a 3 állapotjelző komplex eredője ill. a 3 paraméter külön-külön ott és akkor ugyanannyi, mint a mérés esetében. A találmány ennélfogva univerzális módszert és berendezést ad a szóbanforgó célra, helytől, időtől, környezettől és a párolgás tárgyától függetlenül. Következésképpen a találmány valóságban méri a levegő szárító-párologtató képességét és így megteremti alapját még az evaporáció minden fajtájára kiterjedő, univerzális és szabatosan egybevethető méréseredményeknek is. Az eljárás fenti alapelvét a berendezés olyképp valósítja meg, hogy a) mérőeleme szegélymentes kialakítású, felületén a levegő akadálytalanul s eredeti sebességével haladhat végig, előnyösen a mérőelem valamennyi felülete mentén. Ez esetben a levegő köröl-öblíti a mérőelemet s annak hőmérséklete állandóan meg fog egyezni a levegőével, b) a mérőeleimet, tartó szerkezet lehetővé teszi, hogy a mérőelem bárhol felállítható lehessen, előnyösen a meteorológiai légállapot-jelzők mérését ellátó mérőeszközökkel megegyezőleg, a tartószerkezetéről leoldható kapcsolata eredményeként, ill. a mérőelemnek a tartószerkezettől független zárt rendszerként] kialakítása révén, c) a mérőelemet alkotó zárt rendszer előnyösen megválasztott nedvességmennyiséget veszít a levegő párologtató képessége által egyértelműleg meghatározott idő alatt, mely időtartamot a mérőelem tartószerkezetre helyezett állapotában a skáláról, előnyösen iá. mérőelem súlyának vagy nedvességartalmának meghatározása útján egy tetszőleges elhelyezésű skáláról (táblázatból stb.) nyomban leolvashatjuk.