148535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a levegő párologtató képességének mérésére

2 148.535 A méréseredmény tehát azon időtartam lesz, melyet a levegő 3 állapotjelzőjének éppen fenn­forgó valóságos értékei szabnak meg a fenti mó­don elhelyezett zárt rendszer (mérőelem) nedves­ségtartalma előnyösen megválasztott teljes meny­nyiségének elpárologtatásáho'Z, A berendezés ezen­felül megoldja azt is, hogy a szóbanforgó időtar­tamot nemcsak annak leteltével, hanem a mérés bármely pillanatában megismerhessük, természe­tesen mindenkor a mérés e pillanatáig már felme­rült időtartam alatt vagy annak tetszőleges rész­lete alatt megnyilvánult levegőpárologtatóképes^ ség alapján, oly módon, hogy a skáláról a tetszőle­ges részidőben valóságosan fennforgott leve­gő-párologtatóképességgel egyértelműleg meg­határozott, „teljes" időtartam szükségszerű nagyságát bármikor nyomban leolvashatjuk. Mint­hogy a skála öníró szerkezetű lehet, előnyösen a mérőelem tartószerkezetétől ill. a mérőelem sú­lyától indikáltán, a mérés egész tartama alatt meg­kaphatjuk a levegő párologtató képességét jelző s akár pillanatonként változó, szükségszerű „tel­jes" időtartamot, vagyis a találmány a levegő pá­rologtató képességének valóságos nagyságát mind folyamatosan, mind pedig tetszőleges időszaka­szokra meghatározza. A rajz a berendezés egyik példaképpeni kiviteli alakját mutatia. Á mérőelem. (1) előnyösen kolloid­--r-ónsos-kapilláris test, pl. faanyag, melyben nyár­fa, fenyő Ca s hasonlók esetében, melyek térfogat­súlya 0,500 alatt van, 2500 x 160 x 25 mm-re fris­sen kifűrészelt állapotban 100% nedvességénél 4 kg víztartalma van, 8 kg teljes súly mellett. A tar­tószerkezet (2) a mérőelem alátámasztását és a súlyának a skálát működtető súlymérlegre való átadását biztosítja. A súlymérleg a (3) jelű hen­gerben elhelyezett rugósmérleg, a skála pedig a bemutatott kiviteli alaknál több, alant felsorolandó részből áll. A hengerben levő rugóra szerelt mu­tató (4) valamennyi működtetett skálát kiszolgál­ja, mivel többágú. Mivel a választott mérőelem a méréskezdetkor 8 kg súlyú, az (5) jelű alapská-Iának kiinduló jelzése 8 kg s egyben '0 mm párol­gás, mely utóbbi a szabad vízfelszínre vonatkoz­tatott nedvességvesztést folyamatosan mutató ská­la kiindulójele (6). A regisztráló henger és skála (7) kezdőpontja ill. beosztása a vízszintesben azaz a regisztrálóhenger forgásirányában tekintve 0-ról indul és a levegő párologtató képességét jelző idő­tartam mértékegységében (óra, nap, hónap stb.) van beosztva. A beosztás a függélyes irányban te­kintve, az (5) skála megismétlése, előnyösen a mérőberendezés gyakorlati céljainak megfelelő léptékekre vetítetten. Ha például a cél faanyagok szárítása, úgy az (5) skála kezdőpontjának, jelen esetben 8 kg-nak a szárítandó faanyag kezdeti nedvessége felel meg, a beosztás pedig a szárítási rendszer levegőáteresztő képességétől függően re­dukált léptékiben a választott mérőelem nedves­ségvesztésének %-os mértékét követi. így pl. a mérőelem 6 kg-os súlya esetén annak nedvessége 50%; a (7) skála függőleges beosztásán pedig, — 1,2 szárítási csökkentőtényező esetén — 1,45-tel redu­kált nedvességszázalékot, vagyis csak 33,33%-kal megapadt nedvességtartalmat, tehát 66,67%-ot ol­vashatunk le. Ha a szárítási rendszer levegőát­eresztőképessége ennél még kisebb, úgy a skála­beosztás még nagyobb léptékben redukált faned­vességet mutat. A (7) skálán a levegő párologtató képességét a szükségszerű „teljes" idő nagyságával mérjük. A forgóhengeren a feltüntetett ,,k" úgynevezett klí­mavonal (K) metszésekor a skála vízszintes beosz­tásán a keresett időtartamot leolvassuk s ezzel a mérés tartama alatti levegő párologtatóképesség integrált átlagát kapjuk, a választott időegység­ben (óra, nap, hónap stb.). Midőn a mérés alatti tetszőleges időszakra vonatkozóan kívánjuk meg­határozni a levegő ezalatt megnyilvánult teljes párologtató képességét, a (8) jelzésű skálát hasz­náljuk. Ezen a kívánt időszakokra léptékezett, pl. dekádra vetített skálán a beosztást a (7) regisztráló henger ,,k" vonalán dekádonként adódó S a (7) skála függőleges irányú beosztásán leolvasandó ér­tékek szolgáltatják. Ha célul a szabadvízfelszín párolgásának gya­korlati mérését tűzzük ki a berendezés számára, úgy a már említett (6) skálán a szabad levegő pá­rologtatóképességének megfelelő elpárolgás! mm­-/felületegység leolvashatjuk. A (9) jelű regiszt­ráló hengert téve a (7) jelű helyébe, azon leolvas­ható a vízszintes beosztásán használt időegységek­ben, a levegő teljes párologtató képessége. A ,,k" vonal jelen esetben a skálát fent lezáró vízszintes (10), mert csak a mérőelem 8 kg-ról 6 kg-ra törté­nő nedvességvesztését mérjük. A (11) jelű mezőnyön a mérés gyakorlati tár­gyának megfelelő előjelzéseket olvashatjuk le. Ha pl. a cél az erdőtüzek megelőzése, úgy ott a nyert ,.k" értékek vagyis a levegő teljes párologtató ké­pességét kifejező időtartamok közül azok vannak feltüntetve, melyek az ellenőrzött területre vonat­kozólag a tűzvédelmi felkészülés, ill. riadókészült­ség, ül. tűzfészekkutatás' elrendelését indikálják. Ha a már említett fatárolás alatti természetes szá­rítás előrehaladásának követése, szabályozása, a várható nedvességcsökkjenés időigénye s a végned­vesség mértéke az ismerni kívánt adat, úgy a (11) mezőny a választott tárolási rendszer típusa vagy altípusai szerint feltünteti, hogy a (7) vagy (9) ská­lák melyik albeosztása szerint kell a keresett érté­keket leolvasni. (Pl. 9a, 9b, 9c, 9d.) Amennyiben a kívánt eredmény végett a máglyák altípusait egymás között variáljuk, átszabályozzuk, pl. a le­vegőáteresztő csatornáik felnyitásával vagy zárá­sával a megfelelőbb szárításcsökkentő tényezőt biztosítjuk, természetesen a szabályozást követően érvényesülő máglya-altípus szerint választott al­beosztáson olvasunk le. Valamely terület „kitettségét", tehát egy ismert klímájú területhez képest mutatkozó eltérését kí­vánjuk pl. városrendezési, balneológiai, agrotechni­kai stb. célból megállapítani, úgy a helyszínen és az ismert klímájú helyen felállított mérőberende­zésekkel párhuzamos méréseket végzünk. A be­mérendő helyen a (7) vagy (9) skálára átlátszó anyagból készült skálalapot helyezünk s a mérés után az ismert helyen nyert skálaalaprajzolatra helyezve, az eltérést a „k" vonalon leolvassuk. Amennyiben a két helyen a levegő hőmérséklete és a rel. nedvességtartalma egyidejűleg azonos volt, az eltérés a szélerő különbözetét méri, vagy­is egy-egy paraméter önállóan is bemérhető. Több készülék {mérőberendezés) segítségével pedig a

Next

/
Thumbnails
Contents