148535. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a levegő párologtató képességének mérésére

2 148.535 A méréseredmény tehát azon időtartam lesz, melyet a levegő 3 állapotjelzőjének éppen fennforgó valóságos értékei szabnak meg a fenti módon elhelyezett zárt rendszer (mérőelem) nedvességtartalma előnyösen megválasztott teljes menynyiségének elpárologtatásáho'Z, A berendezés ezenfelül megoldja azt is, hogy a szóbanforgó időtartamot nemcsak annak leteltével, hanem a mérés bármely pillanatában megismerhessük, természetesen mindenkor a mérés e pillanatáig már felmerült időtartam alatt vagy annak tetszőleges részlete alatt megnyilvánult levegőpárologtatóképes^ ség alapján, oly módon, hogy a skáláról a tetszőleges részidőben valóságosan fennforgott levegő-párologtatóképességgel egyértelműleg meghatározott, „teljes" időtartam szükségszerű nagyságát bármikor nyomban leolvashatjuk. Minthogy a skála öníró szerkezetű lehet, előnyösen a mérőelem tartószerkezetétől ill. a mérőelem súlyától indikáltán, a mérés egész tartama alatt megkaphatjuk a levegő párologtató képességét jelző s akár pillanatonként változó, szükségszerű „teljes" időtartamot, vagyis a találmány a levegő párologtató képességének valóságos nagyságát mind folyamatosan, mind pedig tetszőleges időszakaszokra meghatározza. A rajz a berendezés egyik példaképpeni kiviteli alakját mutatia. Á mérőelem. (1) előnyösen kolloid--r-ónsos-kapilláris test, pl. faanyag, melyben nyárfa, fenyő Ca s hasonlók esetében, melyek térfogatsúlya 0,500 alatt van, 2500 x 160 x 25 mm-re frissen kifűrészelt állapotban 100% nedvességénél 4 kg víztartalma van, 8 kg teljes súly mellett. A tartószerkezet (2) a mérőelem alátámasztását és a súlyának a skálát működtető súlymérlegre való átadását biztosítja. A súlymérleg a (3) jelű hengerben elhelyezett rugósmérleg, a skála pedig a bemutatott kiviteli alaknál több, alant felsorolandó részből áll. A hengerben levő rugóra szerelt mutató (4) valamennyi működtetett skálát kiszolgálja, mivel többágú. Mivel a választott mérőelem a méréskezdetkor 8 kg súlyú, az (5) jelű alapská-Iának kiinduló jelzése 8 kg s egyben '0 mm párolgás, mely utóbbi a szabad vízfelszínre vonatkoztatott nedvességvesztést folyamatosan mutató skála kiindulójele (6). A regisztráló henger és skála (7) kezdőpontja ill. beosztása a vízszintesben azaz a regisztrálóhenger forgásirányában tekintve 0-ról indul és a levegő párologtató képességét jelző időtartam mértékegységében (óra, nap, hónap stb.) van beosztva. A beosztás a függélyes irányban tekintve, az (5) skála megismétlése, előnyösen a mérőberendezés gyakorlati céljainak megfelelő léptékekre vetítetten. Ha például a cél faanyagok szárítása, úgy az (5) skála kezdőpontjának, jelen esetben 8 kg-nak a szárítandó faanyag kezdeti nedvessége felel meg, a beosztás pedig a szárítási rendszer levegőáteresztő képességétől függően redukált léptékiben a választott mérőelem nedvességvesztésének %-os mértékét követi. így pl. a mérőelem 6 kg-os súlya esetén annak nedvessége 50%; a (7) skála függőleges beosztásán pedig, — 1,2 szárítási csökkentőtényező esetén — 1,45-tel redukált nedvességszázalékot, vagyis csak 33,33%-kal megapadt nedvességtartalmat, tehát 66,67%-ot olvashatunk le. Ha a szárítási rendszer levegőáteresztőképessége ennél még kisebb, úgy a skálabeosztás még nagyobb léptékben redukált fanedvességet mutat. A (7) skálán a levegő párologtató képességét a szükségszerű „teljes" idő nagyságával mérjük. A forgóhengeren a feltüntetett ,,k" úgynevezett klímavonal (K) metszésekor a skála vízszintes beosztásán a keresett időtartamot leolvassuk s ezzel a mérés tartama alatti levegő párologtatóképesség integrált átlagát kapjuk, a választott időegységben (óra, nap, hónap stb.). Midőn a mérés alatti tetszőleges időszakra vonatkozóan kívánjuk meghatározni a levegő ezalatt megnyilvánult teljes párologtató képességét, a (8) jelzésű skálát használjuk. Ezen a kívánt időszakokra léptékezett, pl. dekádra vetített skálán a beosztást a (7) regisztráló henger ,,k" vonalán dekádonként adódó S a (7) skála függőleges irányú beosztásán leolvasandó értékek szolgáltatják. Ha célul a szabadvízfelszín párolgásának gyakorlati mérését tűzzük ki a berendezés számára, úgy a már említett (6) skálán a szabad levegő párologtatóképességének megfelelő elpárolgás! mm-/felületegység leolvashatjuk. A (9) jelű regisztráló hengert téve a (7) jelű helyébe, azon leolvasható a vízszintes beosztásán használt időegységekben, a levegő teljes párologtató képessége. A ,,k" vonal jelen esetben a skálát fent lezáró vízszintes (10), mert csak a mérőelem 8 kg-ról 6 kg-ra történő nedvességvesztését mérjük. A (11) jelű mezőnyön a mérés gyakorlati tárgyának megfelelő előjelzéseket olvashatjuk le. Ha pl. a cél az erdőtüzek megelőzése, úgy ott a nyert ,.k" értékek vagyis a levegő teljes párologtató képességét kifejező időtartamok közül azok vannak feltüntetve, melyek az ellenőrzött területre vonatkozólag a tűzvédelmi felkészülés, ill. riadókészültség, ül. tűzfészekkutatás' elrendelését indikálják. Ha a már említett fatárolás alatti természetes szárítás előrehaladásának követése, szabályozása, a várható nedvességcsökkjenés időigénye s a végnedvesség mértéke az ismerni kívánt adat, úgy a (11) mezőny a választott tárolási rendszer típusa vagy altípusai szerint feltünteti, hogy a (7) vagy (9) skálák melyik albeosztása szerint kell a keresett értékeket leolvasni. (Pl. 9a, 9b, 9c, 9d.) Amennyiben a kívánt eredmény végett a máglyák altípusait egymás között variáljuk, átszabályozzuk, pl. a levegőáteresztő csatornáik felnyitásával vagy zárásával a megfelelőbb szárításcsökkentő tényezőt biztosítjuk, természetesen a szabályozást követően érvényesülő máglya-altípus szerint választott albeosztáson olvasunk le. Valamely terület „kitettségét", tehát egy ismert klímájú területhez képest mutatkozó eltérését kívánjuk pl. városrendezési, balneológiai, agrotechnikai stb. célból megállapítani, úgy a helyszínen és az ismert klímájú helyen felállított mérőberendezésekkel párhuzamos méréseket végzünk. A bemérendő helyen a (7) vagy (9) skálára átlátszó anyagból készült skálalapot helyezünk s a mérés után az ismert helyen nyert skálaalaprajzolatra helyezve, az eltérést a „k" vonalon leolvassuk. Amennyiben a két helyen a levegő hőmérséklete és a rel. nedvességtartalma egyidejűleg azonos volt, az eltérés a szélerő különbözetét méri, vagyis egy-egy paraméter önállóan is bemérhető. Több készülék {mérőberendezés) segítségével pedig a