148410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás helyettesített savhidrazidok előállítására
2 148.410 benzoil-l,2-diizopropil-hidrazin, l-(3-kiór-4-metil-benzoil)-l,2-diizopropil-hidrazin, l~(2~acetoxi-5--klór-benzoil)-1.2-diizopro oil-hidrazin, l-(2-hidroxi•-5-klór-benzoil)-l,2-diizopropil-iúdrazin, l-(3~klór-4-metoxi-benzoil)-l,2-diizopropil-hidrazin, l-{2--klór-5~nitrobenzoil)-l,2-diizopropil-hidrazin. A találmány szerint nyerhető diszubsztituáit kirhor^av-hidr^zido'k ön-natfí^n : -r^er+ mn-i^n s civet1 i 1 ] c s i ' 1 mint pl ao T\ \ il t 1 n 1 1 ' \ J i rpp) ti i iv i it A 1 u'n P ~, r u *i ~* i 1 t '< |1 i i Cll t t1 c u ll/i ITT ) gatl > t i >~ 1 ' « DÍ ki'oio »i 1 !<(. i • l_C 1 1 -.1 " kai ..unnék ki ,_s toliOo elcaeibtg Collen b.ul\gyarapító hatásúak. Részben rntipiretikus hatásonságot is mutatnak. 1. pálda: 18,3 g p-izopropilnbenzoilVJorid 100 m.l abszolút benzolban való oldatát kavarás közben 32 g l,2-diizopropil-hidra7Ínnak 150 ml abszolút benzolban való oldatához csepegtetjük, amikor az 1.2-diizopropil-hidrazin-hidroklorid kiválik. Az elegvet 1 órán át visszafolyatás mellett főzzük, lehűtjük, megszűrjük és a szűredéket vákuumban bepároljuk. A maradékot vákuumban desztilláljuk, amikor is az l-p-izopropil-benzoil-l,2-diizopropil-hidrazinhoz jutunk, amelynek olvadáspontja 112—114 C°/0,07 mm. Ha a p-izopropil-benzoilklorid helyett 13,3 g 2,4,6,-trirnetil-benzoilkloridot használunk, hasonló eljárással az l-(2,4,6-trimetil-benzoil)-l,2-diizoprooil- iiicl F^XZIH^JO? ÍTAL11TJ.1V szinte*^ ^r ^^3.1 3.^3.ik^át)3n amelynek olvadáspontja 110—111 C°/0,01 mm. Ha e vegyület éter es oldatát alkoholos sósavval elbontjuk, a hidroklorid válik ki, amelynek olvadáspontja, alkohol/éterből végzett átkristályosítás után 121—122 C°. 2. példa: 15,5 g p-toluilíkloridnak 100 ml abszolút benzolban való oldatát kavarás közben szobahőmérsékleten 2 óra alatt 25,5 g 1,2-diizopropil-hidrazinnak 300 ml abszolút benzolban való oldatához csepegtetjük, amikor az 1.2-diizopropiI-hidrazin-hidroklorid kiválik. 4 órán át 40 C°-on tovább kavarunk, majd hűtünk, szűrünk, a szűrletet vízzel és telített nátriumhidrogénkarbonát oldattal kimossuk, nátriumszulfát felett megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot vákuumban ledesztilláljuk, amikor a 76—77 C°/0,04 mm forráspontú l-p-toluil-l,2-diizopropil-hidrazinhoz jutunk. Ä desztillátum állás közben kristálytömeggé dermed, amelynek olvadáspontja 41—42 C°. A megfelelő hidroklorid 163—164 C°-on olvad. Ha a p-toluilklorid helyett 19,5 g p-tert.butilbenzilkloridot használunk, hasonló módon a 98— 100 C°/0,03 mm forráspontú 1-p-tert.butilbenzoil-1.2-diizopropil-hidrazinhoz jutunk, a hidroklorid elv-Vaspöritja 165—166 C°. Ha a p-toluilklorid heb-^t 17 g p-anizoil-kloridot használunk, hasonló mó ; -i a 95—96 C°/0,01 mm forráspontú 1-p-ani^c'l -1,2-diizopropil-hidrazint kapjuk; a megfelelő trdroklorid 165—166 C°-on bomlás közben olvad. 3. példa: 23 g 3,4,5-trimetoxi-benzolkloridnak 100 ml abszolút benzolban való oldatát; kavarás közben szobahőmérsékleten 2 óra alatt 25,5 g 1,2-diizopropilhidrazinnak 300 ml abszolút benzolban való oldatához csepegtetjük, amikor az 1,2-diizopropil-hidrazin-hidroklorid kiválik. További 4 órán át 40 C -c n ka.\ írunk, majd hűtünk, szűrünk, a szűreű kel \ ízzel és telített nátriumhidrogénkarbonát ÓL (ittál kimossuk és nátriumszulfát felett megszáítul r u+ án vákuumban szárazra pároljuk és i mai idekot petroléterből átkristályosítjuk. Ek-1 OL d l-(3,4,5-trimetoxi-benzoil)-l,2-diizopropil-1 i / i a mtelen prizmát kapjuk, amelynek ol\ idaspont]a 63—64 C°. 4. példa: 20 g o-acetoxi-benzoilkloridnak 100 ml abszolút benzolban való oldatát kavarás közben szobahő- • mérsékleten 2 óra alatt 25,5 g 1,2-diizopropil-hidrazinnak 300 ml abszolút benzolban való oldatához cspegtetjük, amikor az 1,2-diizopropil-hidrazin-hicroklorid kiválik. 4 órán át 40 C°-on tovább kavarunk, majd hűtünk, szűrünk, a szűre" déket vízzel és telített nátriumhidrogénkarbonát oldattal kimossuk, nátriumszulfát felett megszárítjuk és vákuumban bepároljuk. A maradékot vákuumban desztilláljuk, amikor a 95—97/0,01 mm forráspontú l-(o-acetoxi-benz:oil)-l,2-diiz,opropil-hidrazint kapjuk meg. Pl vegyület 25 g-ját 50 C°-on rázás közben 250 ml 3 n nátronlúgban feloldjuk és azonnal lehűtjük. Tömény sósavval végzett savanyításkor gyanta válik ki. amely eldörzsöléskor kristályossá alakul. A. leszívatás után visszamaradó maradékot vízzel kimossuk, megszárítjuk és petroléterből átkristályosítjuk. Ekkor az l-szalicil-l,2-diizopropil-hidrazinhoz jutunk, amelynek olvadáspontja 93— 94 C°. 5. példa: 52.4 g p-klór-benzoilkloridnak 100 ml abszolút benzolban való oldatát kavarás közben 4 óra alatt szobahőmérsékleten 76,5 g 1,2-diizopröpil-hidrazinnak 1500 ml abszolút benzolban való oldatához csepegtetjük, amikor az 1,2-diizopropil-hidrazinhidroklorid kiválik. 4 órán át 40 C°-on tovább kavarunk, a reakcióelegyet szobahőmérsékletre lehűtjük, a színtelen benzolos oldatot megszűrjük, a szűredéket vízzel kimossuk, nátriumszulfát felett megszárítjuk és vákuumban szárazra pároljuk. A szilárd maradékot etanol/vízből (4 :3) átkristályosítjuk, amikor a 66—67 C° olvadáspontú l-p-klórbenzoil-l,2-diizopropil-hidrazmhoz jutunk. 6. példa: 29.5 g p-klór-benzoesavanhidridet 200 ml abszolút benzolban szuszpendálunk. 50—60 C°-on 25,5 g 1.2-diizopropil-hidrazint adunk hozzá, amikor minden oldatba megy. Ezután a hőmérsékletet még 1 órán át 50—60 C°-on tartjuk és éjszakán át lehűlni hagyjuk. A reakcióelegyet éter és víz között elosztjuk, az éteres réteget leválasztjuk és vízzel, majd telített nátriumhidrogénkarfoonát oldattal kimossuk, végül nátriumszulfát felett meg-