148367. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus energiával működő csilletoló berendezés

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.367. SZÁM 20. c. 13.-16. OSZTÁLY — CE-339. ALAPSZÁM Hidraulikus energiával működő csilletoló berendezés Csetneki István, főosztályvezető, Budapest, Kálmán György, oki, bányamérnök, Tatabánya, Mező László, oki. gépészmérnök, Tatabánya és Vackinger Lajos, oki. gépészmérnök, Tatabánya A bejelentés napja: 1960. március 3. Bányákban és külszíni üzemekben a termékszállító edényeket, az úgynevezett csilléket hoszszabb úton mozdonnyal vagy végtelenített kötéllel vontatják, de ha a csilléket rövid távolságra kell vinni, pl. töltőállomásokon, gurítóberendezéseknél és sok más helyen, a csillék mozgatása emberi erővel történik; Eddig ugyanis nem vált ismeretessé oly gépi berendelés, amellyel a csilléket rövid úton a hazai viszonyoknak megfelelő gazdaságossággal lehetett volna mozgatni. ^ A találmány célja a kézierővel történő csilletolás nehéz megerőltető fizikai munkájának kiküszöbölése és oly berendezés szerkesztése, amellyel lehetővé válik a csillék továbbítása rövid szakaszokon is jóval gazdaságosabban mint emberi izomerővel; a találmány tehát egyrészt az üzem gazdaságosságát javítja, másrészt a dolgozókat kíméli. A találmány alapgondolata, hogy a csillék pályájában, tehát a két sín között a talajba süllyesztve, oly szerkezetet helyezünk el, amelyhez tartozó két egymással párhuzamos hengerben két hidraulikus dugattyú mozog; ezek a dugattyúk egymással ellentétes irányban járnak, tehát mikor az egyik előre mozog, a másik hátrahúzódik és megfordítva és ezek a dugattyúk egy-egy tolószervet mozgatnak, amely a csillék tengelyéhez támaszkodva tolja azokat előre. A hidraulikus dugattyúk vezérlésére különleges szeleprendszert alkalmazunk. A berendezés előnye a gépesítésen kívül még az is, hogy a csillék méretétől függetlenül alkalmazkodni tud a bányákban szokásos vágatszelvényekhez és a többi, korlátozó helyi viszonyokhoz. A meghajtásra szolgáló szivattyú is kis helyszükségletű és könnyen elhelyezhető. A rajz a találmány példaképpeni kiviteli alakját mutatja. Az 1. és 2. ábra a berendezés oldal — ill. felülnézete, a 3. ábra pedig keresztmetszet. A 4. ábra a szeleprendszer függőleges hosszmetszete. . A találmány, szerinti berendezés működésének lényege, hogy az-1-hidraulikus hengerekből kinyúló 3 dugattyúrudak végén levő - 8-tolóköröm előrehaladásánál tol, visszamozgásánál elfordul, hogy elhaladhasson a csillék tengelyei alatt; a visszafelé irányuló mozgás végén a dugattyúrúdra erősített-12— ütköző megüti a-9 ^szeleprendszer megfelelő részét, átváltja a szelepet és ezzel a dugattyúk ellenkező irányban indulnak meg. Az átváltás után az a 8-köröm, amely eddig a csilléket tolta, most visszafelé mozog és a tolást a másik köröm folytatja. Mikor a dugattyúk megint a löket végére érnek, a-9-szeleprendszerből kiálló működtető részhez a másik dugattyú rúd végén levő ütköző ütődik és most ez vált át, mire a du- •. gattyúk útja megint ellenkező irányúvá válik. A két hidegenvont vagy megmunkált -1 -henger a-2~sínek között, hosszirányban van elhelyezve. A hengerek kettős működésűek, a bennük levő (fel nem rajzolt) dugattyúk tehát mindkét oldalról nyomás alá helyezhetők. A dugattyúk előnyösen gumiból készülnek olyképp, hogy a hidraulikus nyomás az edény alakú dugattyú falait a hengerhez szorítja, ami a jó tömítést biztosítja. A dugattyúkhoz egy-egy-3-rúd csatlakozik, amely a^í-vezetékben mozoghat. A -lökethosszt a dugatytyúrudak végén levő~12—ütköző áthelyezésével és esetleg a—9—szeleprendszer helyének változtatásával vagy működtető részének beállításával lehet változtatni. Mivel a két dugattyú ide-oda jár, az egyik mindig tói, ill. munkalöketét végzi és így a munka folyamatos. Ennek azonban előfeltétele az, hogy a löket nagyobb legyen, míntVkét szomszédos tengely közötti távolság. A dugattyúk lökethosszát tehát az egyik csille hátsó tengelye és a hozzá kapcsolt, mögötte levő csille első tengelye közötti távolság szerint kell meghatározni, megfeszített kapcsolószerv esetére. Ha ugyanis a kapcsolószerv nincsen megfeszítve, ez a távolság kisebb. A munkához nem szükséges az, hogy a két tolóköröm holtponti helyzetei azonos helyen legyenek, vagyis megtehetjük azt, hogy az egyik tolóköröm lökete a másik tolóköröm löketéhez képest eltolt helyen van. Ezt legegyszerűbben úgy érjük el, hogy az egyik dugattyúrúdon a-8-tolóköröm és a-12^ ütköző is a dugattyúrúd végén