148367. lajstromszámú szabadalom • Hidraulikus energiával működő csilletoló berendezés

2 148.367 van, a másiknál azonban csak a tolóköröm van a dugattyúrúd végén, az ütköző beljebb van megerősítve. Egyébként a tolókörmök száma egy-egy dugattyúrúdon egynél több is lehet. A dugattyúk végénél van a már említett, a -7-csap körül elfordítható-8-továbbító köröm, amely előrehaladáskor a csillék tengelyéhez szorul, viszszafelé pedig a tengelyhez ütődve a -7-csap körül elfordul. Kialakítása olyan, hogy elfordulás után súlyerő hatása alatt megint felemelkedik. Megtehetjük, természetesen azt is, hogy a~4--vezetékben egy kocsi vagy szán mozog, amelyet a-3-dugattyú maga előtt tói, illetve visszahúz és a-8-köröm ezen * a külön kocsin vagy szánon van. A dugattyúrudak végén levő—12—ütközők befelé nyúlnak és az egyik magasabban van mint a másik, tehát egymás alatt ill. felett elhaladhatnak. A belső holtpontnál a fentlevő ütköző a szeleprendszer-^ 5—bambájának (4. ábra) felső részével működik együtt, az alsó-12—ütköző pedig ezt a hirnbát lent üti meg. Az egész szerkezet a-6-talpgerendákon nyugszik, amelyek a két sín alatt vannak besüllyesztve. A hidraulikus folyadékot, pl. vizet a-13-szivaty"tyúból (2. ábra) az egyik-14-csövön át vezetjük a-9 —szeleprendszerhez, a visszavezetés a másik csövön történik; e csövek-14a-csatlakozói a 4. ábrán láthatók. A szeleprendszer, melyet a 2. és 3. ábrán általánosságban 9-cel jelöltünk, a 4. ábra szerint lényegileg két-10- és -11- hengerből áll, amelyekben egy-egy_15- ill. -16- gumi dugattyú mozog. A szeleprendszer ugyanazon hidraulikus folyadék hatása alatt áll, mint amely az-1-hengerekben is működik, a csilletolásra használt nyotnóközeg tehát egyben a szeleprendszert is működteti. A 4. ábra szerinti helyzetben az alsó-15-dugattyú jobboldali (külső) véghelyzetében van, amelyben az egymással szembemlevő két-17- furatot szabaddá teszi (a két furat közül a rajz csak egyet mutat). Ezzel azt érjük el, "hogy a baloldali ~14a-csonkon át beáramló nyomóközeg az egyik-17*-furaton át az, egyik-1—henger dugattyújának az 1. ábra szerint» jobb oldalára áramlik és a dugattyút visszafelé viszi, ugyanekkor pedig a másik— 17- furaton át a másik--1—hengerbe a dugattyú baloldalára jutva •ezt a dugattyút előre viszi (továbbító mozgás). : A két egymással szemben levő-17—furat közül az egyik kisebb átmérőjű mint a másik, mert a dugattyúk visszafelé viteléhez (üresjárat) természetszerűleg kisebb erők szükségesek, mint az előretoláshoz. A nyomóközeg a 4. ábra szerinti helyzetben a-19-átömlő csatornán át a 16 dugattyú mellé is eljut a nyomófolyadék, amely tehát egyformán hat mindkét dugattyúra. A dugattyúk másik oldalán a munkáját végzett, fáradt folyadék van, amely mindkét hengerből a dugattyúk jobboldalán levő terekbe jut és a jobboldali -14a~csonkon át távozva a szivattyú szívóterébe áramlik. A fentiek szerint a két dugattyú jobboldalára lényegileg ugyanaz a nyomás hat és hasonlóképpen a baloldalájiira is, de a dugattyúik szándékolaflajaMlr nem mozdulnak el, mert az-5—himba alkalmazása folytán csak együtt mozoghatnának és mozgásukhoz viszonylag nagy erő szükséges. A hidraulikus nyomás ugyanis a gumidugattyúk falát a hengerfalhoz szorítja és így itt súrlódás van. A két dugatytyún kívül azonban a teljes szeleprendszernek nincs olyan része, amely számottevő kopásnak lenne kitéve. Mikor a 3 dugattyúrúd végén levő (alsó)-12-ütköző eléri a belső holtpontot, megüti az 5 himba alsó részét, ez a himba pedig a ~i5 —dugattyúnak a hengerből kiálló részére hat. így a himba átlöki a-15-dugattyút baloldali véghelyzetébe, mire a nyomóközeg nyomása a-16-dugattyút jobboldali szélső helyzetébe viszi. Ekkor az említettel 7-furatok elzáródnak, viszont a felső-10-henger (fel nem rajzolt) két furata nyílik és a nyomóközeg most az-1—hengerekben levő két dugattyúnak az eddigihez viszonyítva ellenkező oldalára áramlik. Az-5-himbát csak példaképpen adtuk meg, mert ez a szerv a célnak igen jól megfelel ugyan, mégis helyettesíthető más oly részekkel, amelyek azt eredményezik, hogy a két-15, 16-dugattyú mindig egyidejűleg mozog és egymással ellentétes irányban, Ilyen mozgást kényszerűen létesítő, ismert gépelem pl. a végnélkül! lánc, amelynek egyik ágával az egyik, másik ágával a másik dugattyú kapcsolódik. Ha az-1-hengerekben mozgó dugatytyúknál ill. az azokhoz tartozó ~3—du gattyúrudaknál is felmerül annak szükségessége, hogy az egyidejű és azonos sebességű (de ellentétes irányú) mozgást biztosítsuk, ezek a dugattyúrudak is összekapcsolhatók pl. végtelenített láncokkal. A szeleprendszer két~10-és-ll~hengerét egymással összekötő csatornákat a dugattyúk sohasem fedik el, ezek a csatornák tehát a dugattyúk löketén kívül vannak, a-17- csatornák pedig természetesen a löketen belül vannak. A találmány előnyei közül megemlítendő még, hogy a teljes szerkezet mint egységes egész helyéről kiemelhető, könnyen szállítható és más helyen, ahol szükség van rá, rövid idő alatt beépíthető. Szabadalmi igénypontok: 1. Hidraulikus energiával működő csilletoló berendezés, melynek. jellemzője, a csillék tengelymagassága alatt elhelyezett, két egymás mellett levő, hosszirányú hidraulikus henger (1), az ezekben levő dugattyúk rúdjára erősített egy vagy több, elfordítható csille toló köröm (8), a hengerekkel (1) összefogó szeleprendszer (9) két vezérlőhengeriel (10, 11) és ezekben a hidraulikus folyadék hatása alatt álló dugattyúk (15, 16), melyeknek a vezérlőhengerekből kiálló része vagy tartozéka himbával (5) érintkezik, vagy a két dugattyú másként az egyidejű ellentétes irányú mozgást biztosító kapcsolatban van egymással és ezek a dugattyúk a hidraulikus hengerek (1) dugattyúrúdjaira" erősített egy-egy ütközővel (12) működnek együtt, emellett pedig a hidraulikus folyadék be- és elvezető csövei a vezérlőhengerekbe (10, 11) nyílnak a bennük levő dugattyúk útjában és e hengerek a hidraulikus folyadék átvezetése végett egymással kapcsolódinak. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melynek jellemzője, hogy a szeleprendszer (9) a két hidraulikus henger (1) között van és a két dugattyúrúdon levő e szeleprendszert működtető (12) befelé ill. egymás felé nyúlnak.