148324. lajstromszámú szabadalom • Impregnálóanyag előállítása elektrotechnikai célra

Megjelent: 1961. június 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.324. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — TA—502. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Impregnálóanyag előállítása elektrotechnikai célra Távközlési Kutató Intézet, Budapest Feltalálók: dr. Vajda Miklósné, Peres Tibor és Lőrinc Imre, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1959. július 10. A ricinusolaj és a hidrogénezett ricinusolaj is­meretes, mint papírkondenizátorok és egyéb elekt­romos berendezések impregnáló anyaga. Ezeknek számos jó tulajdonságuk mellett van néhány hát­rányos sajátságuk is, elsősorban nagy a veszteségi tényezőjük és meglehetősen rossz a stabilitásuk. A fenti anyagok továbbfejlesztéseképpen kidol­goztak kondenzációs termékeket, amelyek előállí­tásánál ricinusolaj at, illetve hidrogénezett ricinus­olajat szervetlen vagy szerves savak és alkoholok észtereivel kondenzálják katalizátor jelenlétében, vagy anélkül (pl. 2,544.342. sz. amerikai szabada­lom). Az impregnálás úgy történik, hogy az olajat és az észtert elegyítik és az eleggyel az impreg­nálandó tárgyat átitatják. Ezt követően hevítés útján magán az impregnálandó tárgyon hajtják végre a kondenzációt. Ilyenformán a tárgyat át­itató gélszerű anyag keletkezik, amely magas hő­mérsékleten sem folyósodik el és jó dielektromos tulajdonságokkal és megfelelő stabilitással ren­delkezik, A gélképződés úgy magyarázható, hogy a több­értékű sav és a ricinolsav hidroxil csoportja kö­zött észterkötés jön létre. Az ellen a feltevés el­len, hogy a ricinolsav másik reakcióképes csoport­ján, a karboxil csoporton átészterezés mehetne végbe, szól: 1. a keletkező termék gélszerű kon­zisztenciája, 2. az a tény, hogy a reakciótermékben glicerint nem sikerült kimutatni, 3. saját kísérleti 'tapasztalataink szerint a reak­ciótermékhez oly módon is el lehet jutni, hogy szerves vagy szervetlen többértékű savak észterei helyett csak magát a savat visszük reakcióba, ami egyébként jelen találmány kiinduló pontját képe­zi. Ha ugyanis átésztereződós következne be az észter alkohol komponense nélkül, a reakció nem mehetne végbe. A reakció mechanizmus tanulmányozása tette lehetővé egy új, lényegesen egyszerűbb eljárás kidolgozását. Ugyanis a reakció tanulmányozása iorán olyan jelenségeket tapasztaltunk, melyek arra engednek következtetni, hogy a folyamat lényege észterkötés kialakulása a ricinolsav hid­roxil csoportja és a többértékű sav között. Jelen találmány értelmében az ismert gélek elő­állíthatók ricinusolajból vagy hidrogénezett rici­nusolajból olyan módon, hogy a fent megjelölt észterek helyett az észter sav komponensét hasz­náljuk fel, az alkoholt teljesen elhagyva. Az elő­állításhoz oldószert is lehet használni abból a célból, hogy az olajban a savat finomabban disz­pergáljuk. Tehát az ismert géleket ricinusolajból vagy hid­rogénezett ricinusolajból és többértékű savakból állíthatjuk elő, ezek egyszerű összekeverése és hevítése útján. A savnak az olajban való jobb diszpergálása oéljából olyan oldószereket lehet felhasználni, amelyekben a sav oldódik és ame­lyek a ricinusolajjal elegyednek. Az oldószer az impregnálás, illetve kondenzáció folyamán szo­kásos módszerekkel visszanyerhető. Az ily módon nyert folyékony keverék alkalmas elektromos al­katrészek (pl. kondenzátorok) átitatására úgy, hogy a tulajdonképpeni impregnálóanyag a jó elektromos tulaj donságolkkal rendelkező gél, ma­gán az impregnált tárgyon keletkezik az átitatást követő hevítés során. Ez ,az eljárás az eddig is­mert eljárásoknál lényegesebben kedvezőbb. Eddig ismert eljárások kiinduló anyaga az olaj mellett valamilyen észter, amelyet egyrészt külön lépésben kell a kondenzáció céljára előállítani, másrészt a szóbajövő észtereik nagy része könnyen bomló, nehezen kezelhető vegyület. Jelen találmány szerinti eljárás viszont kikü­szöböl egy kényes, költséges közbeeső eljárást és az ennek során keletkező, sok esetben könnyen bomló, termék helyett ennek egyik sokkal köny­nyebben kezelhető stabilis alapanyagát alkalmazza közvetlenül az impregnáló anyagot képező kon­denzációs termék előállítására. Az így keletkező kondenzációs termék elektromos alkatrészek imp­regnálására alkalmas jó szigetelő tulajdonságok­kal és stabilitással rendelkező anyag.

Next

/
Thumbnails
Contents