148005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új glikolok előállítására
Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 148.005. SZÁM 12. o. 5-10. OSZTÁLY — GE—318. ALAPSZÁM Eljárás új glikolok előállítására J. R. Geigy A. G. cég, Basel (Svájc) Feltalálók: dr. Hofer Bruno vegyész, Neueweit (Basel m), dr. Stoll Willy vegyész, Basel A bejelentés napja: 1959. november 20. A jelen találmány tárgyát értékes farmakológiai tulajdonságokkal rendelkező új glikolok előállítási eljárása képezi. Az alábbi (I) általános képletű glikolok OH OH I I Rí—-C —C —CH, — R4 I I K2 R 3 (I) — e képletben Rí alkil- vagy eikloalkilgyököt, R2 és R3 rövidszénláncú alkil gyököket jelent, mimellett az R2 az Rí alkilgyökkel kapcsolódhat is, R4 valamely 2—3 szénatomot tartalmazó telítetlen alifás szénhidrogéngyök — eddig nem voltak ismeretesek. Azt találtuk, hogy ezek a vegyületek nyugtató és altató (hipnotikus ill. narkotikus) hatásúak. Emellett antikonvulzív hatást is mutatnak és a gyógyászatban különösen „trankvilláns" szerekként használhatók fel. Fokozzák továbbá ezek a szerek az egyéb narkotikumok hatását; felhasználhatók emellett közbenső termékeként további, farmakológiailag értékes anyagok előállítására. A fenti (I) általános képletű vegyületek oly módon állíthatók elő, hogy valamely alábbi (II) általános képletű oxiketont OH I Rí — C —CO I I R2 R3 (II) — e képletben Rí, R2 és R3 jelentése megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — valamely (III) általános képletű halogenidből Hal — CH2 — R 4 (III) és magnéziumból vagy cinkből álló szerves fémvegyülettel reagáltatunk — a fenti képletben „Hal" klór-, bróm- vagy jódatomot jelent, R4 jelentése pedig megegyezik a fentebbi meghatározás szerintivel — majd adott esetben az olyan vegyületeket, amelyek képletében az R4 hármaskötést tartalmazó gyököt jelent, a megfelelő, e gyökben kettőskötést tartalmazó vegyületté hidrogénezzük. A (II) általános képletű a-oxiketon egy móljának a magnéziumból és a (III) általános képletű halogenidből kapott vegyület lényegileg két mólnyi mennyiségével való reakciója általában jó termelési hányaddal folytatható le; reakcióközegként valamely olyan szerves oldószer : alkalmazható, amely egy vagy több oxigénatomot tartalmaz szénhidrogéngyökök közötti kötésben, mint amilyenek pl. az éterek vagy az éterszerű oldószerek, mint a dietiléter vagy a tetrahidrofurán, vagy pl. az aeetálok, mint a dimetilformál. A kiindulóanyagként alkalmazásra kerülő (II) általános képletű «-oxiketonok, amelyekben az R;> és R3 metilcsoportok, pl. oly módon állíthatók elő, hogy Rj—CO — CH3 általános képletű metilketonokat alkálifém-acetilidekkel kondenzáltatunk, majd ezt követően az így kapott etinil-metil-karbinolok molekulájára vizet addicionálunk, pl. higanyoxid és kénsav jelenlétében. További előállítási eljárásként megemlíthető az «-oxikarbonsavak metillitiummal való reakciója, amelyet Billimoria és munkatársai írtak le (J. Chem. Soc. 1951. 3067); a (II) általános képletű a-oxiketonok előállíthatók még az Rí—CO — R2 általános képletű ketonokból is, ha ezeket előbb a megfelelő ciánhidrinekké alakítjuk át, majd ezek hidroxil-csoportját megvédés céljából pl. acilezzük vagy dihidropiránnal vagy valamely viniléterrel reagáltatjuk. Az így kapott vegyületek, amelyek elágazó láncú ff-oxi-alkánkarbonsavak nitriljeinek, ill. «~oxi-«-cikloalkil-acetonitrileknek vagy a-oxi-«aril-acetoniitrileknek az 0-acil-, 0-tetrahidropiranilvagy 0-(ar-alkoxietil)-származékai, R3 — Mg — Hal általános képletű alkilmagnéziumhalogenidekkel a megfelelő iminekké alakíthatók át, ezekből pedig hidrolízis útján nyerhetjük a (II) általános képletű «-oxiketonokat. A találmány szerinti eljárás céljaira alkalmas «-oxiketonok példáiként az alábbiakat említhetjük meg: 3-metil-3-oxi-butanon-(2), 3-metil-3-oxi-pentanon-(2), 4-metil-4-oxi-pen~ tanon-{3), 3-metü-3-oxi-hexanon-(2), 4-metil-4-oxi-
