147983. lajstromszámú szabadalom • Állandó felszínű beömléses folyadékszabályozó elrendezés hidrokultúrás berendezéshez
Megjelent: 1961. február 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.983. SZÁM , ^ ^' iX < 42. e. 23. OSZTÁLY — BE-680. ALAPSZÁM Állandó felszínű beömléses folyadékszabályozó elrendezés hidrokultúrás berendezésekhez BREVESA S. A. részvénytársaság Genéve-ben (Svájc) Feltaláló: Malchair Armand igazgató, Liége-ben (Belgium) A bejelentés napja: 1959. október 21. Belgiumi elsőbbsége: 1959. március 20. Hidrokultúrás, azaz földmellőzéssel termelő szerelvényekben, ill. berendezésekben rendkívül fontos, hogy a művelősorozatok valamennyi fázisához állandóan biztosíthassunk előre pontosan megszabott biológiai viszonyokat. Idetartozik a tápanyagokat tartalmazó folyadékok előkészítése és adagolása. A folyadék általában a mindenkori művel őág számára megkívántató tápanyagok vízoldata. A vizet rendszerint nyilvános vízvezeték szolgáltatja, amelyről tudjuk, hogy nyomása és teljesítménye ingadozik, különösen a vidéki hálózatokban. Ezért elsőrendű követelmény, hogy kezdettől fogva meg legyen és a művelőfolyamat során mindvégig rendelkezésünkre álljon annyi előkészített víz, amennyire a teljes műszakban, mégpedig az egyik övezetből a másikba jutottan szükségünk van. Az is szem előtt tartandó, hogy a hidrokultúrás berendezések művelőszakaszai konstans-tartalmúak maradjanak úgy, hogy az eredeti tápforrásból érkező folyadékmennyiség nyomásának és fajlagos tömegének előforduló hirtelen változásai ne befolyásolhassák őket. Ezért a táptartályok az ilyen zavarokat rendszeresen elhárító, mégpedig természetesen egyszerű, olcsó és üzembiztos szervekre szorulnak. A szóban forgó hidrokultúrás berendezéseket ni. többnyire oly tájékokra szánják, ahol kényes készülékekhez sem külön szakmunkásokat, sem karbantartásukhoz szükséges kellékeket nem találhatunk. A találmány állandó felszínű beömléses, folyadékszabályozó elrendezés, amellyel hidrokultúrás berendezések folyadékellátását művelősorozataik elejétől végéig befolyásolhatjuk. Az új elrendezés alapvető jellegzetessége két részre tagolódó tartály, amely részek egyike viszonylag nagyobb és ez a tulajdonképpeni táp-, ill. gyűjtőtartály, másika pedig kisebb és ebben, mint beömlőtartályban, állandó folyadékszintet tartunk. A kisebb tartályt aránylag nagy átmérőjű vezetékből tápláljuk, melynek szelvényfeltárulását úszó befolyásolja. A két tartály megehetősen szűk nyílású áteresztő útján közlekedik egymással. Ügy intézkedünk, hogy a két tartály között üzemben mindig bizonyos szintkülönbség maradjon oly értelemben, hogy a gyűjtőtartály állandó teljesítményű áteresztő útján töltődjön, akárhogy ingadozik is az állandó folyadékszintű beömlőtartályba érkező víz nyomása vagy fajlagos teljesítménye. Végeredményben a tulajdonképpeni gyűjtőtartály és az utána következő mindenkori művelő berendezés közötti szintváltozások egymással minden tekintetben összehangoltan, gyakorlatilag a beömlőtartályba érkező víz beömlési viszonyaitól merőben függetlenül állnak be. A különböző léptékű rajzok vázlatos sémákban, tüntetik fel a találmány kiviteli példáit, Az 1. ábra az új folyadékszabályozó főtartályának alaprajza. A 2. ábra az 1. ábrabeli II—II vonal szerinti hosszmetszet. A 3. és 4. ábra balra átfordítottan mutatja a két tartályrész közötti áteresztő két változatát. Az 5—8. ábra hidrokultúrás berendezés adagolójának, valamint eléje iktatott új folyadékszabályozónak négy, egymásután következő működési fázisát mutatja, részben tört hosszmetszetben. Az 1. és 2. ábra szerint az új folyadékszabályozó —1— főfartálya a —2— gyűjtőtartályra és az állandó folyadékszintű —3— beömlőtartályra oszlik, amely a másiknál jóval kisebb. A —3— tartályba tetszőleges eredetű, rendszerint nyilvános vízvezetéki hálózatból érkező —4— tápvezeték torkoll, melynek kiömlését —5— úszó szabályozza. A. —4— vezetékbe, bekötőhelye előtt —6— csapol iktattunk. Az —1— tartályt ketté osztó —7— harántfalat a —4— tápvezeték torkolatánál jóval kisebb átmérőjű —8— áteresztő nyílás töri át.
