147936. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-olefinpolimérekből készült áruk és polipropilénalaktestek felületének módosítására

2 147.936 Mint látható, a megfelelő idő és hőmérséklet a kezelendő tárgy alakjának megfelelően választan­dó meg. Az eljárás folyamatosan megvalósítható; c) az az idő, mely az eredeti felület helyreál­lítására szükséges, kb. néhány másodpercet tesz ki; d) az eljárás leghosszabb időt igénylő művelete az észternek a porózus felületről való eltávolítása. Ez egyrészt az alkalmazott oldószertől (pl. aceton vagy metanol, vagy metiletilketon), másrészt az eljárási körülményektől függ. Általában e célra néhány percre van szükség; e) a porrétegre vékony védőhártya (pl. polisti­rolból vagy epikot-gyantákból) porlasztással felvi­hető, amely azután fenntartja a fehér réteget és azon tökéletesen tapadva marad; f) az iparcikkek felületének tartós vagy időleges módosítására való, a találmány szerinti eljárás foganatosítása változtatható úgy, hogy az alkal­mazható polipropilénlemezekre vagy -hártyákra vagy sajtolt, fröccsöntött vagy szalagsajtóban elő­állított (extrudált,) tárgyakra is. A legjobb eredményeket akkor érjük el, ha sima, homogén felületeket munkálunk meg, pél­dául extrudált lemezeket vagy filmeket. A fröccs­öntött tárgy?k esetében könnyen láthatóvá válnak az anyag erővonalai és a hegesztési varratok is, tekintettel arra, hogy a hatóanyag áthatolási se­bessége a tárgy felületi rétegén különböző. Ez a jelenség a reagens n.em-homogén, szakaszos be­hatolásához vezet, miáltal a kezelt tárgy méret­állandósága szenvedhet. Mint a következőkből kitűnik, ez a nehézség egy különleges munkamódszerrel kiküszöbölhető. Másik körülmény, amely a találmány szerinti eljárás sikeres alkalmazásának céljából rendkívül fontos, abban van, hogy a kezelt tárgy különböző vastagsági méreteinek befolyását valóban kiküszö­böljük. *> p ' ot o'l j TU oniisi e> oldódási sebes­ei v \ Jf i'i M " >' i >-vi"" "idiocies giadicnsétől az ál­ín1 b>nii t'1 i (KI—180 C) tartott hatő­iiv,; ^2 1KÜ>' l Í PH Li 1 r < T hőfoka kö­( it mir1' |in L dn*" tTi^ i "• J játöl 8. raá­siAi i' di/ 1 "i i"t mekkoii a tárgy vastag­jáé 7f 1 ( i J i ' i Un T r vetkeztében 'o \ i v. ii üon"k i^ n ^regnálásnál "T"1 ^ no v i(_v>">*(t i fi Pg s eí a hőmér­a ha "> h-i fl i tr \ a r ibb. lassab­( t . r j JL'JZ a nem h m ! t l Q11 S^ J Í i 1 m j i not icnnyiségének, tii'í i - ii 1 ,M ' k )? i1 kicsapható, - i í ' 1 -i t •< boni ül. ' 1 , ,1 1 h '< j " a i e i H i a i ] n b T1 e '--!,+> il 1 ^ r1 u irrn 1 1( M c 1 iliVÍ L O 1 •>! iV a -> ii"i r i "lib t ! J f ! ÍV I >--,,( ',, ]f -ioLVpit­^ c Un [». i-i, i.a>J.,y^ki.e ' I "Ívok figye­lembevételével egyszerűen alkalmazható. g) Kísérleteink azt mutatták, hogy a találmány szerinti eljárás bármilyen polimerizációs fokoza­tú, mindennemű szilárd, izotaktikus polipropilén­re alkalmazható, feltéve, hogy forró heptánnal va­ló kivonatolás után annak maradéka (ami az izo­taktikus polimertartalommal egyenlő) 70%-nál, előnyösen 80%-nál több. Ez azért szükséges, mert ha a polipropilén amorf alkatrész-tartalma túl­lép egy bizonyos határértéket, nem finoman el­oszlatott porból álló réteg csapódik ki, hanem a csapadék ragadós, folytonos filmet, tehát zselatin­szerű réteget alkot. Valamely adott polipropilén e célra való alkal­mazhatósági határának megállapítására az a gya-' korlati módszer, hogy a vékony polimérlemezt szobahőfokon (20—30 C°) 30 percig acetonba mártjuk. Az így kezelt lemezfelület ne legyen ra­gadós vagy más tekintetben elváltozott. A következő példák a találmány ismertetésére valók, anélkül, hogy az azokra korlátozva lenne. 1. példa: 2 mm vastagságú, sajtolt vagy extrudált polipro­pilénlemezt, amely türkizkék színű faz eljárás ugyanis egyaránt alkalmas mind eredeti állapotú, mind bármely módon pigmentált polipropilén ke­zelésére) 150 C°-on tartott di-2-etil-hexil-ftalátba (rövidített neve: D. O. P.) mártjuk. 60 másodperc múltán a lemezt kivesszük, ace­tont tartalmazó edénybe helyezzük é-s 3 percig bennetartjuk. Ezután a lemezt kivesszük és azon az aceton­nak a levegőn való elpárologtatása után porózus, tapadó, fehér por összefüggő lerakódása tapasz­talható, amelyre mindenfajta tintával, pl. alkohol vagy olajbázisú tintákkal, vagy festőanyagokkal, melyek bármilyen más oldószerben vannak old­va, írhatunk, ill. rajzolhatunk. Igen jó eredmények érhetők el például tussal vagy golyóstoll-tintákkal. A lemez felületét azután annyi időre, amennyi az eredeti felület helyreállítására szükséges, kö­zönséges rövidlángú gázégő forró égési gázainak teszzük ki. A megolvasztás időtartama, amely az alkalma­zott égő fajtájától és az általános munkafeltéte­lektői függ. a másodperc törtrésze és néhány másodpere között, van. Ezáltal a tinta vagy festék a felületen eltörölhetetlenül rögzítődik.. ,AI- 2. példa: r' 1 f j 3 i ko oi i <3t r U'M r! n j1 ,fk "f)"TM" ]-), 1 "ndi ii1 u (i T i pohpi -> ulei 1 V)1 1 ^ •? lt l rvh"1''! k '' i' ^ ' k,lc - r>oi"-^b + it'1 -­m^ ^rar in n ifio r° 1 >- -t + i 1 nie, ti'1- n, ' m,i i i-i i" kozoMi 3 r1 )4 "j+a"ij i ^ O P-v"l In" n^r o s^^ \ C ito ír-' n ~-}1 <; 1 ( ' ( a L r* r \°t i, „•> M, k T- ii i a r 1 °i ^ 1. feh^iet, t c -}' o ti- ik ji,s-1 i7 ' 1 i V o ^ +o-31 -i *rto\ COTJ] o t l r ""li J 1^1 'l«r p >7^ 1H 1lV i ^ ^ ii( ! (L-7-, h r i -i ^-*i! k "11 Ug,.,,,naSt az „eJia.a\,t w nk el, nnn+ -z 1 P"1 ­da esetében.

Next

/
Thumbnails
Contents