147907. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés feszített betonelemek előállítására

2 147.907 és ívszén elhasználásával jár, a vágás során az utolsó szálak szakadnak, azonkívül — mivel a vágást a munkahelyiség belső terében végzik —• az ívfény és a keletkező gáz rontja . a dolgozók egészségét. Maga a vágási művelet aránylag lassú. Az ismert gyártási eljárások eredményeként a kész feszített betonelemeket rendszerint felső felületükkel lefelé fordított helyzetben kapják. Ezeket emelő és fordító berendezéssel fenékrészükkel lefelé fordított helyzetbe kell fordítani, kocsira, vagy csillébe rakni, majd a kocsikat illetve csilléket a tároló hely vagy a vasúti pálya mellett felállított daruhoz kell tolni. A betonelemeknek ilyen módszerrel való mozgatása költséges berendezési tárgyakat és legtöbbször jelentős fizikai munkát igényel. További hátrány, hogy a gyártmánytovábbítás lassú és nem folyamatos. A találmány célja olyan gyártási eljárás létesítése, amellyel jól tömörített, a feszített huzalokhoz a teljes hosszúságban jól tapadó betonnal rendelkező feszített betonelemeket lehet előállítani olyan berendezés segítségével, amely a gyártáshoz szükséges fizikai munka és karbantartási munka mennyiségét az eddig ismert eljárásokhoz képest jelentős mértékben csökkenti és a kész betonelemek rakodóhelyre szállítását automatikusan; szalagszerűen működő szerkezettel végzi. A találmány szerinti feszített betonelemek előállítására szolgáló eljárásnál a betonelemeket, a sablont és feszítőpadot önmagában helyettesítő, egy darabból készült, a feszítőerők felvételére is alkalmas zsaluzatba öntve formáljuk ki, a zsaluzatban levő egy vagy több egymásután, illetve egymás mellett elhelyezett betonformáló térben a zsaluzat teljes hosszában kifeszített huzalokra és a huzalok közé beöntött beton tömörítését egyidejűleg az egész zsaluzat rázásával végezzük, a zsaluzatot rugalmas ellentámaszokkal és pneumatikusan vagy hidraulikusan szabályozható szorítóerővel működő több vibrátorral rázzuk, érlelés és feszültség leeresztése után a még összefüggő betonelemeket kiborítógéppel zsaluzzuk ki és a kizsaluzott betonelemeket összekötő feszítőhuzalokat nagy sebességgel forgó lágyvaskoronggal tövüknél vágjuk el. A találmányt a leírásban példaképpen vasúti sínpályákhoz való feszített vasbetonalj gyártásával kapcsolatban ismertetjük. Az ábrák a találmány egy példaképpeni kivitelét szemléltetik. Az 1. ábra a zsaluzat hosszmetszete, a 2. ábra a zsaluzat keresztmetszete, a 3. ábra a vibrátor keresztmetszete, a 4. ábra a vibrátor hosszmetszete, az 5. ábra a kiborítógép oldalnézete, a 6. ábra a huzalvágógép oldalnézete, a 7. ábra a huzalvágógép elölnézete. A zsaluzatban (1. és 2. ábrák) egy vagy több formatér van kialakítva. A zsaluzat oldallapjait két U alakú 1 idomacél vagy lemezszerkezet (a továbbiakban idomacél) alkotja. Az 1 idomacélok gerinclemezei egymással tompaszöget zárnak be. Ez megkönnyíti a kész betonelemnek a zsaluzatból való kiemelését. Az 1 idomacélokat a 2 fenéklemez és a 3 véglemezek kötik össze. A zsaluzat egyik végén a 4 csapokkal vezetett és az 5 ékkel leszorított hullámos felületű 6 huzalbefogó lemezsor helytállóan van a zsaluzathoz kötve, a zsaluzat másik végénél pedig a 7 térben a zsaluzat hossztengelyének irányában mozgathatóan van elhelyezve. A mozgatható 6 huzalbefogó lemezsort mozgató és ezzel a pl. hullámosított 8 betéthuzalokat feszítő szerkezet rajzon nem ábrázolt rúdja a 9 nyíláson keresztül kapcsolódik a mozgó 6 huzalbefogó lemezsorhoz. A feszítőszerkezet a 10 felülethez támaszkodva húzza a 6 lemezsort és ezzel együtt a hullámosított 8 betéthuzalokat, A 6 huzalbefogó lemezsor lemezein a hullámok méretei a formatérből nézve belülről kifelé csökkennek. Az egyes formaterek végeit a 11 betétek és a 12 fésűk zárják. A 12 fésűk a 8 betéthuzalokat függőleges síkokba rendezik. A 8 betéthuzalok vízszintes síkokba rendezésére a huzalok közé bedugott 13 pálcák szolgálnak. A zsaluzatot a benne levő feszített 8 betéthuzalokkal együtt görgőkön a betomkeveréket adagoló tölcsér alá toljuk. Az adagoló tölcsér alatti görgők között egy vag;/ több vibrátor van elhelyezve. A vibrátor (3., 4. ábrák) emelő elemének, a példaképpeni kivitelnél a körgyűrű alakú 14 tömlőnek, ill. párnának légnemű vagy cseppfolyós anyaggal való felfúvasával a vibrátor 15 rezgőasztalát felemeljük és ezzel együtt a zsaluzatot is felemeljük a továbbító görgőkről. A 15 rezgőasztal támasztó felületei egymással tompaszöget zárnak be, amely szög azonos a feszítőpad 1 idomacél oldalainak alsó felületei által bezárt szöggel. Ez megakadályozza a zsaluzat oldalirányú elcsúszását, A továbbító görgőkről felemelkedő zsaluzat oldalainak felső 16 felületei nekinyomődnak a rugalmas 17 ellen támaszoknak. Tehát a zsaluzat végeredményben két rugalmas test, a 17 ellentámasz és a 14 tömlő között, van tartva. A 14 tömlő felfúvásának mértékével lehet szabályozni a zsaluzat és a rezgőasztal közötti szorító erőt. A szorítóerőnek és a rendszer rugóállandójának helyes beállításával el lehet érni, hogy a rezgőasztal és a zsaluzat érintkezése nem szakad meg a vibrálás, tömörítés folyamán. Ez a szoros kapcsolat kiküszöböli az eddig ismert vibrátoroknál tapasztalható nagy zajt és a vibrátor, illetve zsaluzat gyors kopását. A rezgő elem ismert ellensúlyos kivitelű és a 18 térben van elhelyezve. Ha a vibrátor rezgéseinek iránya nem merőleges a zsaluzat hossztengelyére, akkor a tehetetlenségi és a súrlódó erők hatásának eredményeként a zsaluzat egyirányú haladómozgást is végezhet, vagyis ilyenkor a zsaluzat lassan elhalad a vibrátor felett, illetve a betonadagoló tölcsér clicllT. Abban az esetben, amikor a vibrátort arra a célra használjuk, hogy a már betöltött és tömörített betont egyidejű vibrálás mellett felülről megnyomjuk, akkor a 17 ellentámasz helyére a 19 vibrátorállványhoz a 20 tartószerkezetet erősítjük, amely a függőleges irányban beállítható 21 nyomólapot tartja. Nagyméretű, hosszú zsaluzatok rázását több vibrátorral végezzük, amelyek egyszerre azonos mozgásfázissal vagy meghatározott sorrendben