147714. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szilikonalapú hőálló szigetelő és korrózióvédő lakkok előállítására
A zsírsavnak többértékű alkohollal, képezett monoészterét célszerűen növényi olaj átészterezésével 220—260 C°-on bázikus katalizátor (pl. PbO) jelenlétében, célszerűen inért gázatmoszféra (pl. nitrogén vagy széndioxidgáz) jelenlétében állítjuk elő. Többértékű alkoholként glicerint, glikolt, pentaeritritet, 1—4-butándiolt használhatunk. A reakció már 150 C°-on megindul és a fentebbi hőfoktartományban rövidesen végbemegy. A reakció bovégeztét a fázishatár eltűnése jelzi. A zsírsav monoésztert és a dialkoxi-oligo-organosziloxánt többértékü alkohol jelenlétében 120—200 C° között reagáltatjuk keverés közben, inért atmoszférában, amikor is alkohol szabadul fel, amit folyamatosn ledesztillálunk. A reakció végét az alkohol képződésének megszűnése jelzi. Az elegy hőfokát 220 és 250 fok között, célszerűen 230 C°-on tartjuk és 1—5% dikarbonsavat, előnyösen ftálsavanhidridet adagolunk a lánc meghosszabbítás és dehidrálás céljából. A hőmérsékletet ezután 240— 2r>0 CD-ra emeljük, majd a reakcióelegyet lehűtve szénhidrogénben oldjuk. A fenti módon készült poliorganosziloxán gyanta és lágyító szilikon szénhidrogénes oldatait összeöntjük és forraljuk, amikor is a két anyag között a kokondenzálás végbemegy. Az elegyből a kokondenzálás alatt víz távozik, melynek megszűnte után az oldatot a szilárd anyagoktól szűréssel vagy centrifugálássl tisztítjuk, majd a kívánt mértékig rendszerint 40%-os szárazanyag tartalomig besűrítjük. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi példákat adjuk meg. 1. példa: A) Modifikálásra alkalmas szilikongyanta előállítása: 350 g fenil-trietoxi-szilán és 1 g p-toluolszulfonsav elegyéhez keverés közben, vízfürdő hőmérsékletén 3 óra alatt 60 g vizet adagolunk, majd 2 óráig még tovább forraljuk. Alkoholt le-,, hajtjuk, a reakcióelegyet toluolban oldjuk, az alkoholnyomokat vízzel kioldjuk,* majd Marcusson feltétes készülékben forralással 3—4 g cinkstearát jelenlétében 3—4 óráig utókondenzáljuk. B) lágyító szilikon előállítása. szulfonsav jelenlétében vízfürdőn melegítünk és a) 148 g dimetil-dietoxi-szilánt 0.5 g p-toluol- 3 óra folyamán 9 g vizet csepegtetünk hozzá, majd még 2 óráig melegítjük és a felszabadult alkoholt lehajtjuk. Ily módon tetrametildietoxidisziloxánt kapunk. b) 44 g glicerin 64 g ricinusolaj és 0,1 g ólomoxid elegyét nitrogén atmoszférában mintegy 250. C -ra melegítünk. Az átészterezést homogén fázis képződése jelzi. Főleg glicerin monoészter van jelen, kevés diglicerid és triglicerid mellett. c) Az a) és b) végtermékeit feltéttel ellátott desztilláló készülékben nitrogén atmoszférában reagáltatjuk, miközben a hőmérsékletet 100 C°-ról 200 C°-ra emeljük. A szabaddá vált alkoholt folyamatosan ledesztilláljuk, kb. 3 óra múlva az álkor hol desztillálás megszűnése jelzi a reakció végét. A desztilláló efltétet eltávolítjuk és az olajos reakcióelegy hőmérsékletét 230 C°-ra növeljük, majd 10,6 g ftálsav anhidridet adunk hozzá apróbh részletekben és a hőmérsékletet 240—250 C°-ra növeljük. Lehűlés után az anyagot toluolban oldjuk. C) Kokondenzáció. ' ' Az A) alatt kapott módosításra alkalmas szilikongyantát és a B) szerint elkészített lágyító szilikont, kondenzáló • készülékben toluol forrpontján kokondenzáljuk, melynek folyamán képződött viztfoyl emaato ETAOI vbgk°j cmf%ypu cmf%yxz zef folyamatosan eltávolítjuk. A toluolos lakkoldatot. szűrjük és 40% gyantatartalomra besűrítjük. Ily módon 600—700 ml 40%-os gyantaoldatot kapunk. A kokondenzáláshoz felhasználandó anyagokat a további példáknál is az 1. példa szerint állítjuk elő, és ugyaneszerint hajtjuk végre magát a kokondenzációt is, ezért csupán az anyagszükségletet tüntetjük fel. 2. példa: A) Modifikálásra alkalmas szilikongyantához: 350 g feniltrietoxiszilán, 1 g p-toíuolszulfonsav, 60 g v:z. B) Lágyító szilikongyantához: 68 g vízmentes penlaoritrit, 64 g ricinusolaj, 0,1 g PbO.' 148 g dimetildietoxiszilán, 9 g H20, 0,5- g p-toluolszulfonsav. 10 g ftálsavanhidrid. . C/ A kokondenzálás eredménye azonos az 1. példa szerintivel. 3. példa: A) Modifikálásra alkalmas szilikongyanta: 350 g feniltrietiloxiszilán. 1 g p-toluol-szulfonsav. 60 g h2o. . B) Lágyító szilikon: 44 g vízmentes glicerin, 90 g lenolaj. 0.1 g PbO, 176 g dietildietoxiszilán, 0,5 g p-toluolszulfonsav, 9 g H20, 10,6 g ftálsavanhidrid. 4. példa': A) Modifikálásra alkalmas szilikon: 350 g feniltrietoxiszilán, 1 g P. T. S., 60 g H20. B) Lágyító szilikon: 44 g vízmentes glicerin, 64 g ricinusolaj, 0,1 g PbO, 176 g dietildietoxiszilán, 9 g H;;0. 0,5 g P. T. S., 10,6 g ftálsavanhidrid. ( KuIvYVTÁR 5. példa: A) ModifikálásraNi^VáíríiakDáSiíikongyanta: 350 g feniltrietoxiszilán, 1 g^p-ioluol-szulfonsav, 60 g h2o. B) Lágyító szilikon: 53 g vízmentes glicerin, 76,8 g ricinusolaj, 0,1 g PbO, 167 g dimetildietoxiszilán, 10,8 g H2Ó, 0,5 g p-toluol-szulfonsav, 12.7 g ftálsavanhidrid. 6. példa: A) Modifikálásra alkalmas szilikongyanta: 350 g feniltrietiloxilán, 1 g p-toluol-szulfonsav, 60 g I-I2O. • B) Lágyító szilikon: 53 g vízmentes glicerin, 76.8 g ricinusolaj, 0,1 g PbO, 167 g dimetildietoxiszilán, 10,8 g H2O, 0,5 g p-toluol-szulfonsav, 11,6 g maleinsavanhidrid. 7. példa: . A) Modifikálásra alkalmas szilikongyanta: 3EÍ0. g feniltrietoxiszilán, 1 g p-toluol-szulfonsav, 60 g H20.
