147679. lajstromszámú szabadalom • Számológép

2 147.679 csobban állítható elő. Továbbá kis formája mellett tetszetős kivitelben készíthető. így a nagy szükséglet és a legszélesebb igények kielégítésére is egyaránt előnyösen alkalmas. Mindezen korszerű és nagyjelentőségű előnyök biztosítása érdekében a találmány szerinti számológép az összes meglevőkkel szemben teljesen eltérő kivitelezéssel rendelkezik, a fejlődés szükségszerű követelményeinek megfelelően, s éppen ennek következtében azokkal szemben hatalmas fejlődést és kiváló versenyképességet biztosít egyedül az e téren támasztott összes igények tekintetében. Amellett ezen új elv alkalmazása a szerkezet egyszerűségét, a számolás biztonságát és eddig nem ismert gyorsaságának lehetőségét is egyebek mellett feltétlen biztosítja, az irodai számológépek vonalán. Összefoglaló szerkezeti felépítését, azok összefüggéseivel együtt az alábbiak ismertetik, mely úgy a ké.zí, mint -i gépi hajtású megoldásnál mint alapelv, csaknem azonos. A találmány szerinti számológép első csoportalkatrészeként jelentkezik a beállítható fogakat tartalmazó, belül üres, henger alakú szerkezet — a következőkben röviden — henger —, mely az igénynek megfelelő számú szerkezeti egységből állítható össze. Minden szerkezeti egység két részből áll, éspedig egy álló- és egy forgórészből. Az állórész megfelelően kiképzett hornyaiban helyezkednek el az egy számolóegységhez szükséges beállítható fogak, összesen 9 darab, melyek mindegyikén egy kis horony van alkalmazva. Az állórész kör alakú vállán helyezkedik el azon elfordulható módon a forgórész, amely az oldallapjából kinyúló kis perem által, az elfordulása folyamán a fenti beállítható fogakat üzemi állásba helyezi, visszaforgatva, pedig üres állásába visszahelyezi. A henger tengelye tömör rúdból készül, melynek két vége a gép két oldalán levő szerelőfalra ei'ősített golyóscsapágyba van hely könnyű elforgathatása céljából. A henger a tengelyhez központosán van rögzítve, úgy hogy azzal együttforog, de azonkívül oldalirányban is elmozdul, hogy ezáltal mindenkor a megfelelő helyiértékű számsort hozza működésbe a számolásnak megfelelően. A henger tartalmazza továbbá a forgórészén elhelyezett számjegyeket, melyek az üzemállásba helyezett beállítható fogak számát mutatják az e célra szolgáló ,,b" ablakban. Az állórész tartalmazza még az egységenként alkalmazott rugós ütközőket, melyek a forgórész esetleges túlfordulását akadályozzák meg. Ugyancsak a forgórészből a henger belsőrésze felé nyúlik ki az a kis rúd, amely a billentyűzést, illetve a számolás után a beállítható fogak letörlését is szolgálja, az ehhez kapcsolódó rúdnak a billentyűzéssel való működtetése által. A henger ezen szerkezeti egységeit annak két végén alkalmazott két sima véglap tartja szilárdan össze, megfelelő csavarok alkalmazása által. A henger semmiféle más szerkezeti elemet nem tartalmaz, még a tizedesváltással kapcsolatban sem, ami pedig a jelenlegi gépeknél általános jelenség. A tengely két végéhez 1—1 szerelő körlap van szilárdan erősítve, így az a tengellyel együttforog. A hengernek a tengelyen való rögzítése. illetve ugyanakkor oldalirányú mozgatása, tengelyirányban elhelyezett két ék alakú hornyos vezetőrúd által történik, az abban megfelelő helyen alkalmazott görgőkkel, oly módon, hogy a két vezetőrudat a henger besejében, nyílásával a henger belső felületéhez közel, a két szerelő körlap átmérőirányában eső két széléhez szilárdan rögzítjük, ezáltal a benne elhelyezett görgők a henger belső felületére támaszkodnak, így azt a tengelyhez képest állandóan központosán forgathatóan és mozgathatóan tartják. A hengertovábbító szerkezet, annak oldalirányú mozgatását hajtja végre a megfelelő billentyű lenyomása által a következőképpen. Az egyik szerelő körlap belső oldalán a tengelyen forgatható módon van elhelyezve egy kúpos fogaskereket is tartalmazó, lemezrugót magában foglaló rugóház, melynek külső kerületén ' megfelelő kilincsfogazás van készítve. Ezen rugóház a benne levő rugó hatására, melynek egyik vége a tengelyhez, a másik a rugóház falához van erősítve — elfordul, amely elfordulását egy rugós ütköző szabályoz, oly módon, hogy annak egyik vége a kilincsfogakba beleakad, amit ezáltal rögzit. Ha pedig a rugós ütköző másik végét a billentyűzés által elmozdítjuk nyugalmi helyzetéből, akkor az előbbi vége a kilincsfogbői kiakad, így a rugóházat elengedi, ami a rugó hatására egy foggal tovább fordul, amíg az ütközőbe ismét megakad. Ugyanakkor vele együtt fordul az oldalán levő kúposkerék is. A visszafelé történő mozgását egy másik billentyű végzi, melynek lenyomására egy rúd elfordul s ugyanakkor beleakad a kilincskerék fogainak egyikébe, azt egy fognyi távolságra a rugó hatásával ellenkező irányban elfordítja, ahol a rugós ütköző ismét rögzíti. Ezen mozgásoknak a hengerre való átvitele a következőként történik: Mindkét szerelő körlap belső oldalára 1—1 derékszögű tartólapot rögzítünk. Ezen tartólap egyikének szabadon álló oldalára egy kúpos fogaskereket szerelünk forgatható módon, úgyhogy ennek fogai az előbbi kúposkerék fogaival állandó kapcsolatban álljanak. Ezen utóbbi kúposkerékhez szilárdan, valamint a másik tartólap megfelelő csapján forgathatóan 1—1 a kerületén hornyolt kerék van szerelve. Ezen két hornyoskerék hornyaiban megfelelő zárt, hajlékony kábelhuzalt alkalmazunk, mely megfelelő pontján a henger belső részéhez van rögzítve, így a rugóház elfordulásával a henger is tovább- halad, illetve azt a megfelelő helyen rögzítve tartja. A tengely hajtására szolgál az egyik végén rögzített kis fogaskerék, melynek fogai megfelelő áttételű meghajtó fogaskerék fogaival vannak állandó kapcsolatban. További lényeges újdonság még ezen konstrukciónál a beállítható fogak új elhelyezése, melynek következtében külön tizedesváltóműre nincs szükség, amely minden eddigi gépnél sok munkaigényes alkatrész beépítését teszi szükségessé, ami éppen ezért drágítja, sok hibaforrást jelent, és végül az elérhető maximális számoló sebességet is nagymértékben korlátozza. Ezen új elv, amit a .lineáris" sző jellemez, abból áll, hogy a hengeren a beállítható fogak nem egymás mellett