147679. lajstromszámú szabadalom • Számológép

147.679 3 vannak elhelyezve, mint ahogy az az összes ed­digi gépeknél történik, hanem az egymás mel­lett levő szerkezeti egységek 9—9 fogból álló számoló egységei egymásután és mögött vonala­sán, „lineárisan" vannak elhelyezve, vagyis a hengeren ezen fogazások nagyjából egy spirális vonalat képeznek, ahogy ez a példa szerinti raj­zon is látható. Ezen eljárásnál a tizedesváltás tartalékolására szükség nincs, az azt előidéző ok megszüntetése következtében. Ezen megoldásban ugyanis az egyes számoló egységek nem egyszerre, hanem csak egymás után lépnek működésbe, így egy­más munkáját nem zavarják, ezáltal meg van a lehetőségük arra, hogy működésük alatt az előírt tizedesváltást mindenkor végrehajtsák anél­kül, hogy ezáltal a következő, vagy bármelyik számoló egység pontos működését akadályoznák. Éppen ezért, mert nem egyszerre dolgoznak, nem is állhat elő olyan eset, hogy egy számoló egy­ségnek működése közben, a tőle jobbra levő szá­moló egység által átutalt tizedesváltást, ezzel egy időben kelljen érvényesítenie, mint ahogy az a jelenlegi gépeknél kivétel nélkül meg van, ame­lyeknél éppen ezért vált kötelező szükségszerűvé a tizedesváltás tartalékolása. Ezen új „lineáris" rendszer azonban mindezt megszünteti, ezáltal a gépet pontossá, egysze­rűbbé, megbízhatóvá és nagy számoló sebesség elérésére teszi alkalmassá, ugyanakkor egy egész sor hibaforrástól mentesíti és így olcsóbbá, kor­szerűvé és biztonságossá teszi. A beállítható fogazású henger hajtásának egyik célszerű, új kivitele a következő, mely a példa szerinti megoldásban a 6. ábrán látható: Ehhez szükséges két egyforma, nagyobb és két egyforma kis fogaskerék a megkívánt áttétel, illetve sebes­ség biztosítására. A kis fogaskerék egyike, mint fentebb már említve lett, a tengely végére van szilárdan rögzítve. Ennek fogaival vannak ál­landó kapcsolatban az egyik nagyobb fogaskerék fogai, míg a másik kis fogaskerék az előbbi na­gyobbnak tengelyéhez van szilárdan rögzítve és azzal együtt fordul el. A másik nagyobb fogas­kerék fogai ezen utóbbi kis fogaskerék fogaival van állandó kapcsolatban, vagyis ezen utóbbi na­gyobb fogaskerék elforgatásával a többi fogas­kerék, ezzel együtt a tengely is megfelelően el­fordul. Ezen utóbbi nagyobb fogaskerék tengelyéhez, de attól kissé oldalt eltolva van rögzítve egy megfelelő átmérőjű fogastárcsa és a közöttük levő résben foglal helyet a megfelelően kiképzett hajtórúd, a fogastárcsa tengelyén és azzal együtt is elforgathatóan szerelve. A gép külső oldalán levő köríven 0—9-ig terjedő osztás van, mely előtt a hajtórúd elhalad, ami mutatja a minden­kor elvégzett műveleti egységek számát. Üres állásában a hajtórudat az emelő rugója mindig a 0-a állásába viszi. Ilyenkor a rúdon levő csap kiemelkedik a fogastárcsa megfelelő fogából, ugyanakkor a tengelyének túlsó felén levő nyúl­ványa elengedi a forgászáró retesz rúdját, amely így felhajlik és ennek végén alkalmazott záró­reteszbe, a tengely végén rögzített szerelő körlap megfelelően elhelyezett csapja beleütközik, így azt — vagyis ezáltal a hengert a mindenkori 0-a állásába rögzíti. A hajtóród lenyomása által annak nyúlványa a forgászáró retesz rúdját lenyomja, ezáltal a hengert szabaddá teszi, ugyanakkor a felső ré­szén elhelyezett csap a fogastárcsa megfelelő fo­gába beleakad, így a hajtórúd az említett szá­mozott körív mentén történő elfordítás által, ma­gát a hengert is nagy sebességgel a kívánt szá­molásnak megfelelően elfordítja, ekkor a rudat eleresztve, a gép megáll, a rúd pedig visszamegy a 0-a állásába. Ugyanakkor a henger elfordulá­sainak száma a ,,c" ablakban jelentkezik. A gép ily módon a hajtórődjának a számozott körív előtt való egyszeri végighaladása folyamán 9-cel való szorzást, vgy visszafele forgatva 9-cel való osztást hajt végre. Egy másik megoldás fenti szerkezet helyett az, hogy a henger tengelyén alkalmazott kis fogas­kereket, eg;/ előtte álló megfelelő áttételű nagy fogaskerékkel közvetlenül hajtunk ennek tenge­lyére szerelt forgatókar útján s az áttétel aránya szerint elérhetjük, hogy egy teljes körülforgatása által 9-cel szorzunk, vagy osztottunk, de ennél kevesebb műveleti egység is elvégezhető. További főalkatrész csoport a billentyűszerke­zet, mely a kívánt számot a következő módon viszi be a munkahengerbe. A billentyűzés min­denkor a henger 0-a állásában történik. A szá­mozott billentyű lenyomása által, egy a tengelye körül elforduló emelőkar egyik végét lenyomja, ugyanakkor a másik vége egy hozzászerelt rudat emel meg, melynek felső vége így a számnak megfelelő köríven elforgatja azt a kis rudat, mely a tengelyen mozgathatóan elhelyezett cső­tengely egyik végén levő tárcsához van rögzítve, így a csőtengellyel együtt elfordul a hozzá meg­felelő helyen rögzített kar is, mely eközben éppen beleütközik a már előbb említett henger belső része felé kinyúló forgórész csapjába, azt magá­val viszi, illetve elfordítja, ezáltal a. henger szer­kezeti egységeinek állórészében elhelyezett be­állítható fogak közül annyit emel üzemi állásba, amennyi a billentyűrúd végén jelezve van, az ott elhelyezett számjegyek által. Ennek megtörténte után a billentyűrúd másik vége kapcsolatba ke­rül még a továbbítókar rúdjával, azt lenyomja, miáltal a hengert a következő számsorba továb­bítja. Ezen . eljárás a billentyűzés további folya­mán hasonlóan ismétlődik, melynek számai a ,.,b" ablakban jelennek meg. A henger számainak, vagyis a megemelt beállítható fogaknak 0-a ál­lásba való helyezése, a törlő billentyű lenyomása által történik, melynek karja a csőtengelyt az előbbihez képest visszafele forgatja, ezáltal a hozzá rögzített tengelyirányú és a henger bel­sejében levő hosszabb léc a forgórész csapjaiba beleütközik és azokat a 0-a állásukba visszaviszi. Itt meg kell még említeni, hogy a fent leírt eljárás a henger forgórészének rugó nélkül való működtetési esetére vonatkozik. De ennek van további két változata, éspedig, amikor a forgó­résznek az üzemi állásába, vagy pedig a vissza­felé történő üres állásába való elfordítását egy megfelelő rugó által végeztetjük, mely változa­toknak megfelelően a henger ezen egységei és

Next

/
Thumbnails
Contents