147397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa olefinek, különösen etilén katalitikus polimerizálására

147.397 a mindenkori éterát előállításához használt étert alkalmazni oldószerül. Az éter ismeretes módon csekély veszteséggel visszanyerhető és a folyamat­ba visszavezethető. A polimerizálást 0—200 C° között végezhetjük, de célszerűen 20—100 C°-on dolgozunk. A reakciósebesség általában olyan, nagy, hogy a folyamat közönséges nyomáson végbemegy. De foganatosítható a polimerizálás nagyobb nyomá­son is, amikor is az olefin, vagy olefinkeverék, valamint az organikus fém vegyület, illetőleg a nehézfémvegyület koncentrációjától függően 500 at-íg terjedő és ennél nagyobb nyomások alkalmaz­na lvk. Előnyösen közönséges, vagy 50 at-ig terjedő ny o más on dolgozunk. A találmány szerinti eljárás előnye a polimeri­záció sebességének jelentékeny, az eddiginek két­szereséig terjedő1 'megnövekedése mellett még ab­ban a tényben is (mutatkozik, hogy az aktivátor adagolása kiegyenlíti a polimerizátum közepes molekulasúlyának t az ingadozásait, ame­lyeket eddig a két katalízátorkomiponens mólará­nyának csekély 'elterése is létrehozott, úgy hogy ezzel az eljárással állandó fizikai tulajdonságú polimerizátumckhoz jutunk. így például a fentebb jelzettek szerint polirnerizátumolk redukált viszko­zitása az; alumóniuimalkil és nehézfémhalogenid mólarányának legkisebb változásakor aktivátorok távollétében erősen eltérő volt; a találmány sze­rinti aktivátorok és egyidejűleg 1 : 3,5 és 1 : 1,5 kö­zötti mólarányú katalizátorkomponensek adagolá­sakor az ilyen ingadozások sokkal kisebb mérték­ben jelentkeznek. 1. példa. 1 literes, keverővel, hőmérővel és két becsiszolt csappal ellátott hároiminyakú lombikba etilén beve­zetése közben 300 om3 könnyűbenzint, 0,6 cm 3 alumíniumtrietilt, 1,0 cm3 diizopropilszülfidot és 0,4 cm3 titántetrakloridot vittünk. A keverék azon­nal barnára színeződött és az. etilén polimerizálódni kezdett. A hőtménsékletet vízfürdő segítségével 65 C°-ra állítottuk be. Körülbelül 5 óra múltán a reakciót megszakítottuk, a reakciókeveréket me­tanollal elegyítettük, majd Nutsch-szűrőn leszívat­tuk és metanollal alaposan 'mostuk. Szárítás után 42 g fehér, tiszta polietilén marad jelen. Ez a be­adagolt etilénre vonatkoztatva 95%-os termelési hányadnak felel meg. A polimerizátum olvadás­pontja 130—135 C°, redukált viszkozitása 61 ér­tékű volt. Aktivátor hozzáadása nélkül kétszer ilyen hosszú reakció idő alatt egyébként azonos körülmények között 33,5 gx poliimeriziátumot kaptunk. A redukált viszkozitás sokkal kisebb, 9,3 értékű volt. 2. példa: 500 om3 vízimentes könnyűbenziníbe az 1. pél­dában leírtak szerint 0,7 om3 alumíniumtrietilt, 0,6 om3 Di-pentil-(3)sKulfidot és 0,4 cm 3 titántetra­kloridot vittünk és légköri nyomáson azonnal eti­lént vezettünk be. A realkcióhőménsékletet 65 C°­on tartottuk. A reakció igen heves lefolyású, úgy­hogy az etilén gyakorlatilag teljesen átalakult. A reakciót 4 óra után 'megszakítottuk és a reakció­terméket 1. példa szerint feldolgoztuk. 44 g tiszta, fehér polietilént kaptunk, ímelynek olvadáspontja 130—138 C° közé esett. A redukált viszkozitás ér­téke 47,6 volt. Aktivá torok távollétében kétszer, ilyen hosszú reakcióidő alatt csak 33 g polimerizátumot kap­tunk. A redukált viszkozitás sokkal kisebb, csak 1,4 értékű volt. 3. példa: 1 literes, keverővel, hőmérővel, gáz be- és kive­zető szelepekkel ellátott háromnyafcú loimbikiba etilén bevezetése közben vízmentes könnyűbenzinit, 0,6 om3 alumíniumtrietilt, 0,6 cm 3 tioainizolt és 0,4 cm3 titántetrakloridot vittünk. A keverék sö­tétbarnára színeződött s a bevezetett etilén rögtön polimerizálódni kezdett. A hőmérsékletet melegí­téssel 65 C°-on tartottuk. A reakciót 5 óra múltán megszakítottuk és a kapott, imég sötét polimerizá­tumot. 1. példa szerint tiszta, fehér termékké dol­goztuk fel. 45 g tiszta, 130—133 C° olvadáspontú és 19 redukált viszkozitású etilénpolimerizátumot kaptunk. Tioéter távollétében a reakció lefolyása sokkal lanyhább, a redukált viszkozitás értéke pedig csak 9 volt. 4. példa: 600 cm3 vízmentes könnyűbenziníbe 0,2 cm 3 alu­miiniumtrietilt, 0,5 cm3 di-pentil~(3)-szulfidot és 0,5 cm3 titántetrakloridot vittünk az előzőekben leírtak szerint és légköri nyomáson etilént vezet­tünk be. A reakcláhőmérséklet gyorsan 65 C°-ra emelkedett; a polimerizáció lefolyása igen heves volt. A folyamatot 4 óra múltán megszakítottuk és a reiakcióterméket elválasztás és naetianolos mo­sás után feldolgoztuk. 80 g tiszta, fehér 130—133 C° olvadáspontú polietilént kaptunk. A redukált viszkozitás 1,6 értékű volt. Szulfid hozzáadása nél­kül azonos reakcióidő alatt és egyébként azonos körülményék között csak 62 g poliimeriziátumot kaptunk. A redukált viszkozitás valamiivel kisebb, 1,1 értékű volt. 5. példa: 600 cm3 vízEmenitesi könnyűbenzinbe 0,3 cm 3 alumíniumdieti'lklaridot, 0,5 cm3 diizopropilszülfi­dot és 0,5 cm3 titántetrakloridot vittünk etilén, be­vezetésié közben. A reakció' lefolyása 65 C°-on igen heves volt, úgy hogy az, etilén 'gyakorlatilag kvantitatíve átalakult. 4 óra múltán a reakciót megszakítottuk és a reakcióterméket 1. példa sze­rint feldolgoztuk. 45 g tiszta, fehér, 135—138 C° olvadáspomtú polietilént kaptunk, a redukált visz­kozitás értéke 4,6, szulfid távollétében csak 0,9. 6. példa: 600 cm3 vízmentes könnyűbenziníbe 0,2 cm 3 alu­míniumtrietilt, 0,5 cm3 diizopropilszülfidot és 0,5 cm3 titántetrakloridot vittünk a fenti példákban leírt módon. Az etilént légköri nyomáson vezettük be, a hőmérsékletet 65 C°-on. tartottuk. A poli­merizáció lefolyása olyan gyors volt, hogy az eti­lén gyakorlatilag teljesen átalakult. 4 órás poli­merizációis időtartaim, és 'feldolgozás után 40 g

Next

/
Thumbnails
Contents