147283. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gabonaneműekből, különösen búzábólkoagulált sikérű csíramentes, rizsszerű, magas tápértékű, hántolt termény előállítására

2 147.283 céljára ezek sebességét úgy kell beállítani, hogy bennük a gabonaszemek áthaladási sebessége a 16—20 m/mp-et lehetőleg ne lépje túl. Alkalmas továbbá erre a célra az „entoleter" néven ismert malomipari gép is, amelyet, nagy sebességgé;! járatva, a lisztnek a benne tartalmazott kártevőktől való megszabadítására használnak. A találmány szerinti eljárás foganatosítására, magától értetődik, az entoleter forgássebessége is a fenti határok között állítandó be. A felsorolt gépek, a megszabott határok közötti sebességgel működtetve, azt idézik elő, hogy bár a csírát fészkében meglazítjuk, annak burkát nem. szakítják fel és a szikleveleket is érintetlenül hagyják. A késztermék nemcsak alakra és színre hasonló a rizshez és nemcsak a sikérje koagulált, minek folytán megfőve is egyedi szemekből áll, hanem — szemben az eddig ismert rizsszerű termékekkel — fövési ideje is jóval alacsonyabb mint az ismerteké, mintegy 15—20 perc, tehát a rizzsel együtt főzhető; tárolóképessége kitűnő, mert az avasodé- csírától mentes, ezzel szemben tápértéke lényegesen felülmúlja az eddigi csíra mentesített termékekét, minthogy a protein, ásványi só és vitamindús sziklevél alkotórészeit — utóbbiakat az eredeti B-vitamin-tartalom mintegy 60 százalékában — tartalmazza. Az irodalmi adatok szerint ugyanis ezek a vitaminok még az alkalmazottnál magasabb hőmérsékleteket is eltűrnek. Az eljárást — melynek foganatosításához egyrészt az őrlési-, másrészt a hántolóiparban bár részben más célra használatos, de ismert gépi berendezések szükségesek csupán — az alanti példa kapcsán részleteiben ismertetjük, melyre izomban a találmány korlátozva nincs. Példa: 100 kg nagyszemű puha búzát aspirátoron, mágnesen és triőrön a szennyezésektől gondosan megtisztítottunk, osztályoztunk oly módon, hogy réselt lemezes osztályozó hengeren engedtük át, melynek réshossza 20 százalékkal kisebb a maximális nagyságú gabonaszemek hosszánál. Ezután ismert módon mostuk és kefegépen keféltük. A nagyjában egyenlőszemű, megtisztított búzához ezután fokozatosan annyi vizet adtunk, hogy nedvességtartalma (az eredeti nedvességtartalommal együtt) a 20—30 százalékot elérte és1

keverővel felszerelt forgó autoklávban 1,15 atm. nyomás alatt addig .melegítettük 115°-ra amíg a vizet fel nem vette, ami az adott esetben-35 perc alatt következett be. Az így előfőzött, koagulált sikerű búzát ezután ismert, terelőlapos szárítőoszlopban, közbenső pihentetéssel, 10% nedvességtartalomig megszárítottuk. Ezután a búzát az őrlési iparból ismeretes ütközőmalomban, 18 m/mp sebességgel kezeltük, minek következtében a csíra a malom két fogazó ttfizélű tárcsája között röpítve, fészkében meglazult, anélkül, hogy a burok maga felpattant volna. A kilazított csírájú búzát óvatosan meghántoltuk kúpos csiszológépen, amilyent a rizshántolásnál az ezüsthártya eltávolítására használnak, azzal a különbséggel, hogy a gép alsó kiömlő;

nyílását elforgatható gyűrűvel szabályoztuk. Ez a szabályozott kiömlés csiszológépeknél az 1 033 007 sz. nyugatnémet bejelentés nyomtatott közzétett leírásából ismeretes. A gép a gabonát héjától megszabadította és egyszersmind a fészkében meglazult csírát egészében kidobta, a szikiévé! azonban érintetlen maradt. Az így keletkező közbenső termék már a rizzsel együtt volt főzhető, de színe barnás és fénytelen. Ezért a búzát ismert módon, elektromos szikrák között, fehérítettük és talkummal fényesítettük. A végtermék kb. 65 kg fényes, elefántcsont színű, külsejében is rizsszerű, vitamindús búzatermék, melynek főzési ideje 15—20 perc volt. A találmány szerinti eljárás foganatosítása nincs a példa szerinti adatokhoz, ül. gépekhez kötve. Eljárhatunk pl. úgy is, hogy az előfőzést a forgó autoklávban szakaszosan, közbenső pihentetések közbeiktatásával foganatosítjuk és végezhetjük az előfőzést folytonos üzemű autoklávban is. Az előfőzés utáni szárítás is eszközölhető más berendezéssel. A kb. 10% nedvességtartalomra szárított gabonát, mielőtt az ütiközőmaiornba vezetnék, újból megnedvesíthetjük, ami adott esetben megkönnyítheti a héj és csíra eltávolítását, a sziklevélnek a búzaszemben való bentmaradása mellett. Az eljárás 'melléktermékei közül pl. az osztályozógép átejtess, őrlés végett, a malomba szállítható. A csiszológépben keletkező héj, liszt és csíra keveréke síkszitán szétválasztható sötét kenyérlisztre, takarmánylisztre és korpára s mint ilyen értékesíthető. Az a körülmény, hogy az ismeretes eljárásoknál javasolt több napos, hideg vízben való áztatás és rövid, néhány perces G0—80°-os hőkezelés (siker koaguláltatás) helyett hosszabb, 30-—90 perces, 100—120°-os előfőzést alkalmazunk, az ismert burizshoz vagy hasonló termékekhez képest a kész termék fövési idejét lényegesen csökkenti és az előállítás idejét is megrövidíti. Az ütközőmalomban való kezelésnek az a műszaki hatása, hogy a csírát fészkében meglazítja és az ezután következő csiszológépben való hámtolásnál a csíra egészében való, de sziklevél nélküli eltávolítását teszi lehetővé. Az eljárás új terméket eredményez, mely — mint bevezetőben mondottam — elsősorban exportcélokat, szolgál, de változatosabbá teszi hazai lakosságunk étrendjét is: hidegebb éghajlatú vidékeken pedig, ahol rizs nem termelhető, pótolhatja a tengerentúlról drágán beszerezhető rizst, mert fövési ideje ugyanolyan rövid, viszont tápértéke a. rizsénél lényegesen magasabb. Az eljárás minden mellékterméke értékesíthető. Foganatosításához új gépi berendezések nem szükségesek, azok egyrészt az őrlő-, másrészt a hántolóipar rendelkezésére állnak, csupán csoportosításukra és működtetésük megfelelő szabályozására van szükség. Az új eljárás tehát viszonylag csekély befektetéssel megvalósítható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás búzából, koagulált sikértartalmú, rizsszerű, magas tápértékű termék előállítására, melyre jellemző, hogy ismert módon megtisztított, hossza szerint osztályozott, mosott és kefélt búzát, elsősorban puha búzát, annyi víz jelenlétében, ameny-