147260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőoltvány előállítására

Megjelent 1960. július 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 147.260. SZÁM 45, f. 12—17. OSZTÁLY — LE—290. ALAPSZÁM Eljárás szőlőoltványok előállítására Leskó István igazgató, Tarcal A bejelentés napja: 1957. szeptember 2. Á szőlőtermelés fokozása egyidejűleg a szőlők új telepítését is magába foglalja. Ugyanis nem elegendő csak a meglevő szőlők állagát és termőerejét pótolni és növelni, hanem szükséges újak telepítésére is. Ez a feladat függvénye az évente fennálló telepítési anyag, illetve szőlőoltvárry előállításának. Jelenleg a telepítés alapja, az évente rendekezésünkre álló, oltásra alkalmas szokvány minőségű sima alanyvessző. Ennek beoltása, előhaj tatása,- iskolázása és felszedése majd osztályozása után nyerhető 20—35% gyökeres fásoltvány. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy 1 kat. hold alanyvessző telep, 50—80 000 darab sima alanyvessző hozammal csak 30—35 000 darab oldható sima alanyt biztosít, melyből 20—30%-os kiosztályozási eredmény mellett 7—14 000 darab telepítésre alkalmas oltványt nyerünk, mely 2—3 kat. hold telepítésre elegendő. Az eddigi termesztési mód mellett kevésnek bizonyul az előállítható oltvány és kevés, az oltványon kívül nyert' be nem oltott, de gyökeresített alanyvessző is, mely utóbbit teljesen felemészti a termőszőlők pótlási szükséglete. Űj anyatelep létesítése nagy beruházást igényel és távlati vonatkozásban adhatna némi megoldást. A találmány szerinti szőlőoltvány előállítási eljárással, a jelenleg fennálló hiányzó oltvány és gyökeres alanyt az anyatelepek további fejlesztése nélkül másfél-, vagy kétszeresére lehet emelni, cvlesóbb és jobb forradású és gyökérzetű, telepítésre alkalmas oltvány és gyökeres vad előállítása mellett. A találmány szerinti eljárás lényege a következő: A megtermelt alanyvesszőt két rügyes darabokra vagdaljuk úgy, hogy kiiskolázáskor az alsó rügy a talpgyökérképződés célját, a felső (második) rügy a hajtást biztosítsa. Ennék megfelelően az alsó rügy alatt 2 mm-re, a felső rügy felett 1—2 cm-re vágjuk vissza, illetve készítjük azt elő. Az így előkészített kettő rügyes és 10—18 cm-es dugványokat iskolázásra alkalmas táperejű és összetételű talaj'ba, mindössze 30 cm-es őszi mélyszántásba, simítózás,' boronálás és sorkijelölés után kiiskolázzuk. Az iskolázást 1 méter eor és 8—10 cm-es tőtávolságra végezzük úgy, hogy a dugványok kb. 2/3 része a föld színe alatt legyen. Eltüzdelés után a sorokat bő locsolás és iszapolás után bakhátszerűen befedjük, a dugványok felett 5—6 cm-es porhanyó földréteget hagyva. Az iskola egész évi kezelése a bakhátak porhanyításából és gyomtalanításából áll. Az iskolázáist ősszel nem. szedjük ki, azt a következő évre vissza kell hagyni. Korán tavasszal, amikor az idő már engedi, az erősebb egyedek kivételével egy-két világos rügyre a növényt vissza kell metszetni. A továbbiakban még a fakadás előtt a sorok felett 1 méteres karók leverésével 2 szál drótot húzunk ki úgy, hogy az alsó szál drót a föld színétől 20—25 cm-re, a másik szál 50—60 cm legyen, mely huzalok a zöldhajtások, majd az oltványok támrendszereit szolgálják. Amikor a rügyfakadás bekövetkezik, megválogatjuk úgy, hogy minden dugványon lehetőleg csak egy, vagy két hajtás maradjon. A hajtásokat fejlődésükkel párhuzamosan az alsó dróthuzalhoz fel kell kötni. Ügyelni kell arra, hogy azok téliesen függőlegesen legyenek nevelve. A vissza nem metszett erősebb egyedeket előnyösen 5—6 rügy magasságban az önmagában ismert oltásmóddal helyben vagy kézben beoltjuk még a rügyfakadás előtt. Amikor a visszavágott rügy ékből nőtt hajtások fejlődésükben elérték azt a fokot, hogy a talpgyökértől számítva 40—45 cm-re zöldoltásra alkalmas állapotba kerültek, azokat beoltjuk. A zöldoltást a legcélszerűbb PVC-s módszerre] végezni, melyhez nemes oltócsapoknak (május 1 és 10. között) a fás oltásnál ismert csapokat használjuk fel. A beoltást az egyszerű ékezéssel, a zöldoltás műveletének megfelelően végezzük. A gyengébben fejlődő dugványok zöldhajtásait a későbbiekben a fajtának megfelelő zöldoltással oltjuk be. Az iskola későbbi kezelése, az esetleg előtörő hajtások és hónaljhajtások eltávolításából, sorközök gyomtalanításából, a növekvő oltványok kötözéséből és permetezéséből áll. Ezen műveleteket ugyancsak szükséglet szerint kell végezni. Július hó elején a PVC-hüvelyeket eltávolítjuk. Ősszel az iskolát felszedjük, osztályozzuk gyökeras zöldoltványra és gyökeres alanyra. Az előbbiek a megeredt oltványok (a beoltott mennyiség kb. 75—-