147260. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szőlőoltvány előállítására

2 147.260 80%-a) az utóbbiak a meg nem eredt dugvá­nyokból adódnak. A második év végén felszedhetünk az 1000' darab dugványból 80% iskolázási eredés és 80% oltási eredmény után kb. 650 darab gyökeres zöld­oltványt és 150 darab gyökeres vadat. A talál­mány szerint előállított gyökeres zöldoltvány ön­költségi ára lényegesen alatta van az ismert mód­szerrel termelt oltványok áránál. Az eddigi tapasztalat szerint az iskolában levő dugványok 80—90%-ban kihajtottak, azok hajtásai augusztus hó elejére túlhaladták az 1 m-t is, s azokat vissza is kellett osonkázni. A július hó elején zölden oltott oltások jól eredtek és haj­tásuk augusztus hó elején már elérte a 20—30 cm-t. Igen előnyösen lehet az eljárást az alábbiak szerint alkalmazni: Az alanyon 2 zöldhajtást hagyunk és megfelelő hajtásnövekedés esetén az oltást 80—100 cm ma­gasban végezzük, ezáltal egy tőn 2 oltványt ne­velünk. Kiültetésnél úgy húzzuk szét a két elágazást, hogy az oltás helye tőtávolságnyira legyen a talaj­ban. Ebben az esetben a tőgyökér a két tőkehely közé kerül. Ezáltal elérhető az, hogy több gyökér, egyenletesen a területre elosztva képződik, jobb a talaj táperejének hasznosítása, előbb jön termő­nek a szőlőtelepítés. A találmány előnyei különösen akkor szembe­tűnőek, ha az alanytelep jégverés folytán sérült vesszőket tud csak termelni, ilyen esetben a rö­videbb, kétrügyes, sérülésmentes vessző még elő­állítható. Előnyként számítható az is, hogy a forradás tökéletesebb, miután gyökeres alanyokon történik, s ezért az eredési százalék is igen kedvező. A megművelés! előny abban van, hogy bakhát­művelés hagyományos formája elmarad, így ebből eredő munkaerő megtakarítás is igen számottevő, eltekintve attól, hogy a bakhátrnűvelés során az oltványok nem elhanyagolható százaléka meg­semmisül, károsodik. Az oltványok kiszedése egyszerű és sérülés­mentes, mert a talpgyökerek alig 15 cm melység­ben keletkeztek. A kitermelés során biztosított nagyobb gyökérfelület erőteljesebb növekedést, korábbi termőre fordulást eredményez. Külön előnye az eljárásnak, hogy a meg nem eredt olt­ványok teljes értékű gyökeres vadként értékesít­hetők. Különösen száraz, nehezebb talajok számára is tudunk megfelelő növényeket nevelni a talál­mány szerint, ha magasan végezzük a oeoltást, illetve két hajtás beoltása esetén fele oltványból, jobb területkihasználással eredményesen telepít­hetünk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás szőlőoltvány előállítására, melyre jel­lemző, hogy kétrügyes alanyvesszőt bakhátas mű­veléssel támaszrendszer, előnyösen huzalok mellett hajtatunk, a következő évben a vessző visszamet­szésével 1 vagy 2 erősebb hajtást képezve, ön­magában ismert oltási móddal, célszerűen 5 vagy több rügymagasságban végezzük az oltást, illetve erős hajtásképződés esetén már az első évben zöldoltással az alanyt beoltjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy rügyfakadáskor a vesszőt 5 vagy több rügyre visszametsszük és az oltást fásán, hasítékba vagy lapozással, előnyösen PVC-hüvely alkalmazásával helyben vagy kézben eszközöljük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a visszametszés után képezett 1 vagy 2 hajtást fáscsappal vagy zöld­oltással oltjuk be. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 601794. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents