147135. lajstromszámú szabadalom • Logiaki műveletek elvégzésére szolgáló készülék
4 147.135 az eredmény értékét az mutatja, hogy a villamos jelzők közül melyek jeleznek egyidejűleg, vagy esetleg az, hogy egyik sem jelez. Villamos jelzők helyett villamos írógépet is lehet működtetni a kimenő pontok között létrejött kapcsolatok felhasználásával, amely az eredményt leírja. Szükség esetén arra is felhasználhatjuk a kimenő pontok között a művelet eredményének megfelelően létrejött kapcsolatot, hogy az eredménytől függően villamos úton megindítsunk, vagy leállítsunk valamely technológiai folyamatot, vagy annak valamilyen feltételét (pl. a hőmérsékletet, a nyomást stb.) a művelet eredményétől függően megváltoztassunk; erre pl. önműködő gépsorok, vagy önműködő vasútbiztosító berendezésék esetén lehet szükség. Ha a műveletvégző egység áltál elvégzett művelet eredménye csak részleteredimény, akkor a kimenő pontok között létrejött kapcsolatot vagy valamely további műveletvégző egység bemenő pontjaihoz csatlakoztathatjuk, vagy pedig arra használhatjuk, hogy a résziéterediménynek a készülék memória-egységében való tárolásához szükséges szerveket (pl. mágneses írófejeket) működtessük, aszerint, hogy a kérdéses részleteredmény felhasználására valamely újabb művelet egyik tagjaként azonnal sor kerülhet-e, vagy pedig később lesz-e rá szükség. Természetesen felhasználhatjuk a kimenő pontok között létrejött kapcsolatokat a készülőknek a műveletvégző rész elé kapcsolt részeinek működtetésére is. Ha pl. azt akarjuk meghatározni, a logikai változók mely értékeire lesz valamely logikai formula értéke egy adott érték, akkor a készülékben a Ferranti-féle logikai -géphez hasonlóan variátor-egységeknek kell lennie, amely valamely sorrendben a logikai változók összes lehetséges értékeinek megfelelő kapcsolatokat létesíti a műveletvégző rész felé, a műveletvégző rész pedig minden értékrendszer esetén meghatározza a logikai formula értékét. Ha ez megegyezik az adott értékkel, akkor az eredményjelző rész jelzi ezt és a logikai változók értékeit is, ha pedig nem egyezik meg, akkor a logikai formula értékét meghatározó műveletvégző egység kimenő pontjai között létrejött kapcsolatot arra használjuk fel, hogy azokkal a varia tor-egységet vezéreljük úgy, hogy a logikai változók következő értékeinek megfelelő kapcsolatok létesítésére térjen át. A találmány jobb megérthetősége végett először az 1. ábrával kapcsolatosan a Ferranti-féle logikai gép műveletvégző részének konjunkciós dobozát, majd a további ábrákkal kapcsolatosan pedig a találmány néhány példaképpeni kiviteli alakját, illetőleg részmegoldását ismertetjük. Az 1. ábrán a Ferranti-féle logikai gép műveletvégző része konjunkciós dobozának kapcsolási vázlatát láthatjuk. B, C, D, E, F, G a konjunkció hat változó tagjának megfelelő hat bemenő csatlakozó pont, ahonnan a teljes vonallal jelölt vezeték az ei egyenirányítók, illetőleg az e ellenállások közbe^ iktatása után egyesítve a j jelfogóhoz vezet, amely az érintkező mozgó rugóját feszültség hatására nyugalmi helyzetéből meghúzza és a t telepet a K kimenő pont felé kapcsolja. Ha valamennyi B, C, D, E, F, G bemenő pontra feszültséget kapcsolunk, akkor az áram az e egyenirányítókon keresztül a j jelfogón át az f föld felé halad, közben a z mozgó rugót maga felé húzza és így feszültséget ad le a K kimenő ponton keresztül az; eredményjelző felé, amelynek jelzőlámpája ennek következtében kigyullad. Ha a B, C, D, E, F, G bemenő pontok közül akárhány is kap feszültséget, de egyetlen egy a földre van kapcsolva, akkor az áram a többi bemenő pont ellenállásain áthaladva ehhez az egyetlen bemenő ponthoz tartozó egyenirányítón át ennek földje felé fog tartani, mivel az egyenirányítónak ebben az irányban lényegesen kisebb az ellenállása a jelfogóénál. így a jelfogó nem kap elegendő feszültséget, a z mozgó rágó az ábrán látható nyugalmi helyzetében marad, a t telepnek nincs összeköttetése a K kimenő pont felé, tehát az sem tud feszültséget szolgáltatni, hanem földelve imarad, következésképpen az eredményjelző rész jelzőlámpája is sötét marad. A Ferranti-féle logikai gépnek a többi logikai művelet elvégzésére szolgáló doboza is tartalmaz jelfogókat, ezenkívül egyes dobozai egyenirányítókat is. A variátor-rész elektromechanikusán vezérelt variátor-jelf ogói minden egyes tag helyén az érintkező mozgórugója meghúzásának és elengedésének minden lehetséges variációján átmennek és ezzel műveletvégző részben a változó tag csatlakozó pontjára ennek megfelelően adnak feszültséget vagy földet. A találmány szerint ezt a variátor részt — például a kétféle értékkel dolgozó logikai gép esetén — úgy alakítjuk ki, hogy a variátor-jelfogók meghúzott mozgórugó esetén az egyes tagoknak megfelelő három-három pont közül az alsó kettőt, elengedett állapotban pedig a felső kettőt zárják. Mivel azonban a jelfogó kiválóan alkalmas arra, hogy ezt a műveletet: több hármas pontcsoporttal kapcsolatosan végezze el, minden tagnak megfele^ lően több hármas csatlakozó1 pontot állítunk be, amelyek mindig egyformán vannak összekötve. Ily hat ponthármas egybevágó kapcsolását végző jelfogó vázlatát láthatjuk a 2. ábrán. Ezzel az elrendezéssel elérjük azt, hogy összetett logikai műveletek esetén egy-egy tag több logikai művelethez kapcsolható, továbbá azt is, hogy egyes logikai alapműveletek egységeiben egy tagot szükség esetén több hármas pont felhasználásával kössünk be. A találmány szerinti műveletvégző rész cserélhető, összetehető és kombinálható egységeiben, amelyek a Ferranti-féle gép műveletvégző dobozainak felelnek meg, a változó tagok helyén háromhárom bemenő villamos csatlakozó pont van elrendezve, amelyek a variátor rész megfelelő ponthármasaival, illetőleg, ha az összetett művelet összeállítása úgy kívánja, az eléje kapcsolt műveletvégző egység ponthármasával köthetők össze. Az eredmény helyén ugyancsak három kimenő villamos csatlakozó pont van, amelyet a szükséghez képest vagy az újabb műveletvégző rész bemenő ponthármasával, vagy az eredményjelző résszel kötünk össze. A ponthármasoknak a pontjait a,következő rajzokban sorra 1, 2, 3 indexszel jelöljük. Ezek közül mindig a 2 és 3 indexszel jelölt pontokat választottuk ki arra, hogy kapcsolatuk az 1 (igaz) értéket, az 1 és 2 indexű pontok kapcsolatát pedig arra, hogy a 0 (hamis) értéket jelezze.
