147135. lajstromszámú szabadalom • Logiaki műveletek elvégzésére szolgáló készülék
147.135 5 A 3. ábra egy kéttagú konjunfcció elvégzésére szolgáló egységnek a találmány szerinti kapcsolási vázlatát mutatja be. Az egység vezetékrendszerének kapcsolásia olyan, hagy a Bi és a Ci a Ki ponttal, aBj a K2 ponttal, a B3 a C2 ponttal és a C3 a K3 ponttal van vezetékes kapcsolatban és más vezető összeköttetés nincsen. A konjunkciónak már előzőleg bemutatott művölettáiblázata szerint az eredmény értéke csak abban az esetben 1, ha mind a két változó-tag értéke is 1, minden más esetiben az eredmény értéke 0. A 3. ábrán bemutatott kapcsolás ennék a követelménynek megfelel, mert a K2 és K3 között vezető összeköttetést csak azzal teremthetünk, hia a B2-t a B3 -mal és C 2 -t a C3 ->rrial kapcsoljuk össze, minden más esetben a Ki—K2 összeköttetés áll fenn. Ugyanígy elvégezhető többtagú — pl. hattagú konjunkció is ehhez hasonló elvi kapcsolással, mint ezt a 4. ábrán szemlélhetjük. Ebiben a. következő vezetékes kapcsolatok állnak fenn: Bi—Ci— Di—Ei—Fi—Gi—Ki; B2— K2 ; B 3 —C 2 ; C 3 —D 2 ; D3—E2 ; E 3 —F 2 ; ,F3—G2; G3—K 3 és más vezető összeköttetés nincsen, A kanjunikció műveletének megfelelően itt is csak akkor lesz vezetékes kapcsolat a K2 és K3 között, ha valamennyi (bemenő pontnál a 2 és a 3 indexszel jelölt pontot kapcsoljuk össze; ha csak egynél is a 2 indexű pontot az 1 indexű ponttal kapasoljuk, akkor tnár a K2 is csupán a Ki felé kap vezető kapcsolatot. Az 5. ábra a megengedő diszjunkció műveletét végző egység kapcsolási vázlatát ábrázolja a két tag esetén. Az egység kapcsolása olyan, hogy a Bi pontnak a Ki ponttal, a B2 pontnak a Ci ponttal, a B3 pontnak a C3 és a K3 ponttal, végül a C2 pontnak a K2 ponttal van csak vezetékes kapcsolata és más vezető összeköttetés nincsen. A diszjunkció .művelet-táblázata szerint az eredmény értéke csak akkor 0, ha a két változó-tag értéke is 0, minden más1 esetben az eredmény értéke 1. A kapcsolás ennek a követelménynek megfelel, mert Ki és K2 között vezető összeköttetést csak azzal teremthetünk, ha mind B2 -t Bi-gyel, mind pedig C2 -t Cj-gyel kapcsoljuk össze, minden más esetben a vezető kapcsolat K2 és K3 között létesül. Az 5. ábrán 'bemutatott diszjunkció-kapcsolás egyébként tükörképe a 3. ábrán bemutatott konjunkció-kapcsolásnak, ami az egységek sorozatgyártásánál jól kihasználható, továbbá lehetővé teszi ugyanannak az egységnek többféle művelet végzésére való felhasználását pl. úgy, hogy az egységet 180°-fcal átfordítjuk. A 6. ábrán az implikáció műveletének végzésére szolgáló egység kapcsolási vázlatát mutatjuk be. Az elrendezés szerint Bi K3 -imal és C3-mal, B 2 Ci-gyei, B3 Ki-gyei, C 2 pedig K 2 -vel van összekötve és más összeköttetés nincsen. Az implikáció művelet-táblázata értelmében az eredmény értéke akkor és csak akkor 0, ha az első tag értéke 1 és a második tag értéke 0. A kapcsolás ezt a követelményt ismét kielégíti: a Kj—K2 összeköttetés csak a B2 —B3 és Ci—C 2 kapcsolat esetén létesül, minden más esetben a kapcsolat K2 és K 3 között áll elő. A 7. ábrán a negáció műveletének elvégzésére szolgáló egység egyszerű kapcsolását láthatjuk. Ha Bi és B2 között teremtünk kapcsolatot, a kimenő pontok között a K2 és K3 között, ha pedig B 2 és B3 között létesítünk kapcsolatot, akkor Ki és K2 között létesül vezető összeköttetés. A következő két alapművelet kapcsolása megoldásánál szükség van arra, hogy a két változó tag közül az egyik kétszeresen szerepeljen. Ebben az esetben tehát ezt a tagot a variátor rész többérintkezős jelfogói érintkezőcsoportjaihoz kapcsolt ponthármasaiba kétszer köthetjük be: ekkor az egyik, vagy a másik értéknek megfelelően, vagy mind a két ponthármasnál egyidejűleg csak a két alsó, vagy csak a két felső pont között létesíthetünk vezető kapcsolatot. A 8. ábrán szemléltetjük a kizáró diszjunkció (szimmetrikus kivonás) műveletének elvégzésére szolgáló kapcsolási vázlatát. A két változó tag közül az egyiknek a B bemenő ponthármas, a másiknak a megkettőzött C ponthármas felel meg. A kizáró diszjunkció egységében csak a következő vezető kapcsolatok vannak: Bi—C2 ', B 2 —K 2 , B3 __C 2 ", Ci'—C 3 "—Ki, C 3 '—Ci"—K 3 és más vezető kapcsolat nincsen. A kizáró diszjunkció művelet-táblázata szerint az eredmény értéke akkor és csak akkor 1, ha a két tag közül az egyiknek, mégpedig akármelyiknek 1, és ugyanakkor a másiknak 0 az értéke. Ennek a követelménynek a rajzon bemutatott kapcsolás megfelel, inert., K2 és K3 között csak azzal teremthetünk kapcsolatot» ha vagy B2 —B 3 és ugyanakkor Ci—C2 között (vagyis ezzel egyúttal Ci'—C2 ' és Ci"—C 2 " között is), vagy pedig Bi—B2 és ugyanakkor C 2 —C3 (egyúttal tehát C2 '-^C 3 ' és C 2 "—C 3 " között is) között zárjuk a vezetőt. Ha Bi—B2 és ugyanakkor Ci—C2 , vagy B2 —B 3 és ugyanakkor C 2 —C 3 között zárjuk a vezetőt, akkor a kapcsolat Ki—K2 között létesül. A 9. ábrán az ekvivalencia egységének kapcsolási rajza látható. FJbben az esetiben is meg kell kétszerezni a C változó tag bemenő pontcsoportját. A kapcsolási vázlat szerint a következő vezetékes összeköttetések állnak fenn: Bi—C2 ", B 2 —K2 , B3-C2", Ci'—C 3 "—Ki, C 3 '—Ci"—K 3 és más vezető összeköttetés nincsen. Az ekvivalencia művelet-táblázata szerint az eredmény értéke akkor és csak akkor 1, ha vagy mind a két tag értéke 1, vagy mind a két tag értéke 0. A bemutatott kapcsolás megfelel ennek a követelménynek: K2 —K 3 kapcsolat csak akkor jön létre, ha vagy B2 —B 3 és C2 —C 3 kapcsolatot, vagy Bi—B 2 és Ci—C 2 kapcsolatot létesítünk, minden más kapcsolat esettén Ki—K2 között van vezető összeköttetés. A 10. ábrán látható eredményjelző rész alkalmas arra, hogy az eredmény értékének megfelelően két különböző színű jelzőlámpát működtessen. Az ábra kapcsolása szerint ugyanis az 1 értéknek megfelelő li (pl. zöld) lámpa gyullad ki, ha a műveletvégző doboz a kapcsolatot a K2 —K 3 csatlakozó pontok között szolgáltatja, a 0 értéknek megfelelő lo (pl. piros) lámpa pedig akkor, ha műveletvégző doboz a kapcsolatot a Ki—K2 csatlakozó pontok között teremtette meg. A találmánnyá] egyszerűen oldható meg egy vagy több meghatározott logikai feladat megoldására szolgáló készüléknek, pl. a számológép valamely meghatározott számtani műveletet végző egységének szerkesztése is. Ezt a kettes számrendszerben működő lín. bináris összeadó egység példáján mutatjuk be.
