147032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amorf egyenesláncú kevertpolimérek előállítására

4 147.032 A viselkedésbeli különbségek a táblázat számadataiból világosan láthatók. Rámutatunk arra, hogy a maradó nyúlásnak a második módszerrel kapott értékei, ha azok a 10%-ot meghaladják, általában a silány minőségű elasztomerekre jellemzők. A találmányt az alanti példák kapcsán részleteiben ismertetjük. 1. példa: ! 1000 ml propilént 1500 ml-es, henger alakú üvegreaktorban, melynek feneke porózus jdiafragmából van, keverővel van felszerelve és —65°-ra le van hűtve, kondenzálunk, a következőképpen: A porózus diafragmán át propiléngázt vezetünk a reaktorba és a bevezetés sebességét úgy szabályozzuk, hogy a propiléngáz gyakorlatilag teljesen folyékonnyá váljék; azt, hogy a gáznak csupán csekély részlete nem kondenzálódik, a készülék után kapcsolt buborékszámláló jelzi. Ezután a folyékony propilént etiléngázzal telítjük, úgyhogy azt a porózus diafragmán át óránként 100—130 liter sebességgel vezetjük a reaktorba, a hőmérsékletet a reaktor belsejében —58 fokon tartjuk. Teljes telítés után hozzáadunk triizobutilalumíniumnak heptánban való 12 térf.százalékos oldatából 4 ml-t és ugyancsak 4 ml olyan heptánt, amely 0,66 térf.-% VCU-et tartalmaz. Heves reakció indul meg és a polimer képződése azonnal megfigyelhető. Az eljárást etilén 2 óra hosszat tartó folyamatos bevezetése közben tovább folytatjuk, miáltal a telítettséget fenntartjuk. Hogy a reakcióelegy folyékonyabb maradjon, időnként további propiléngázt vezetünk be, amely folyékonnyá válik és ezáltal növeli a folyékony fázis térfogatát. 2 óra elteltével a reaktor tartalmát kiürítjük, gáztalanítjuk és vákuumban megszárítjuk. 99,6 g terméket kapunk, amely a katalizátor g-jára 250 g termelésnek felel meg. A termék határviszkozitása 135°-on tetrahidronaftalinban mérve, 4,93, ami megközelítőleg 370 000-es molekulasúlynak felel meg. A terméket oldószerekkel kivonatoljuk, minek folyamán az 1. sz. táblázatban feltüntetett eredményeket kapjuk. A fentebb ismertetett eljárással vulkanizált termék mechanikai sajátságait a 2. sz. táblázat tünteti fel. 2. példa: Az 1. példában ismertetett készülékben 500 ml propilént —75°-ra való lehűtéssel kondenzálunk és óránként 80—100 liter sebességgel etilént vezetünk hozzá. Ezután triizobutilalumíniumnak heptánban való 10%-os oldatából és VCU-nek heptánban való 1,4%-os oldatából 5—5 ml-t adunk hozzá. A reakció nyomban megindul és 2 óra hosszat folytatódik, ezután a reaktort kiürítjük és a terméket az 1. példa szerint kezeljük. 116,5 g terméket kapunk, ami a katalizátor g-jára számítva 233 g polimer-termelésnek felel meg. A kevertpolimér és a belőle vulkanizálással készült termék tulajdonságait az 1. és 2. sz. táblázatban tüntettük fel. 3. példa: Az 1. példában ismertetett készülékbe 700 ml heptánt vezetünk, amelyet előzetesen fémnátrium felett desztilláltunk. —56°-ra való lehűtés után addig áramoltatunk propilént a készülékbe, amíg kb. 300 ml fel nem oldódott; ezután a propilénáramot megszakítjuk és etilént vezetünk be. Teljes telítődés után a reakcióelegyhez hozzáadjuk egyrészt triizobutilalumíniumnak heptánban való 10%-os, másrészt VCU-nek heptánban való 1,4 százalékos oldata 4—4 ml-ét. A reakció nyomban megindul s azt 1 óráin át továbbfolytatjuk. 45 g száraz kevertpolimért kapunk, ami a katalizátor g-jára számítva 133 g termelésnek felel meg. A kevertpolimér tulajdonságait az 1. sz. táblázaton tüntettük fel. 4. példa: 3 l-es, rozsdamentes acél-autoklávba, amely kavaróművel van ellátva és hűtőfürdőben —45°-ra van lehűtve, kb. 2000 ml folyékony propilént adagolunk, amelyet ezután következően etilénnel telítünk, miközben az autoklávban a nyomást kb. 2 atmoszférán tartjuk. Ezután triizobutilalumíniumnak heptánban való 10%-os oldatából és VCU-nek heptánban való 1,4%-os oldatából 8—8 ml-t adunk hozzá. A reakció azonnal megindul, ami a reaktor belsejében fellépő hőemelkedésből és a nyomás fokozódásából megállapítható. További hűtés közben (a reakcióelegy hőmérsékletét 5° alatt tartjuk) a reakció 1 órán át folytatódik, ezután a nyomást megszüntetjük, a terméket az autoklávból kivesszük, gázmentesítjük és vákuumban megszárítjuk. 145 g kevertpolimért kapunk, ami a katalizátor g-jára számítva 180 g termelésnek felel meg. A kevertpolimér tulajdonságait az 1. és 2. sz, táblázatokon tüntettük fel. 5. példa: Az 1. példa szerinti készülékben 500 ml propilént —60°-ra való hűtéssel kondenzálunk, majd óránként 80—100 l-es sebességgel etilént vezetünk be. Ezután hozzáadjuk trietilalumínium . 7,6%,-os heptános oldata 5 ml-jét és VCI4 1,92%-os heptános oldata 5 ml-jét. A reakció nyomban megindul s azt 2 órán át folytatjuk; azután a terméket az edényből kivesszük és az 1. példában ismertetett módon kezeljük. 61 g kevertpolimért kapunk, ami a katalizátor g-jára 122 g termelésnek felel meg. A termék tulajdonságait az 1. és 2. sz, táblázatban tüntettük fel. 6. példa: A 4. példában ismertetett autoklávba, melyet —30°-ra lehűtöttünk, kb. 2000 ml folyós propilént vezetünk be, majd kb. 4 atm nyomás alatt etilénnel telítjük. Csatlakozólag hozzáadjuk triizobutilalumínium 10%-os heptános oldatát és VCI4 1,4 százalékos heptános oldatát, mindkettőből 10—10 ml-t. A reakciót másfél órán át folytatjuk, ezután a terméket kivesszük és a 4. példa szerint kezeljük.