147032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amorf egyenesláncú kevertpolimérek előállítására

147.032 3 Kevertpolimér 4. példa szerinti kevertpolimér 5. példa szerinti kevertpolimér 6. példa szerinti kevertpolimér 7. példa szerinti kevertpolimér 8. példa szerinti kevertpolimér 9. példa szerinti kevertpolimér 10. példa szerinti kevertpolimér 11. példa szerinti kevertpolimér 12. példa szerinti kevertpolimér Ezen adatokból látható, hogy a kis hőmérsékleten előállított kevertpolimérek lényegesen homogénebbek és ezenfelül polimerizációs fokuk is lényegesen nagyobb. Ha ezeket a találmány szerinti kevertpoliméreket a bejelentők korábbi közleményeibein, ill. szabadalmi leírásaiban ismertetett eljárások valamelyikével vulkanizáljuk, anélkül, hogy azokat szakaszos kivonatclásnak vetnők alá, a kapott termékek mechanikai és különösen rugalmassági tulajdonságai messzemenően jobbak, mint az eddig ismeretes elasztomerekéi. A kis hőmérsékletnél előállított kevertpolimérekből készült elasztomerek megfelelő, különböző tulajdonságait a csatolt rajzok 1. és 2. ábráján feltüntetett húzási, ill. nyúlási görbék egyértelműen igazolják. Az 1. ábrán két termék hiszterézisgörbéí (feszültség és a feszültség megszűnése) vannak feltüntetve, melyeket azonos körülmények között vizsgáltunk. A felső görbe olyan termékre vonatkozik, melyet az ismert, magas hőmérsékleten előállított etilén-propilén-kevertpolimér vulkanizálásával készítettünk, míg az alsó görbe olyan termékre, melyet azonos összetételű, de a találmány szerint alacsony hőmérsékletein előállított kevertpolimerből állítottunk elő. A vulkanizálás! mindkét esetben a következőképpen eszközöltük: 100 súlyrész kevertpolimért 30 rész SRF-korommal, 2 rész kénnel, 4 rész tercier butilperbenzoáttal és 4 rész dioktilftaláttal kevertünk és a keveréket sajtóban 150°-on 20 percig vulkanizáltuk. A mechanikai vizsgálati módszerek a következők voltak: a vulkanizált kevertpolimérből az ASTM D 412 sz. (amerikai szabvány) húzóvizsgálatainál előírt ,,C" típusú mintadarabokat alakítottunk ki. A mintadarabokat Amsler-gyártmányú 100 kg-os húzószilárdság-vizsgáló készülék két befogószerve közé szereltük be. A befogószervek egymástól való távolodási sebessége, mind a feszítés, mind a fesztelenítés közben 52 mm/mp volt. A mozgó befogószerv mozgási irányát akkor fordítottuk meg, amikor a mintadarab feszültség alatt álló részének hossza a kezdeti érték 300%-át elérte. A görbén a munkadarab százalékos nyúlását az abszcisszára, a terhelést pedig, kg/cm2

-ben, az ordiiiátára vittük fel. Az ábrából nyilvánvaló, hogy a magas hőmérsékleten előállított kevertpolimérből kapott termék rugalmassága a másik termékét távolról sem éri el; így pl. a feszültségi és a fesztelenítési görbe által bezárt terület felülete az első esetben lényegesen nagyobb, mint a második esetben, a maradó nyú-Olclószcrkivonatolás Acetonos Éteres Heptános (v) kivonat % kivonat kivonat % Maradék % 7,05 3,6 6,2 90,2 0 7,28 2,5 10,8 86,7 0 7,18 5 5,8 8&,2 0 7,72 1,7 18,3 79,2 0,8 8,40 1,4 6,9 91,1 0,6 7,24 2,5 11 86,5 0 9,63 3,2 6 89,9 0,9 7.26 5 7,5 86,7 0,83 7,48 5 12 80,5 2,5 íáis pedig az első ese íben 12--13% volt, a máso-A relaxáció (elasztikus utóhatás) tekintetében a mintadarabok viselkedését a 2. ábra tünteti fel, melyen ugyanazon két terméknek különböző nyúlásnál mutatkozó' elernyedési értékeit adtuk meg. Látható, hogy ha a vizsgált terméket magas hőmérsékleten előállított kevertpolimérből készítettük, a vulkanizált mintadarab 100%-cs nyúlása után bizonyos elernyedés figyelhető meg, mimellett ez az elernyedés 200%-os nyúlásnál lényegesen fokozódik, 300%-osnál pedig még kifejezettebbé válik. Ezzel szemben azok a mintadarabok, melyeket a kis hőmérsékleten előállított kevertpolimér vulkanizált termékéből készítettünk, 100 százalékos nyúlásnál elernyedést nem mutatnak és 200%, ill. 3'00%-os nyúlás után is csupán csekély relaxációs értékek mutatkoznak. Figyelem remiéi tó továbbá a két termék különböző viselkedése a maradó nyúlás tekintetében is. A vizsgálat eredményeit az alant következő 2. sz. táblázat tünteti fel, melyen a maradó nyúlás Rí és R2

százalékos értékeit az alantiakban ismertetett két eljárással állapítottuk meg: Az R) érték meghatározása végett a próbadarabra 200%-os megnyújtás mellett 10 percig húzóerőt hagytunk hatni, ezután a darabot további 10 percig: húzóerő behatása nélkül hagytuk és a megmaradt nyúlást, összehasonlítva a darab eredeti hosszúságával, megállapítottuk. Az R2

érték meghatározása végett a próbadarabot 1 óra hosszat 20%-os nyújtásnak vetettük alá és 1 perces tehermentesítés után határoztuk meg a maradék nyúlást, azaz a vizsgálat az első módszerhez; képest szigorúbb feltételek mellett történt. 2. sz. táblázat maradó nyúlás Kevertpolimér j^ RB Etilénpropilén-kevertpolimér, magas hőmérsékk ;ten előállítva 6—8 8—: :ilén-propilén-kevertpol: imér, az 1. példa szerint 2 4 2. példa szerint 4 6 4. példa szerint 2 4 5. példa szerint 2 3 6. példa szerint 5 7 8. példa szerint 4 6 9. példa szerint 4 6 10. üélda szerint 4 6 11. példa szerint 5 7 12. példa szerint 6 8