147032. lajstromszámú szabadalom • Eljárás amorf egyenesláncú kevertpolimérek előállítására

147.032 3 Kevertpolimér 4. példa szerinti kevertpolimér 5. példa szerinti kevertpolimér 6. példa szerinti kevertpolimér 7. példa szerinti kevertpolimér 8. példa szerinti kevertpolimér 9. példa szerinti kevertpolimér 10. példa szerinti kevertpolimér 11. példa szerinti kevertpolimér 12. példa szerinti kevertpolimér Ezen adatokból látható, hogy a kis hőmérsékle­ten előállított kevertpolimérek lényegesen homo­génebbek és ezenfelül polimerizációs fokuk is lé­nyegesen nagyobb. Ha ezeket a találmány szerinti kevertpolimére­ket a bejelentők korábbi közleményeibein, ill. szabadalmi leírásaiban ismertetett eljárások vala­melyikével vulkanizáljuk, anélkül, hogy azokat szakaszos kivonatclásnak vetnők alá, a kapott ter­mékek mechanikai és különösen rugalmassági tu­lajdonságai messzemenően jobbak, mint az eddig ismeretes elasztomerekéi. A kis hőmérsékletnél előállított kevertpolimérekből készült elasztomerek megfelelő, különböző tulajdonságait a csatolt raj­zok 1. és 2. ábráján feltüntetett húzási, ill. nyúlási görbék egyértelműen igazolják. Az 1. ábrán két termék hiszterézisgörbéí (fe­szültség és a feszültség megszűnése) vannak fel­tüntetve, melyeket azonos körülmények között vizsgáltunk. A felső görbe olyan termékre vonat­kozik, melyet az ismert, magas hőmérsékleten előállított etilén-propilén-kevertpolimér vulkanizá­lásával készítettünk, míg az alsó görbe olyan ter­mékre, melyet azonos összetételű, de a találmány szerint alacsony hőmérsékletein előállított kevert­polimerből állítottunk elő. A vulkanizálás! mindkét esetben a következő­képpen eszközöltük: 100 súlyrész kevertpolimért 30 rész SRF-korommal, 2 rész kénnel, 4 rész ter­cier butilperbenzoáttal és 4 rész dioktilftaláttal kevertünk és a keveréket sajtóban 150°-on 20 percig vulkanizáltuk. A mechanikai vizsgálati módszerek a következők voltak: a vulkanizált kevertpolimérből az ASTM D 412 sz. (amerikai szabvány) húzóvizsgálatainál előírt ,,C" típusú mintadarabokat alakítottunk ki. A mintadarabokat Amsler-gyártmányú 100 kg-os húzószilárdság-vizsgáló készülék két befogószerve közé szereltük be. A befogószervek egymástól való távolodási sebessége, mind a feszítés, mind a fesz­telenítés közben 52 mm/mp volt. A mozgó befogószerv mozgási irányát akkor for­dítottuk meg, amikor a mintadarab feszültség alatt álló részének hossza a kezdeti érték 300%-át elérte. A görbén a munkadarab százalékos nyúlá­sát az abszcisszára, a terhelést pedig, kg/cm2 -ben, az ordiiiátára vittük fel. Az ábrából nyilvánvaló, hogy a magas hőmér­sékleten előállított kevertpolimérből kapott termék rugalmassága a másik termékét távolról sem éri el; így pl. a feszültségi és a fesztelenítési görbe által bezárt terület felülete az első esetben lényegesen nagyobb, mint a második esetben, a maradó nyú-Olclószcrkivonatolás Acetonos Éteres Heptános (v) kivonat % kivonat kivonat % Maradék % 7,05 3,6 6,2 90,2 0 7,28 2,5 10,8 86,7 0 7,18 5 5,8 8&,2 0 7,72 1,7 18,3 79,2 0,8 8,40 1,4 6,9 91,1 0,6 7,24 2,5 11 86,5 0 9,63 3,2 6 89,9 0,9 7.26 5 7,5 86,7 0,83 7,48 5 12 80,5 2,5 íáis pedig az első ese íben 12--13% volt, a máso-A relaxáció (elasztikus utóhatás) tekintetében a mintadarabok viselkedését a 2. ábra tünteti fel, melyen ugyanazon két terméknek különböző nyú­lásnál mutatkozó' elernyedési értékeit adtuk meg. Látható, hogy ha a vizsgált terméket magas hő­mérsékleten előállított kevertpolimérből készítet­tük, a vulkanizált mintadarab 100%-cs nyúlása után bizonyos elernyedés figyelhető meg, mimel­lett ez az elernyedés 200%-os nyúlásnál lényege­sen fokozódik, 300%-osnál pedig még kifejezet­tebbé válik. Ezzel szemben azok a mintadarabok, melyeket a kis hőmérsékleten előállított kevert­polimér vulkanizált termékéből készítettünk, 100 százalékos nyúlásnál elernyedést nem mutatnak és 200%, ill. 3'00%-os nyúlás után is csupán cse­kély relaxációs értékek mutatkoznak. Figyelem remiéi tó továbbá a két termék külön­böző viselkedése a maradó nyúlás tekintetében is. A vizsgálat eredményeit az alant következő 2. sz. táblázat tünteti fel, melyen a maradó nyúlás Rí és R2 százalékos értékeit az alantiakban ismer­tetett két eljárással állapítottuk meg: Az R) érték meghatározása végett a próba­darabra 200%-os megnyújtás mellett 10 percig húzóerőt hagytunk hatni, ezután a darabot további 10 percig: húzóerő behatása nélkül hagytuk és a megmaradt nyúlást, összehasonlítva a darab eredeti hosszúságával, megállapítottuk. Az R2 érték meg­határozása végett a próbadarabot 1 óra hosszat 20%-os nyújtásnak vetettük alá és 1 perces teher­mentesítés után határoztuk meg a maradék nyú­lást, azaz a vizsgálat az első módszerhez; képest szigorúbb feltételek mellett történt. 2. sz. táblázat maradó nyúlás Kevertpolimér j^ RB Etilénpropilén-kevertpolimér, magas hőmérsékk ;ten előállítva 6—8 8—: :ilén-propilén-kevertpol: imér, az 1. példa szerint 2 4 2. példa szerint 4 6 4. példa szerint 2 4 5. példa szerint 2 3 6. példa szerint 5 7 8. példa szerint 4 6 9. példa szerint 4 6 10. üélda szerint 4 6 11. példa szerint 5 7 12. példa szerint 6 8

Next

/
Thumbnails
Contents