146797. lajstromszámú szabadalom • Vibrációs emelő olló

ü Megjelent: 1960. április 30. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.797. SZÁM 19. c. OSZTÁLY — GE—296. ALAPSZÁM Vibrációs emelőolló Gerlei József, Pándy László és Hantos István mérnökök, Budapest A bejelentés napja: 1958. július 14. A zsaluzatban készülő íbetonidomoknál, vagy a betonba helyezett formaképző közegnél, a zsaluzat vagy formaképző közeg eltávolítása — a betonanyaggal való tapadás folytán —, -magával vonja a betonanyag széleinek rojtos felszakadását. Ennek megelőzése a legtöbb esetben igen nagy fontossággal bír, nemcsak esztétikai, hanem a betontest homogenitása szempontjából is, minthogy a megsérült betonszélek és élek tökéletes helyreállítása és pótlása igen kétséges. A pótolt részek a betontömbtől eltérő szilárdságúak és —:

a rossz kötés folytán — a betontest gyenge pontjait képezik és így könnyen le is válnak. Fenti hátrányt kiküszöböli a találmány tárgyát képező vibrációs emelőolló, mely kizsaluzásnál, vagy a formaképző közeg eltávolítása alkalmával, akár a betonanyagot, akár a •zsaluzatot, vagy formaképző közeget, vagy azok mindegyikét mechanikus vibrációnak veti alá, miáltal megszünteti a betonanyag és formaképző közeg közötti tapadást, közöttük viszkózus réteg keletkezik, melyen a formaképző közeg — a beton roncsolása nélkül — könnyen elcsúszik, illetve eltávolítható. A vibráció azonban — a jelenleg ismert vibrációs eszközökkel — nem minden esetbén vihető keresztül, a beton és zsaluzat viszonylagos speciális elrendezése folytán. Különösen előnyösen alkalmazható a találmány tárgyát képező vibrációs emelőolló betonutak, valamint nagyobb betonlemezek (pl. repülőterek kifutópályái stb.) építésénél, a betonba a betonozás előtt elhelyezett hézagképző lemezek eltávolításánál, hol a kihúzás alkalmával a beton szélei rendszerint megsérülnek, beomlások állnak elő és ezeket a hiányosságokat — sok időt rabló — kőművesmunkával állítják helyre, ami betonkötés szempontjából és a szilárdság rovására, rendszerint szakszerűtlen is. A hiányosság kiküszöbölésére alkalmazott egyéb eljárások: mint pl. a Butzer-féle hézagképző; vagy közepén ékes — háromrészes — hézaglemez;; vagy az üreges hézaglemez, melyet bitumenbe martottan ágyaznak a betonba, majd a betonkötés után — gőzt engedve az üregbe — a bitumen olvadásával teszik lehetővé eltávolításukat, igen költséges és munkaigényes eljárások. Ugyanez a hátránya a Müller-féle hézagvágónak, mely a friss tömörített betonba vágja a hézagot, valamint azoknak az eljárásoknak, melyek a teljesen megkötött betonba köszörülik be a hézagot. A találmány tárgya oly ollós emelőszerkezet, mely speciális elrendezésű vibróberendezéssel van egybeépítve. Ez alkalmas a betontest, vagy betonúiba elhelyezett dilatációs lemeznek — a beton roncsolása nélküli — eltávolítására. A vibrótest az ollós emelőberendezésbe van beépítve, mely emelőberendezés egyrészt — az ollós markolópofák szorításával — önzáróan merev kapcsolatot létesít a kihúzandó lemezzel, másrészt; — az ollóra ráépített vibrótest működésével — a markolópofák közvetítésével oly rezgőenergiákat ad át, mellyel a hézaglemez betonnal érintkező felületein megszünteti a tapadást és roncsolásmentesen teszi lehetővé a betonból való kihúzását. A hézaglemez kihúzása után keletkező betonszélek, melyek rendszerint az út tengelyére keresztirányúak, az úttest legjobban igénybevett részei, így azok épségben maradása és ezzel járó kellő szilárdsága nagyfontosságú. Ugyanígy használható a találmány tárgya, megfelelő nagyságrendi kiképzés mellett, oly műveleteknél, ahol tapadó közegből, vibráció segítségével kell tárgyakat eltávolítani, mint pl. földbe vert szádfalakat, oszlopokat, cölöpöket, csöveket stb. A csatolt rajzon a találmány tárgyát képező vibrációs emelőolló példaképpen felvett kiviteli alakja van feltüntetve: 1. ábra a vibrációs emelőollót, a betonba helyezett hézaglemez markolásával ábrázolja. 2. ábra a vibrációs emelőollót, a hézaglernez kiemelt állapotában mutatja. A rajzon az emelőolló, a —j— elektromotor tengelyvégein elhelyezett excenterekből álló vibróelem testházára van felépítve. Az elektromotor tengelyvégein az olló —k— és —1— szárai, mint csapon elforgathatok. Az emelőolló az —f— kengyelnél fogva felfüggeszthető. E kengyellel csuklósan összekapcsolt —a— szorítócsuklók az ollószárak végein vannak csuklósan összekötve és ezek a markolt teher súlyánál fogva, az olló markolószáraival önzáróan fogják meg az emelendő, vagy betonból kihúzandó tárgyat. Ugyanakkor a —j—