146561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés járművek futási tulajdonságainak vizsgálatára

146.561 irányú impulzusokat kell alkalmaznunk, amelyek a találmány értelmében a vizsgált bordlépcsőnek a 20, 21 futóművel ellentétes végére hatnak, amint ez a 7. ábrán az I betűvel jelzett helyen látható. A harmadik hordlépcső, vagyis a 29 himba és a 22 járműszekrény közé iktatott 30 rugók gerjeszt tése végett például ugyanúgy járunk el, mint a 2. és 3. ábra szerinti példakénti kiviteli alak esetén, vagyis az impulzusokat például a 30 rugókkal meghatározott síkban közvetlenül a 22 járműszekrényire adjuk, adhatnók azonban az első hordlépcsővel párhuzamosan is. A jármű megemelésének irányában ható impulzusokat például a 8. és 9. ábrán látható nyomólevegős berendezéssel adhatjuk, amelyből annyit alkalmazunk, ahány gerjesztési helyet kijelölünk. 31 hivatkozási számmal légtartályt jelöltünk, amely 32 csonkon át erőforrásként légakkumulátorhoz vagy pneumatikus csőhálózathoz csatlakoztatható, 33 szervoszelep útján pedig párosával elrendezett két pneumatikus 34 munkahengerrel közlekedik. A 34 munkahengerek 35 dugattyúrúdjai csuklós rudazat részét alkotó egykarú 36 emelőhöz vannak csatlakoztatva, amely a berendezés 37 állványán lengethetően ágyazott 38 vezetőrúddal van csuklósan összekötve. A 36 emelő túlnyúl a 35 dugattyúrudak mint menesztő szervek támadási pontján és ezzel a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas mechanikai impulzust adó 360 kimenetet alkot. A 34 munkahengerek ürítése 39 szervoszelepen át megy végbe. Mind a 33 szervoszelepet, mind a 39 szervaszelepet egy-egy elektropneumatikus 40, illetőleg 41 szelep működteti, amelyek az ábrázolt példakénti. kiviteli alak esetén ugyancsak a 31 légtartályhoz vannak csatlakoztatva. 42 hivatkozási számmal a 34 hengerek egyikén elrendezett csonkot jelöltünk, amelyhez a nyomóközeg által végzett munka mérése végett önmagában ismert módon indikátort csatlakoztathatunk. Az elektropneumatikus 40, illetőleg 41 szelepek a vezérlő impulzust például a 11. ábrán látható vezérlő rendszerből kapják. Ezt lényegében az elektropneumatikus 40, 41 szelepeken át záródó egy-egy 43, illetőleg 44 áramkör, valamint ezeket előre meghatározott változtatható időpontban váltakozva záró, illetőleg megszakító kapcsoló szerkezet alkotja. Az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén a kapcsoló szerkézét 45 vezérjelfogó meghúzását kiváltó 47 kapcsolóból, valamint a 45 vezérjelfogón át záródó tartóáramkör tartási idejét szabályozó elállítható áramkörmegszakító 48 kapcsolóból áll. A 47 és 48 kapcsolókat a vezérlőrendszerbe iktatott 49 vezérlőtárosa működteti. A rajzon a 49 vezértárcsa bütykös tárcsaként van föltüntetve, elvileg azonban bütykös tárcsa helyett például .kontroller hengert is alkalmazhatunk. A vezérlő rendszer 50 bemenete 'megfelelő áramforráshoz, például hálózathoz csatlakoztatható. A találmány szerinti berendezés ábrázolt példakénti kiviteli alakjának működésmódja a következő : Tegyük föl, hogy az 1. ábra szerinti vasúti jármű bólintó mozgását kívánjuk vizsgálni egyrészt a rezonancia, másrészt a csillapítás szempontjából. Evégből például a 8. és 9. ábrán látható berendezésből egyet-egyet a jármű 20 kerékpárjainak 25 tengelysíkjában és egyben úgy rendezünk el, hogy a 360 kimenetek a 23 rugók rugózásának síkjában a 22 járműszekrény alá fogjanak. A 48 kapcsolónak a 47 kapcsolóhoz viszonyított elállításával beállítjuk a 33, 39 szervoszelepek egy perióduson belüli töltését, illetőleg ürítését és ezzel az impulzusok nagyságát. Az egyes vezérlő berendezések vezérlését közös parancsnoki helyről irányítjuk, amely 'módot nyújt egyrészt a fáziseltolódások beállítására,' másrészt az impulzusok frekvenciájának szabályozására. A fáziseltolódást a föltételezett 1 sínhosszúságnak megfelelően állítjuk be, az impulzusok frekvenciáját pedig folyamatosan növeljük, miközben a jármű lengéseit megfigyeljük, illetőleg a lengésekről oszcillogramot veszünk fel. Amint a vezérlő berendezés 49 vezértárcsája forgásba jön, rövid ideig zárja a 47 kapcsolót. Ennek következtében a 45 vezérjelfogó meghúz és saját maga számára zárja a 46 tartóáramkört. Ugyanekkor megszakad a 39 szervoszelep elektropneumatikus 41 szelepének 44 áramköre és zárul a 33 szervoszelep elektropneumatikus 40 szelepének 43 áramköre. Ennek következtében a 33 szervoszelep nyit és a 31 légtartályból levegő áramlik a 34 munkahengerekbe. A beáramló nyomólevegő hatása alatt a 35 dugattyúrudak a 8. ábrán látható 51 nyíl irányában menesztik az egykarú 36 emelőt és ezzel a jármű 22 szekrényével impulzust közölnek. Időközben a 49 vezértárcsa az 52 nyíl értelmében továbbforog és megszünteti a 47 kapcsoló zárását. Minthogy azonban a 46 tartóáramkör még zárva van, az elektropneumatikus 40, 41 szelepek helyzetüket egyelőre nem változtatják. A 49 vezértárcsa bütyke most a 48 kapcsoló mozgó érintkezője alá jut és ezt a kapcsoló nyugvó érintkezőjétől elválasztja. A 46 tartóáramkör tehát megszakad és a 45 vezérjelfogó kiindulási' helyzetébe tér vissza. Most tehát az elektropneumatikus 40 szelep 43 áramköre szakad meg és az elektropneumatikus 41 szelep 44 áramköre zárul. A nyomólevegőnek a 33 szervoszelepen át a 34 munkahengerekbe való beáramlása megszakad, ugyanakkor a 34 munkahengerek a 39 szervoszelepen át a külső légtérrel kerülnék összeköttetésbe. A 36 emelő követi a 35 dugattyúrudak visszahúzódását és ezzel lehetővé teszi a 22 járműszekrénynek nyugalmi helyzetébe való visszatérését. Kísérleteink tanúsága szerint a 34 munkahengerek kiürülésének sebessége elég nagy ahhoz, hogy a 36 emelőkar 360 kimenete a 22 járműszekrénytől átmenetileg elváljék és ezzel a járműszekrény lengését két impulzus között mintegy szabaddá tegye. A 49 vezértárcsa további elfordulásakor a 48 kapcsoló újból zárul, majd a fentiekben leírt folyamat megismétlődik. Nyilvánvaló, hogy a párosával elrendezett impulzusközlő berendezések közül először vagy az A, B, vagy a C, D pár fog működésbe lépni. Ennek megfelelően a 22 járműszekrény előbb az egyik, majd a másik 25 tengelysíkban fog megemelkedni és így a jármű hossztengelyére harántirányú vízszintes tengely körül lengésbe jönni. Az impulzusok frekvenciájának folyamatos változtatásával meg lehet keresni azt a leingésszámot, amelynél a lengő rendszer a gerjesztő rendszerrel rezonanciában van. Az ehhez tartozó sebességet a