146561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés járművek futási tulajdonságainak vizsgálatára

146.561 frekvenciából és az 1 sínhosszúságból, valamint a jármű L tengelytávolságából könnyen kiszámít­hatjuk. A kísérletet bármely időpontban félbeszakítva, megáMapíthatjuk a különböző sebességekhez tar­tozó lengések csillapodási karakterisztikáját. Mind a rezonanciás lengések, mind a rezonanciától el­térő frekvenciával végbemenő lengések esetén egy­szerűen meghatározható a lengő' rendszer csilla­pításához szükséges munka is. Evégből a kérdéses frekvenciát állandó értéken tartjuk és a 34 mun­kahenger 42 indikátor csonkján indikáljuk a .34 munkahengerek munkáját. Az indikált munka közvetlenül oly objektív mérőszámot eredményez, amelynek ismerete rugózott járművek, különösen vasúti kocsik mint összetett lengő rendszerek mé­retezésénél és esetleges korrekciójánál biztos tám­pontot nyújt. A táplevegő nyomásának vagy a 34 munkahen­gerek töltési fokának módosításával a berendezés teljesítőképességének határán belül bármilyen tet­szőleges amplitúdójú lengés beállítható, így a nem lineáris karakterisztikájú lengéscsillapítók jelleg­görbéi pontról pontra megállapíthatók. Ha az impulzusok egy működési perióduson be­lüli időtartamát is szabályozni kívánjuk, mind a nyomóközeg beáramlását, mind pedig a nyomókö­zeg kiáramlását vezérlő 33, illetőleg 39 szervo­szelephez külön-külön 49 vezértárcsát rendelhe­tünk. Ebben az esetben a 11. ábra szerinti vezérlő berendezés annyiban módosul, hogy az elektro­pneumatikus 10 szelep elmarad, maga a beren­dezés pedig egyébként megkettőződik. Mint már említettük, a 8. és 9. ábrán látható berendezéseket közös parancsnoki helyről vezérel­hetjük. E parancsnoki helyen van elrendezve a 11. ábra szerinti vezérlő berendezés a 49 vezértárcsák­kal együtt. A vezértárcsák közös tengelyét például villanymotor folytonos sebességváltó hajtómű út­ján hajtja. Megfelelő kapcsolórendszer útján gon­doskodhatunk a különböző gerjesztő egységek köl­csönös fázisának egyszerű átállítási lehetőségé­ről is. A futómű és a kérdéses hordlépcső viszonylagos elmozdulását például hídkaposolásba iktatott el­lenállás változása alapján alakíthatjuk át az osz­cillogram felvételéhez szükséges villamos jellé. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás futóműből és járműszekrényből, vala­mint a futómű és a járműszekrény közé iktatott visszatérítő erővel bíró legalább egy hordlépcső­bőlálló járművek mint lengő rendszerek, különö­sen vasúti kocsik lengéseinek vizsgálatára, mely­nél a lengő rendszert szabályozható frekvenciájú és nagyságú mechanikai impulzusokkal gerjeszt­jük, melyre jellemző, hogy az impulzusokat a hordlépesőnek a futóművel (20, 21) ellentétes vé­gére adjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy az impulzusokat a futómű (20, 21) legalább egyik kerékpárjának füg­gőleges tengelysíkjában (25) adjuk. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási módja, melyre jellemző, hogy az impul­zusokat a rugólépcső legalább egyik rugójának (23) rugózási síkjában adjuk. 4. Lengésgerjesztő berendezés az 1—3. igény­pontok bármelyike szerinti eljárás foganatosításá­hoz, melyre jellemző, hogy mechanikai impulzust adó kimenete (36), ezt működtető és erőforráshoz (31) csatlakoztatható menesztő szerve (35), vala­mint a kimeneti impulzusok nagyságának és frek­venciájának szabályozása végett a menesztő szerv és az erőforrás közé iktatott vezérlő' rendszere van. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kimenet (36) a menesztő szervvel (35) működtetett csuklós ruda­zat részét alkotó egykarú emelő (36), amely túlnyúl a menesztő szerv támadási pontján. - i 6. A 4. vagy 5. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a menesztő szerv (35) egyenesvonalú alternatív mozgást végző gépelem. 7. A 4—6. igénypontok bármelyike szerinti be­rendezés nyomóközeges kiviteli alakja, melyre jel­lemző, hogy a menesztő szerv hengerből (34) és ebben mozgó dugattyúval működtetett dugattyú­rúdból (35) áll. 8. A 7. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a nyomóközegnek a hengerbe (34) való beáramlását, illetőleg a hen­gerből való kiáramlását vezérlő egy-egy szervo­szelepe (33, 39) és ezeket működtető egy-egy elektropneumatikus szelepe (40, 41) van. 9. A 8. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy mind a szervoszele­pek (33, 39), mind az elektropneumatikus szelepek (40, 41) ugyanazon nyomóközegforráshoz (31) van­nak csatlakoztatva. 10. A 8. vagy 9. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a vezérlő rendszert az elektropneumatikus szelepeken (40, 41) át záródó egy-egy áramkör (43, 44), valamint ezeket előre meghatározott változtatható időpont­ban váltakozva záró, illetőleg megszakító kapcsoló­szerkezet alkotja. 11. A 10. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy a kapcsolószerkezet vezér jelfogón (45) át tartóáramkört (46) záró kap­csolóból (47), valamint a tartóáramkörbe iktatott és ennek zárási idejét szabályozó elállítható áram­körmegszakító kapcsolóból (48) áll, amelyet a ve­zérlő rendszerbe iktatott vezértárcsa (49) működtet. 12. A 11. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az impulzusok egy működési perióduson belüli viszonylagos időtar­tamának szabályozhatósága végett mind a nyomó­közeg beáramlását, mind pedig a nyomóközeg ki­áramlását vezérlő szervoszelephez (33, illetőleg 39) külön-külön vezértárcsa (49) van rendelve. 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 60228. Terv Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21-23.

Next

/
Thumbnails
Contents