146301. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumíniumból vagy alumínium-ötvözetből készült tárgyak elektrokémiai úton való polirozására

o Megjelent: 1960. március 15. SZA OKSZAGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL I LEÍRÁS 146.301. SZÁM 48. a. OSZTÁLY — FE—406. ALAPSZÁM AHb • l Eljárás alumíniumból, vagy alumínium-ötvözetből készült tárgyak elektrokémiai úton való polírozására Fémipari Kutató Intézet (89%) és Vincze Vilmos budapesti lakos (20%) Feltalálók: Lichtenberger Endréné vegyészmérnök 40%, dr. Domony András vegyészmérnök 30%, dr. Csókán Pál vegyészmérnök 10%, Vincze Vilmos mérnök 20%-os arányban, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1958. június 24. • A találmány tárgyát képező eljárás alumínium. ból vagy alumínium alapötvözetből készült tárgyak, előnyösen reflektorok elektrokémiai úton való polírozására, illetőleg fényezésére vonatkozik. Ismeretes, hogy az alumíniumból készült használati, illetve dísztárgyak felületi, vagy mechanikai úton, vagy kémiai, vagy elektrokémiai eljárások segítségével polírozhatok. A mechanikai megmunkálással végzett polírozásnak az a hátránya, hogy nem eredményez teljesen sima, tartósan megmaradó tükröző felületet. A levegővel történő érintkezés következtében ugyanis a felület fényét gyorsan elveszti, megvakul. Ezen hiányosságon úgy segítettek, hogy a mechanikai polírozás után anódikusan oxidálták a felületet, miáltal azon vékony védőiréteg képződött ugyan, azonban a felület keménysége és kémiai ellenállóképessége nem volt kielégítő. A mechanikai polírozásnak további hátránya, hogy a munkamenet folyamán olaj, zsír szennyeződéseket nyom be a fém felületébe, amelyek az anódikus oxidációhoz használt elektrolitot elszenynyezik és hatását gyengítik. A mechanikai polírozás után alkalmazott anódikus oxidáció a tükörfényes polírozott felületek reflexió-képességét lefontja, mivel az elektrolit a fémet erősen megtámadja. A mechanikai polírozás fenti hiányait oly módon küszöbölik ki, hogy az alumínium vagy alumínium ötvözetű tárgyakat az anódikus oxidáció előtt anódikus előkezelési műveletnek vetik alá. Ezt az eljárást szaknyelven anódikus fényezésnek, vagy elektrokémiai úton való polírozásnak nevezik. Ezen polírozás rendszerint savanyú, vagy alkalikus elektrokémiai fürdőben történik, amely után a tulajdonképpeni anódikus oxidáció a tárgyak felületén átlátszó oxidréteget alkot. Ez utóbbi réteg az előzetesen felpolírozott tárgyak reflexió-képességét már nem csökkenti lényegesen. Az elektrokémiai polírozásnak kettős célja van. Az egyik a felületen levő egyenlőtlenségek eltüntetése, a másik cél a felületen a passzív réteg kialakítása, mely a felületet korrózió-állóvá teszi. A két folyamat egy időben játszódik le. Az eddig ismert elektrokémiái fényezési eljárásoknál gyakran nagy áramsűrűség (10—-100 Amp/ dm2) alkalmazása volt szükséges. Ez hátrányos, mert az önköltségi tényezőket nagymértékben növeli, és számos esetben a nagyüzemi gyártást akadályozza. A polírozás tökéletes kivitelezésénél rendkívül fontos a fürdő hőmérsékletének helyes megválasztása és annak optimális értéken való tartása. A fürdő hőfokának megválasztása a polírozandó alumínium tárgy minőségétől függ, -ami az ismert eljárásoknál szűk határok között ingadozik. Ezért a fürdő villamos feszültségének és hőmérsékletének összehangolása bonyolult és megfelelő szaktudású, gyakorlatú kezelőszemélyzetet igényel. Fontos továbbá a fürdő állékonysága, mivel a legtöbb ismert összetételű fürdő rövid használat után annyira kimerül, hogy vele az eljárás eredményesen már nem végezhető. Az eddig ismert eljárások további hátránya, hogy az alkalmazott művelet legtöbb esetben csak nagy tisztaságú 99,99% alumínium-tartalomból készült tárgyak felületén tudott legfeljebb 90%-os reflexiót létrehozni. Amint viszont az alumínium egyéb fémszennyeződést, vagy ötvözeti alkotót tartalmaz, a fürdő élettartama rohamosan lecsökken és a tárgy reflexió-képessége leromlik. A találmány célja olyan eljárás kidolgozása, mely elektrokémiai úton alumíniumból, vagy alumínium alapötvözetből készült tárgyak, előnyösen reflektorok felületének fényét, reflexió-képességét és korrózió-állóságát fokozza, továbbá hogy a tárgyak polírozott felületei ezen tulajdonságukat azeljárás után is megtartsák. Kísérleteink során arra a megállapításra jutottunk, hogy az ismert eljárások fenti hiányosságait kiküszöbölő és a kitűzött célnak legmegfele-