146127. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tercier benzokinolizinkarbinolok előállítására
2 146.127 míg a kezdetben kék oldat színtelenné válik. Ezután 35 g 2-oxo-3-etil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,6,7--hexahidro-llbH-benzo(a)kmolizinnek 1200 ml absz. éterben való oldatát adjuk hozzá és a reakciókeveréket egy éjszakán át autoklávban környezet hőmérsékleten rázzuk. Az ammónia elpárologtatása után az éteres oldatot telített ammóniumkloriddal rázzuk, majd vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és vákuumban bepároljuk, a maradékot acetonban oldjuk és alkoholos sósavas oldatot lakmusz-savanyú reakcióig adunk hozzá. 38 g hidroklorid kristályosodik ki, mely. metanoléter elegyből átoldva 257—259 C°-on olvad. A hidroklorid vizes oldatából szódaoldat hozzáadása után kivált 2-hidroxi-2-etinil—3-etil-9,10-dimetoxi-l„2,3,4,6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizin szárítás és ecetéteres átoldás után 150 C°-on olvad. 15,8 g 2-hidroxi-2-etinil-3-etil-9,10-dimetoxi-l,2--3,4,6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizin hidro-kloridot 200 ml etanolban oldunk és 5 g palládium-szén-katalizátor (5%) jelenlétében hidrogénezzük. 2 mol hidrogén felvétel után a katalizátortól elkülönítjük, bepároljuk, acetonnal felfőzzük, szűrjük és etanol-éter elegyéből átoldjuk. Ily módon 13,5 g 2-hidroxi-2,3,-dietil,9,10-dimetoxi-l,-2-3,4,6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizin-hidrokloridot kapunk, melynek o. p.-ja 192—194 C°. A hidrokloridnak vizes oldatából szódaoldattal kiválasztott kristályos bázis szárítás és izopropiléterből való átoldás után 124—125 C°-on olvad. 2. példa: 470 mg lítiumnak 300 ml folyékony ammóniában készített oldatához acetilént elszíntelenedésig vezetünk. Az így készített oldathoz azután 22 g 2-oxo-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizinnek 1500 ml absz. éterben való oldatát adjuk hozzá. Éjszakán át autoklávban rázzuk, majd az 1. példa szerint dolgozzuk fel. A maradékot izopropiléterben oldjuk fel, melyből önként 16 g 2-hidroxi-2-etinil-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)-kinolizin kristályosodik ki, melynek o. p.-ja 124—125 C°. Acetonban alkoholos sósavval készített hidroklorid feketedés mellett 251—252 C°-on olvad. 2-hidroxi-2-etinil-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l, 2,3,4-_6,7--hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizin-hidrokloridnak az 1. példa szerinti katalitos hidrogénezésével a 216—218 olvadáspontú 2-hidroxi-2-etil-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4',6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizinhidrokloridot kapjuk. A hidrokloridnak vizes oldatából a szokásos módon kiválasztott szabad bázis; izoproliéterből való átoldás után, 121—122 C°-on olvad. 3. példa: A 2. példa szerint előállítható 6,8 g 2-hidroxi~2-etinil-3~izobutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)-kinolizint 100 nil metanolban oldunk és 2 g palládium-szén-katalizátor (5%) jelenlétében 1 mol hidrogén felvételéig hidrogénezzük. 35 perc alatt 490 ml hidrogént vesz fel. A katalizátor kiszűrése és az oldat bepárlása után diizopropiléterből kristályosítjuk át. 5,1 g 2-hidroxi-2--vinil-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,6,7-hexahidro-HbH-benzo(a)kinoIizint kapunk, melynek o. p.-ja 86 C°. Acetonban alkoholos sósavval készített hidrokloridja 244—245 C°-on olvad. Ha fenti anyagot tovább hidrogénezzük, 1 mol hidrogén felvétele mellett a 2. példában leírt etilkarbinolhoz jutunk. 4. példa: 1,6 g nátriumnak 250 ml cseppfolyós ammóniában való oldatába száraz acetiléngázt vezetünk, míg az oldat el nem színtelenedik. Ezután 750 ml absz. éterben oldott 11 g 2-oxo-3-izobutil-9,10-dimetil-1,2,3,4,6,7-hexahidro-l lbH-benzo(a)kinolizint adunk hozzá és két óráig keverjük. Éjjelen át az ammóniát állandó keverés mellett elpárologtatjuk. A maradékhoz telített vizes ammóniumklorid oldatot adunk, az éteres oldatot elválasztjuk, vízzel mossuk, nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljuk. A maradékból, miután azt diizopropiléterben felvettük, 125 CQ -on olvadó 6,5 g etinilkarbinolt kapunk, mely a 2. példa szerinti készítménnyel azonos. Az anyalúgban papírkromatografiai úton egy izomer vegyületet mutathatunk ki. Azonos terméket kapunk, ha a ketont acetilénmonomagnéziumbroimiddal (J. Chem. Soc. (London) 1956. 4765) reagáltatjuk, amikor is ugyancsak két izomer etinilkarbinol keveréket kapjuk. 5. példa: 500 mg lítiumot 250 ml cseppfolyós ammóniában oldunk, majd az oldat elszíntelenedéséig kalciumkloridon előszárított metilacetilént vezetünk be. Ezután 700 ml absz. éterben oldott 11 g 2-oxo-3-izobutü-9,10-dim etoxi-1,2,3,4,6,7-hexahidro-l lbH-benzo(a)kinolizint viszünk be. Két órai keverés után éjjelen át állani hagyjuk, amikor is az ammónia elpárolog. A 4. példa értelmében dolgozzuk fel tovább. 9,5 g 154 C°-on olvadó 2-hidroxi-2-metiletinil-3-butil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,6,7-hexa-. hidro-llbH-benzo(a)kinolizint kapunk. Acetonban alkoholos sósavval készített klórhidrátja 221—222 C°-on olvad. 3,9 g fenti vegyület 100 ml metanolban 200 mg platinoxid-katalizátor jelenlétében katalitikusan hidrogénezve 2 mol számított mennyiségű hidrogént vesz el. Bepárlás után diizopropiléterből kikristályosított 2-hidroxi-2-propil-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4',6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizint kapunk, mely ecetéterben átoldva 117 C°-on olvad. A hidroklorid olvadáspontja 198—200 C°. 6. példa: 420 mg lítiumnak 250 ml cseppfolyós ammóniában készített oldatába 5,88 g n-butoxiacetilént viszünk be és két órai keverés után 9,5 g 2-oxo-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,6,7-hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizint 700 ml absz. éterben adunk hozzá. A 4. példa értelmében, kapható kivonatot petroléterből kristályosítjuk át. 2,8 g 2-hidroxi-2-n-butoxi-etinil-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l, 2,3,4,6--7-hexahidro-llbH-benzo(a)kinolizint kapunk, melynek olvadáspontja 84 C°. Ha az 1. példa értelmében katalitikusan hidrogénezzük 2-hidroxi-2n-butoxi-etil-3-izobutil-9,10-dimetoxi-l,2,3,4,6,7-hexa-
