146120. lajstromszámú szabadalom • Szemcseadagoló-, szóró- és mérőberendezések

2 146.120 c szöggel történik. A d tartórúdból kiszögelő e kar a H skálabeosztás előtt mozog. A d karnak a skálabeosztás útmutatása alapján le- vagy íelfelé mozgatásával a kalibernyílás szűkül, illetve bővül. Ily módon az átfolyó szemcsemennyiség a kívánt mértékben beállítható. A beállítás finomságának ^növelése céljából a c kúpos szöget minél hegyesebbre képezzük ki. Minél hegyesebb a szög, annál nagyobb elmozdulás szükséges a kívánt s emcsemennyiség változásához, ami a mozgató tarnak nagyobb mérvű elmozdulását teszi szükségessé. Mind az a kaliber, mind a c kúpos szög kicserélhető és tetszőleges átmérőjű lyukkal áttört a kaliberrel, illetve tetszőleges méretű kúpos szöggel helyettesíthető. Ha a c kúpos szög legnagyobb ár mérő je a legnagyobb átmérőjű kalibert is zárni tudja, akkor a c kúposszöget nem kell cserélni. .," iott teljesítményre épített berendezésnél nincs s akség kalibercserére, mert' elegendő, ha a c kúpos szög állításával végezzük a terhelésingado: isnak megfelelő szemcsemennyiség szabályozását. 2. ábra az 1. ábrával lényegében azonos megiást szemléltet azzal az eltéréssel, hogy a d i, az e kar és a H skála a b kalibertartó alatt glal helyet. A 3. ábra szerinti megoldásnál a c kúpos szög ilytálló és az a kaliber a b kalibertartón tetszőles módon, pl. csavarmenettel le- vagy felfelé izgatható, amikor is szabályozás történik. Y 4., 5. és 5/a. ábrák szerinti megoldásnál, MOIÍS a 4. ábra függélyes metszet és az 5. ábra lülnézet, az 5/a. ábra oldalnézet, a mozgatás bütyök segélyével történik, melyek a h keret»; lapos szögű v vájatában, mozognak és így a keretnek előre- vagy hátramozgatásával az a tliber emelkedik, vagy süllyed. A 6. ábra axonometrikus ábrázolásban, a 6/a. bra keresztmetszetben további kiviteli alakot . temléltet, amelynél az A szemcsetartály nincs ! hőeseretérben, hanem azon kívül foglal helyet, szemcse zárt k csőben folyik az a kaliberhez, c kúpos szöget a k csőben és 1 belső csőben űhelyezett n karral mozdítjuk el a kívánt mérőkben. Az elmozgatás pl. a B csavarral történik. A 7—8. ábrák szerinti megoldásnál fix, előre bemért különböző lyukméretű a kaliberlapok találnak alkalmazást, melyeket a hőcsereterekben H szemcseszóró berendezések fölé, a felső hőcseresret az alsó hőcseretérrel összekötő cső végére lelyeznek. A 7. és 8. ábrák szerinti megoldásoknál a b kalibertartó menettel van a c csőre erősítve. A 7. ábra szerinti kivitelnél a c cső maga •! tartócső, a 8. ábránál a c cső betétcső'. A 8. íibra C betétcsövének falába két E csap van beerősítve, amelyek a D tartócsőben levő hornyokba betolhatok és azokban elfordíthatók. Így bajonettzár kötés jön létre. Ez a megoldás a 7. ábra megoldásához képest szerelési egyszerűsítést eredményez. Ezeknél a megoldásoknál a szemcsemennyiséget változtatni nem lehet. A 9. ábra oly megoldást szemléltet, melynél a szemcsemennyiség változtatását az a kaliber kicserélésével oldjuk meg. Ez a megoldás akkor talál alkalmazást, amikor az átfolyó szemcsemennyiség, előzetes pontos kalibrálás útján, pontosan meghatározható. Ez a szerkezet a hőcseretéren kívül, hideg övben is elhelyezhető, amikor is a kalibercsere kézzel történik. A 10. és 11. ábrák szerinti megoldásnál különböző átmérőjű z kalibernyílások y szalagokból vannak kivágva. A mindenkori terhelésnek megfelelő z kalibernyílást toljuk a két hőcseretér között, átfolyó nyílás alá. A 11. ábra szerinti megoldás a 10." ábra szerintitől csak abban különbözik, hogy a z kalibernyílások ív alakú y szalagokban vannak kivágva. A 12. ábra szerinti megoldásnál a szemcsemennyiség változtatása két egymás fölött mozgatható n, o lap segélyével történik, melyek mindegyikében egy-egy kivágás van képezve. Az n, o lapoknak egymáshoz való helyzetéhez képest, az azokban kialakított kivágások egymást kisebbnagyobb mértékben fedik. Ha a kivágásokat a másik lemez anyaga teljesen lefedi, akkor a szemcseátfolyás megszűnik. Cserélhető', kaliberes megoldást szemléltet a 13. ábra, mely az átfolyó szemcse mennyiségének pontos mérését teszi lehetővé. Ennél a megoldásnál kalibrált 7 lyukkal ellátott 6 lap tolható be a két. 8 befogó lemez közé. A 8 befogó lemezek közötti rés nagysága a 10 távolságtartó lemezek vastagságával azonos méretű. A 8 befogó lemezeket és a 10 távolságtartó lemezeket a 9 csavarok fogják össze. Ha üzem közben más mennyiségű szemcsére van szükség, akkor az új szükségletet biztosító 6 lappal kitoljuk a szerkezetben levő lapot és az új lapot rögzítjük helyzetében. Ezzel az új szükségletnek megfelelő szemcse kerül a berendezésbe. Míg az eddig ismertetett megoldásoknál a szemcse egyetlen lyukon folyt keresztül, addig a 14—17. ábrák szerinti megoldásnál a szemcseátfolyás több nyíláson át történik oly célból, hogy nagyobb átmérőjű berendezéseknél, egyenletes beszórást biztosítunk szórókúp alkalmazása nélkül, ami különöseri 1000—2000 C° közötti hőhatárok között működő berendezésnél fontos. Ezeknél a megoldásoknál ki van küszöbölve a hőálló szórókúp elállítódásából, vagy rossz beállításától eredő hatásfok csökkenés. A maximális terhelésnek megfelelő apró szemcsét e megoldásoknál sok, pl. 2— 100 db pl. 3,5 íiim átmérőjű lyukon szórjuk be. E megoldásoknál a két hőcseretere^ sok lyukkal áttört, kovácsolt, illetve hengerelt vaslemez, illetve allitált vaslemez, vagy acéllemez vagy samottkorund zárólap választja el egymástól. A lyukak mindegyikéhez külön kúpos szög tartozik (14. ábra). E kúpos szögek közül több, vagy valamennyi közös q tartószerven van elrendezve. E megoldások előnye, hogy a berendezés magassági mérete jóval kisebb a szórókúpos berendezéseknél, mert megtakarítjuk a füstgáz hőcseretér alján levő kúpos, aprószemcse-terelő magasságméretét és a szemcseszórókúp által szétszórt aprószemcsék felett keletkezett holttér-magasságot. A 15. ábra szerinti megoldásnál a soklyukú berendezés minden egyes lyukához megfelelő hosszúságú p csőtoldat csatlakozik, az alsó (illetőleg a túlnyomás alatt álló) hőeseretérben levő ellennyomással szembeni szemcseátfolyás biztosítása céljából. A 15. ábra szerinti megoldástól eltérő, a rajzo*