146104. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alfa-aroil-alfa-(o-carboxi-benzoilamino)-ecetsavészter előállítására

ú Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.104. SZÁM 12. o. 5-10. OSZTÁLY - EE—470. ALAPSZÁM SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Eljárás alfa-aroil-alfa-(o-carboxi-benzoilamino)-ecetsavészter előállítására Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár Feitaláíó: Lévai László vegyészmérnök, budapesti lakos A bejelentés napja: 1957. július 18. A találmány eljárás alfa-aroil-(o-carboxi-benzoil­amino)-ecetsavészterek előállítására. Ezen új ve­gyületnek általjuia&_jképlete: -C—CH—C00R, 0 NH CO C00H j i V // ahol R: H, NH2 , N0 2 , CH3O, halogén és Rí: alkil. Meglepő módon azt találtuk, hogy az alfa-aroil­ftálimino-ecetsavészter oldószeres oldatát, vagy akár magát az anyagot híg alkálilúg, pl. nátrium hidroxid vizes oldatával hozzuk össze, a ftálimino csoport részleges hidrolízist szenved és a fenti képletű alfa-aroil-alfa-(o - carboxi - benzoilamino) -ecetsavészterek alkáli sóihoz jutunk. A reakció szobahőmérsékleten gyorsan lejátszódik. Az így kapott oldatot híg savval megsavanyítva a meg­felelő alfa-aroil-alfa-(o-carboxi-benzoilamino)-ecet­savészterhez jutunk. Különösen előnyös olyan ész­tert használnunk kiindulási anyagként, melynél R; N02 . A találmány szerinti reakció meglepő, mert a ftálimino vegyületeknél a carboxi-csoport felnyi­tása általában erélyesebb behatást igényel, pl. al­káliákkal való forralást, vagy huzamosabb mele­gítést. Egyik eljárásunk értelmében ezeket az észtere­ket alfa-aroil-alfa-brómecetsavészterekből ftálimid káliummal való réagáltatással nyerjük, mikor is oldószerként előnyösen dimetilformamidot, Ml. di­metil formamid és klórozott szénhidrogén elegyét használjuk. A reakció ebben az oldószerben ön­magától megindul és melegedés közben lejátszó­dik. Különösen előnyös, ha a ftálimid-káliumot fe­leslegben alkalmazzuk. A reakcióelegyet klórozott szénhidrogén oldószerben vesszük fel és amennyi­ben dimethylformarnidot alkalmazunk, azt vízzel kimossuk, majd a reakció terméket gyenge alká­liák, pl. alkáli karbonát híg vizes oldatával oldjuk ki, majd az oldatot híg savval savanyítva ftalimido vegyületet kicsapjuk. Ennek során nem kívánatos mellékreakciók nem játszódnak le és az oldódás a molekulában levő ketocsoport enolizálásának ered­ménye. Ha a találmány értelmében gyenge alkáliák helyett alkálilúg híg vizes oldatával kezeljük a reakció terméket, nemcsak a ketocsoport enolizá­lódik, hanem a ftálsav egyik karboxil csoportjánál a kötés az aminocsoporttal felnyílik és a szóban levő új vegyület képződik. A reakció menetét az alábbi egyenletek szemléltetik. C—CH—C00R, 0 .N ^s&i \ CO CO ONä N CO CO c-ÖNa C_—C00R, i NH hig Na OH CO COONa A szóban levő vegyületek közbeeső termékek további szintézisekhez.

Next

/
Thumbnails
Contents