146007. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szteroidvegyületek oxi- és oxoszármazékainak előállítására acetátjaikból
Megjelent: 1960. január 15. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 146.007. SZÁM 12. p. 11-17. OSZTÁLY - CI-271. ALAPSZÁM SZOLGALATI TALÁLMÁNY Eljárás szteroid-vegyületek oxi- és oxo-származékainak előállítására acetátjaikból CHINOIN Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára Feltalálók: Dőry István vegyészmérnök és Geri István vegyésztechnikus A bejelentés napja: 1958. március 21. Pótszabadalom a 145 529 lajstromszámú törzszabadalomhoz Szteroid vegyületek szintetikus átalakításai során gyakran előfordul, hogy azok acetilezett származékai állnak elő (érzékeny csoportok megvédése, vagy tiszta állapotban történő izolálás céljából} s utólag az acetilcsoportot el kell távolítani. E műveletet rendszerint savas vagy lúgos hidrolízis segítségével hajtják végre víz jelenlétében, többnyire alkoholos közegben, esetleg más, vízzel elegyedő oldószerben. Ilyenkor a reagensek — s gyakran a víz — hatására a vegyület hidrolízisen kívül egyéb átalakulásokat is szenved, pl. izomerizálődik és nemegyszer csak gyenge kies rendszerint nagy tisztaságban, közel kvantitatív termeléssel eredményezi az acetátból az oxi-, enolacetátból az oxo-vegyületet. Ez a módszer nemcsak kivitelezésében különbözik a vizes hidrolízisektől, hanem reakciómechanizmusában is eltér azoktól, de nem sorolható egy kategóriába azokkal a víz nélkül lejátszódó elszappanosításokkal sem, melyek sztöchiometrikus arányban alkalmazott nátrium-metíláttal játszódnak le. Utóbbi reakciót a szterán-sorban Antonucci R., Bernstein S., Heller M. és Williams J. H. (J. Org. Chem. 17, 1446) írják le, akik szteroid-ketonok enólacetátjait feleslegben alkalmazott nátrium-metiláttal hidrolizálták és meglehetősen szerény termeléssel jutottak az enol-sókon keresztül a keto-szteroídokhöz. E reakciókban tehát a líátrium-metilát, mint elszappanositó reagens vett részty míg az általunk javasolt dezacetilezésnél a Na-alkoholát, mint azt Zemplén G. és muntermeléssel érhető el a kívánt termék. Ügy találtuk, hogy Zemplén G. által felfedezett és a szénhidrát-kémiában általánosan bevezetett katalikus dezacetilezés (Ber. 59. 1258.) a szterán sorban is enyhe körülmények között a mellékhatások teljes kizárásával biztosi t|a az acetilcsoportok eltávolítását, mivel itt nincs, szükség nagy töménységben alkalmazott hidrolizáló ágensre, sem vízre. Áz eljárás lényege, hogy vízmentes metanolban, katalitikus mennyiségű nátriummetilát hatására az acetil-csoportot ecetsav-észter formájában távolítja el: katársai bebizonyították (Zemplén G., Pacsu E., Ber. 62, 1613), (Zemplén G. Gerecs Ä. és Hadácsy I.: ibid. 69. 1827), csupán katalizátorként hat -— a szappanosító reagens pedig maga az alkohol. Régebbi szabadalmunkban ( ) alkalmaztuk az itt ismertetett katalitikus dezacetilezést izoergoszteronnak ergoszteron-enolacetátból történő előállításánál. Módszerünket eredményesen tudtuk kiterjeszteni egyéb szterán-vegyületek acetoxi-származékaira is, s így segítségével kényelmesen eljuthattunk azok oxi- és oxo-alakjaíhoz. Mivel vizsgálataink során az is kiderült, hogy katalizátorként a .Na-metiláton kívül egész sor alacsony szénatomszámú alifás alkohol Na-alkoholát ja felhasználható, oldószerül pedig különféle abszolút alkoholok, ill ezek egyéb vízmentes oldószerekkel alkotott keverékei alkalmazhatók, ezért eljárásunkat általános érvényűnek tekinthetjük és a következő képletsorral jellemezzük: CH3 • CO—O—R + CH3OH l * HO—R + CH3 • CO—O—CH3
