145815. lajstromszámú szabadalom • Vezérlőberendezés szervomotorokhoz

2 145.815 tétjük külön, ahol ez az érthetőség kedvéért fontos. Az elfordítandó —22— kart a —25— tapintó mozgatja, amely egy kényszerpályával működik együtt. Ez a kényszerpálya a felrajzolt kiviteli példánál egy —27— tengelyre erősített tárcsán körben elhelyezkedő —26— csavarokból áll. Az 1. ábra jobb oldalt mutatja ezt a —27— tengelyt a rajta levő két kényszerpályával (csavarokkal) együtt vízszintes metszetben, a tapintókkal való együttműködés egyszerűbb és világosabb ábrázolása végett pedig ezek a csavarok, a tapintók mellett, síkba kiterített helyzetben még egyszer vannak feltüntetve. A —25— tapintó két —28— csuklós rúd révén kapcsolódik a —24— szekrényre, tehát egyrészt a szekrénnyel együtt mozog, ha az vezetéke mentén elcsúszik, másrészt a —28— rudak révén a szekrényhez képest ívpályán mozoghat. A —22— kar a vele egy darabban készült —29— karral szögemelőt alkot és a —43— rugó hatása alatt áll. A —25— tapintó elhajlított végével a —30— rudat tolhatja el, a -—25a— tapintó pedig a —31, 32— részek közvetítésével a —33— rudat mozdítja el. A —30— és —33— rudak ékalakú végükkel a —34'— rúd fejrészén levő két mélyedéssel működnek együtt, ez a rúd pedig a —35— kétkarú emelővel csuklósan függ Össze. A —35— emelővel összefüggő részek a kényszerpálya szakaszos mozgatására, vagyis a —27— tengely időnkénti elfordítására valók, mely célból erre a tengelyre —36— kilincskerék van erősítve. A 3. ábra vázlatos feltüntetésben, a jobb érthetőség kedvéért, ezt a —36— kilincskereket és a hozzá tartozó részeket nem felülnézetben, hanem elölnézetben mutatja. A szakaszos elfordítást a —37— kilincs végzi, amely mint szögemelő van kialakítva és a —38— csap körül fordulhat el, amely a —39— kétkarú emelőhöz van erősítve. Ez az emelő lazán forgatható a —27— tengelyen és a végén levő görgő •—40— excenterrel működik együtt. A kilincs lefelé nyúló, elferdített végű —41— karja a —42— karral működik együtt, amely a már említett —35— kétkarú emelővel függ össze A fent leírt kiviteli alak működése a következő: Az 1. ábra azt a helyzetet szemlélteti, amelynél a —24— szekrény és vele együtt a hossz-szán is áll, mert a —22— kar középhelyzetben (nullhelyzetben) van, a —24a— szekrény pedig a —22a— kar ferde helyzete folytán a néző felé, tehát előre mozog és így a kereszt-szán is előre halad. Ez a helyzet pl. annak a műveletnek felel meg, amikor az esztergán levő munkadarabon hátsó kés beszúró megmunkálást végez. Tegyük fel, hogy ez a művelet a megmunkálandó munkadarab teljes elkészítésének, tehát a munkaciklusnak első szakasza. A —22— kar középhelyzetét az okozza, hogy a —29— kart balfelé szorító —43— rugó hatására a —22— kar vége az ugyancsak középhelyzetben levő —25— tapintó balfelé kiálló körméhez támaszkodik. Ez a tapintó a ferdén elhelyezkedő —28— csuklós rudak révén körív alakú mozgást végezhet, miközben önmagával párhuzamos marad. A —43— rugó azért nem mozdítja el a tapintót ebből a helyzetből, mert hátsó vége a —26— ütközőcsavarok közül az xi-gyel jelölthöz ütközik. A nyugalmi helyzetet az a körülmény biztosítja, hogy a —24— szekrénynek valamilyen irányban, pl. az 1. ábra szerint hátrafelé bekövetkező esetleges kimozdulása esetén a —25— tapintó a helybenmaradó —26— ütköző hatására a szekrényhez képest előre mozog és így a —22— kart is elfordítja, mely a dob —10— görgőjének megfelelő szögkitérést ad; ezáltal a —3— hossz-szán a —24— szekrénnyel együtt előbbi helyzetébe tér vissza. A szekrény esetleges ellenkező' irányú kimozdulása esetén ugyanez történik ellenkező értelemben. A —26— ütközőcsavar beállítása tehát egyértelműen meghatározza a —24— szekrény és a hozzátartozó alapszán egyensúlyi helyzetét. A —24a— szekrényben levő —22a— kart a —25a— tapintó azért nem tudja a —43a— rugó ellenében középhelyzetben tartani, mert a tapintó mellső vége az ábrázolt helyzetben nem támaszkodik a —26a— csavarok közül a vele szemben levő, X3-mal jelölt csavarra. Ezért van a —22a, 29a— szögemelő elbillentett helyzetben, melyben a —29a— kar a rajta elhelyezkedő —44a— sebességállító csavarnál fogva a —45a— karhoz támaszkodik. A szögemelő kitérítésének, azaz a dobhoz tartozó görgő szögbeállításának mértékét a —44a— csavar beállítása határozza, meg. Ennek megfelelően a —24a— szekrény és a hozzátartozó kereszt-szán előre mozog a —44a— csavar által meghatározott sebességgel. A —24a— szekrény addig halad előre, amíg a —25a— tapintó vége a —26a— csavarok közül az xs-mal jelöltet eléri. Ekkor a tapintó a szekrényhez képest hátra mozog és így a —10a— görgő középhelyzetbe kerül. Ennek bekövetkeztével a szekrény és a kereszt-szán megáll. A —26a— X3 csavar beállításával a szekrény (és a kereszt-szán) megállásának helyét tehát tetszés szerint beállíthatjuk, ill. a megállás akkor következik be, amikor a szervomotor által létesített mozgás előre meghatározott ponthoz érkezik. Mivel a —25a— tapintó a —25— tapintóhoz hasonlóan ferde csuklós rudakkal kapcsolódik a szekrényhez, megállás előtt nemcsak hátra, hanem jobbfelé is elmozdult. Ezen utóbbi elmozdulása révén jobbfelé konzolszerűen kinyúló ága a —31— kétkarú emelő hosszabb karját jobbra lendíti, miáltal annak másik karja balfelé elmozdul és a —:32— rúd közvetítésével az állórészben vezetett —33— rudat, annak felfelé kinyúló kiágazásánál fogva, a —46— rugó ellenében balra tolja. A —33— rúddal együtt annak előre kinyúló kiágazásá is balra tolódik, miközben ékalakú alsó vége fokozatosan az állórészben vezetett —34— rúd „T" alakú fejében levő jobb oldali bevágás közepe fölé kerül. Ezáltal a —34— rúd rugóhatásra felemelkedik. A —34— rúd felemelkedését az teszi lehetővé, hogy a —30— rúd ékalakú nyúlványa szintén a hozzá tartozó bevágás közepénél van, mert a —22— kar és a —25— tapintó nullhelyzetben vannak. A —34— rúd emelkedése akkor is lehetővé válik, ha a részek nem pontosan a nullhelyzetben, hanem annak közelében vannak, ill. a nullhelyzetet előre meghatározott mértékben közelítették meg. A „nullhelyzet közelében" tehát ebben a leírásban és az igénypontokban azt jelenti, hogy